Az előadásban az alvilági hétköznapokba süllyedt szereplők életképei villantak fel
Fotó: Facebook/Mihai Păcurar
Újszerű, kísérleti darabot vitt színre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a premiert szerdán este láthatta a közönség. Egy szerb film színpadi adaptációja alapján készült a Szerelem és más bűntények című produkció, amely az alvilági élet nyomasztó hangulatát idézi meg, a nézőnek szegezve a kérdést: menekülhet-e az ember a saját sorsa elől.
2022. március 10., 21:542022. március 10., 21:54
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ezúttal kísérleti jellegű, újszerű előadást mutatott be szerdán este. A produkció a választott szöveg és a formanyelv tekintetében is egyedinek számít a társulat történetében.
Az évad harmadik bemutatója a darab és a rendezővel való együttműködés szempontjából újdonságnak számít, a dramaturg és a társalkotók közösen találták ki az említett film forgatókönyvének színpadi változatát. A darab a belgrádi alvilági élet hangulatát sűríti egyetlen nap történéseibe, amelynek fő mozgatórugója Anica, a nyomasztó hétköznapok fogságából szabadulni vágyó fiatal nő, aki elhatározásával felkavarja környezetének jól bejáratott, titkokkal és terhelt viszonyokkal tűzdelt mindennapjait.
A történet színpadra állítását Theodor-Cristian Popescu rendező olyan különleges megoldásokkal oldotta meg, amelyek a színház és a film közt húzódó, vékony határmezsgyére helyezik az előadást.
– erős atmoszférateremtő jellegével ez utóbbi az előadás egyik meghatározó elemévé válik. Mihai Păcurar díszlettervező alapvetően statikus teret álmodott az előadásnak, amelyet a színészi játék és a háttérben zajló vetítés kelt életre.
A kifeszített vásznon pergő képkockák az valós időben rögzített felvételekből álltak össze
Fotó: Facebook/Theodor-Cristian Popescu
Az élő játékkal párhuzamosan, a háttérben kifeszített vásznon különböző képkockák pörögnek, amelyeket legtöbbször a szereplők rögzítenek valós időben telefonjaikkal, felhasználva a színpadon található díszletelemeket. Amellett, hogy visszaadja a filmre jellemző hangulatteremtő hatást – életszerűséget kölcsönözve a darabnak –, a vetítés valamelyest el is távolítja a nézőt a történésektől, hiszen a szeme előtt áll össze a színészek által rögzített installáció.
A színészek nagyrészt egyes szám harmadik személyben narrálják saját cselekvéseiket, valamelyest visszaszorítva a szereplők közti párbeszédet és a konkrét interakciót. Az általuk használt elbeszélői forma egyrészt a több szálon futó történetet teszi filmesebbé – a néző fantáziájára bízva az egyes mozzanatok megjelenítését –, másrészt egyfajta elidegenítő hatást kölcsönöz a darabnak, amelyben valamennyi figura az egymással párhuzamos, személyes életének magányos szereplőjeként jelenik meg.
A rendezői megoldásoknak köszönhetően a felszínes élettörténetek mögött húzódó, belső mozgatórugókba is bepillantást nyerhetünk.
Milutinnak (Pálffy Tibor), a nagyvárosi maffiavezérnek gengszterhez illő keménysége mögött egy-egy pillanatra felsejlik a szeretni vágyó, törékeny ember és a gondoskodó apa. Lánya, a szuicid hajlamú, tizenhat éves Ivana (Bocsárdi Panna/Kurkó Karolina) a történet néma szereplője, akinek állandó jelenléte épp a hallgatás által válik súlyossá. A maffiabanda-vezér legifjabb várományosának, Stanislavnak (Kónya-Ütő Bence) szintén felvillanni látszik érzékenysége az Anicával és az anyjával (Gajzágó Zsuza) való bensőségesebb viszonyában. Ott vannak többek közt a hentesbolt leharcolt eladónője, Nikolija (Vass Zsuzsanna), Tihomir nagybácsi (Erdei Gábor) és Marina (Szalma Hajnalka) néhány percre megjelenő figurái is, akinek gesztusaiban és megnyilvánulásaiban mind-mind egy tragikus élettörténet villan fel. Az előadás leglüktetőbb karaktere Anica (Korodi Janka), az alvilági lét fogságából kitörni vágyó fiatal nő, aki – elhatározva, hogy lezárja és hátrahagyja addigi életét – lendületbe hozza a történéseket, őszinte megnyilvánulásaival pedig felkavarja a többi szereplő mindennapjainak látszólag békés állóvizét.
Kifeszített mozdulatok és erős hangulatközvetítő képek tették filmszerűvé az előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A minimálisra csökkentett cselekvések, a tér változatlansága és a zene monotonitása azt az érzetet keltik a nézőben, mintha egy kifeszített tablót – vagy valóban egy filmet – szemlélne, amelynek a szereplői rövid időre megelevenedtek, hogy elmeséljék élettörténeteiket, majd visszatérnek a merev, „beállított képbe”, amely mellőzi bármilyen lényegi változás lehetőségét.
A bemutatón Stefan Arsenijevic filmrendező is jelen volt, aki az előadás végén elismerését fejezte ki a társulatnak a kísérleti előadásért.
Oidipusz történetét mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andrei Șerban rendezésében pénteken és szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!