
Az előadásban az alvilági hétköznapokba süllyedt szereplők életképei villantak fel
Fotó: Facebook/Mihai Păcurar
Újszerű, kísérleti darabot vitt színre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a premiert szerdán este láthatta a közönség. Egy szerb film színpadi adaptációja alapján készült a Szerelem és más bűntények című produkció, amely az alvilági élet nyomasztó hangulatát idézi meg, a nézőnek szegezve a kérdést: menekülhet-e az ember a saját sorsa elől.
2022. március 10., 21:542022. március 10., 21:54
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ezúttal kísérleti jellegű, újszerű előadást mutatott be szerdán este. A produkció a választott szöveg és a formanyelv tekintetében is egyedinek számít a társulat történetében.
Az évad harmadik bemutatója a darab és a rendezővel való együttműködés szempontjából újdonságnak számít, a dramaturg és a társalkotók közösen találták ki az említett film forgatókönyvének színpadi változatát. A darab a belgrádi alvilági élet hangulatát sűríti egyetlen nap történéseibe, amelynek fő mozgatórugója Anica, a nyomasztó hétköznapok fogságából szabadulni vágyó fiatal nő, aki elhatározásával felkavarja környezetének jól bejáratott, titkokkal és terhelt viszonyokkal tűzdelt mindennapjait.
A történet színpadra állítását Theodor-Cristian Popescu rendező olyan különleges megoldásokkal oldotta meg, amelyek a színház és a film közt húzódó, vékony határmezsgyére helyezik az előadást.
– erős atmoszférateremtő jellegével ez utóbbi az előadás egyik meghatározó elemévé válik. Mihai Păcurar díszlettervező alapvetően statikus teret álmodott az előadásnak, amelyet a színészi játék és a háttérben zajló vetítés kelt életre.
A kifeszített vásznon pergő képkockák az valós időben rögzített felvételekből álltak össze
Fotó: Facebook/Theodor-Cristian Popescu
Az élő játékkal párhuzamosan, a háttérben kifeszített vásznon különböző képkockák pörögnek, amelyeket legtöbbször a szereplők rögzítenek valós időben telefonjaikkal, felhasználva a színpadon található díszletelemeket. Amellett, hogy visszaadja a filmre jellemző hangulatteremtő hatást – életszerűséget kölcsönözve a darabnak –, a vetítés valamelyest el is távolítja a nézőt a történésektől, hiszen a szeme előtt áll össze a színészek által rögzített installáció.
A színészek nagyrészt egyes szám harmadik személyben narrálják saját cselekvéseiket, valamelyest visszaszorítva a szereplők közti párbeszédet és a konkrét interakciót. Az általuk használt elbeszélői forma egyrészt a több szálon futó történetet teszi filmesebbé – a néző fantáziájára bízva az egyes mozzanatok megjelenítését –, másrészt egyfajta elidegenítő hatást kölcsönöz a darabnak, amelyben valamennyi figura az egymással párhuzamos, személyes életének magányos szereplőjeként jelenik meg.
A rendezői megoldásoknak köszönhetően a felszínes élettörténetek mögött húzódó, belső mozgatórugókba is bepillantást nyerhetünk.
Milutinnak (Pálffy Tibor), a nagyvárosi maffiavezérnek gengszterhez illő keménysége mögött egy-egy pillanatra felsejlik a szeretni vágyó, törékeny ember és a gondoskodó apa. Lánya, a szuicid hajlamú, tizenhat éves Ivana (Bocsárdi Panna/Kurkó Karolina) a történet néma szereplője, akinek állandó jelenléte épp a hallgatás által válik súlyossá. A maffiabanda-vezér legifjabb várományosának, Stanislavnak (Kónya-Ütő Bence) szintén felvillanni látszik érzékenysége az Anicával és az anyjával (Gajzágó Zsuza) való bensőségesebb viszonyában. Ott vannak többek közt a hentesbolt leharcolt eladónője, Nikolija (Vass Zsuzsanna), Tihomir nagybácsi (Erdei Gábor) és Marina (Szalma Hajnalka) néhány percre megjelenő figurái is, akinek gesztusaiban és megnyilvánulásaiban mind-mind egy tragikus élettörténet villan fel. Az előadás leglüktetőbb karaktere Anica (Korodi Janka), az alvilági lét fogságából kitörni vágyó fiatal nő, aki – elhatározva, hogy lezárja és hátrahagyja addigi életét – lendületbe hozza a történéseket, őszinte megnyilvánulásaival pedig felkavarja a többi szereplő mindennapjainak látszólag békés állóvizét.
Kifeszített mozdulatok és erős hangulatközvetítő képek tették filmszerűvé az előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A minimálisra csökkentett cselekvések, a tér változatlansága és a zene monotonitása azt az érzetet keltik a nézőben, mintha egy kifeszített tablót – vagy valóban egy filmet – szemlélne, amelynek a szereplői rövid időre megelevenedtek, hogy elmeséljék élettörténeteiket, majd visszatérnek a merev, „beállított képbe”, amely mellőzi bármilyen lényegi változás lehetőségét.
A bemutatón Stefan Arsenijevic filmrendező is jelen volt, aki az előadás végén elismerését fejezte ki a társulatnak a kísérleti előadásért.

Oidipusz történetét mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andrei Șerban rendezésében pénteken és szombaton.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
szóljon hozzá!