Az előadásban az alvilági hétköznapokba süllyedt szereplők életképei villantak fel
Fotó: Facebook/Mihai Păcurar
Újszerű, kísérleti darabot vitt színre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a premiert szerdán este láthatta a közönség. Egy szerb film színpadi adaptációja alapján készült a Szerelem és más bűntények című produkció, amely az alvilági élet nyomasztó hangulatát idézi meg, a nézőnek szegezve a kérdést: menekülhet-e az ember a saját sorsa elől.
2022. március 10., 21:542022. március 10., 21:54
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ezúttal kísérleti jellegű, újszerű előadást mutatott be szerdán este. A produkció a választott szöveg és a formanyelv tekintetében is egyedinek számít a társulat történetében.
Az évad harmadik bemutatója a darab és a rendezővel való együttműködés szempontjából újdonságnak számít, a dramaturg és a társalkotók közösen találták ki az említett film forgatókönyvének színpadi változatát. A darab a belgrádi alvilági élet hangulatát sűríti egyetlen nap történéseibe, amelynek fő mozgatórugója Anica, a nyomasztó hétköznapok fogságából szabadulni vágyó fiatal nő, aki elhatározásával felkavarja környezetének jól bejáratott, titkokkal és terhelt viszonyokkal tűzdelt mindennapjait.
A történet színpadra állítását Theodor-Cristian Popescu rendező olyan különleges megoldásokkal oldotta meg, amelyek a színház és a film közt húzódó, vékony határmezsgyére helyezik az előadást.
– erős atmoszférateremtő jellegével ez utóbbi az előadás egyik meghatározó elemévé válik. Mihai Păcurar díszlettervező alapvetően statikus teret álmodott az előadásnak, amelyet a színészi játék és a háttérben zajló vetítés kelt életre.
A kifeszített vásznon pergő képkockák az valós időben rögzített felvételekből álltak össze
Fotó: Facebook/Theodor-Cristian Popescu
Az élő játékkal párhuzamosan, a háttérben kifeszített vásznon különböző képkockák pörögnek, amelyeket legtöbbször a szereplők rögzítenek valós időben telefonjaikkal, felhasználva a színpadon található díszletelemeket. Amellett, hogy visszaadja a filmre jellemző hangulatteremtő hatást – életszerűséget kölcsönözve a darabnak –, a vetítés valamelyest el is távolítja a nézőt a történésektől, hiszen a szeme előtt áll össze a színészek által rögzített installáció.
A színészek nagyrészt egyes szám harmadik személyben narrálják saját cselekvéseiket, valamelyest visszaszorítva a szereplők közti párbeszédet és a konkrét interakciót. Az általuk használt elbeszélői forma egyrészt a több szálon futó történetet teszi filmesebbé – a néző fantáziájára bízva az egyes mozzanatok megjelenítését –, másrészt egyfajta elidegenítő hatást kölcsönöz a darabnak, amelyben valamennyi figura az egymással párhuzamos, személyes életének magányos szereplőjeként jelenik meg.
A rendezői megoldásoknak köszönhetően a felszínes élettörténetek mögött húzódó, belső mozgatórugókba is bepillantást nyerhetünk.
Milutinnak (Pálffy Tibor), a nagyvárosi maffiavezérnek gengszterhez illő keménysége mögött egy-egy pillanatra felsejlik a szeretni vágyó, törékeny ember és a gondoskodó apa. Lánya, a szuicid hajlamú, tizenhat éves Ivana (Bocsárdi Panna/Kurkó Karolina) a történet néma szereplője, akinek állandó jelenléte épp a hallgatás által válik súlyossá. A maffiabanda-vezér legifjabb várományosának, Stanislavnak (Kónya-Ütő Bence) szintén felvillanni látszik érzékenysége az Anicával és az anyjával (Gajzágó Zsuza) való bensőségesebb viszonyában. Ott vannak többek közt a hentesbolt leharcolt eladónője, Nikolija (Vass Zsuzsanna), Tihomir nagybácsi (Erdei Gábor) és Marina (Szalma Hajnalka) néhány percre megjelenő figurái is, akinek gesztusaiban és megnyilvánulásaiban mind-mind egy tragikus élettörténet villan fel. Az előadás leglüktetőbb karaktere Anica (Korodi Janka), az alvilági lét fogságából kitörni vágyó fiatal nő, aki – elhatározva, hogy lezárja és hátrahagyja addigi életét – lendületbe hozza a történéseket, őszinte megnyilvánulásaival pedig felkavarja a többi szereplő mindennapjainak látszólag békés állóvizét.
Kifeszített mozdulatok és erős hangulatközvetítő képek tették filmszerűvé az előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A minimálisra csökkentett cselekvések, a tér változatlansága és a zene monotonitása azt az érzetet keltik a nézőben, mintha egy kifeszített tablót – vagy valóban egy filmet – szemlélne, amelynek a szereplői rövid időre megelevenedtek, hogy elmeséljék élettörténeteiket, majd visszatérnek a merev, „beállított képbe”, amely mellőzi bármilyen lényegi változás lehetőségét.
A bemutatón Stefan Arsenijevic filmrendező is jelen volt, aki az előadás végén elismerését fejezte ki a társulatnak a kísérleti előadásért.
Oidipusz történetét mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andrei Șerban rendezésében pénteken és szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!