Hirdetés

„Ez a történet naponta megesik”

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Beszélgetés Bollók Csaba filmrendezővel, az Iszka utazása alkotójával. A Zsil völgyében forgatott Iszka utazása, Bollók Csaba negyedik játékfilmje a 38. Magyar Filmszemle egyik nagydíját nyerte el. A rendezővel a budapesti fesztiválon, a sajtóvetítést követően beszélgettünk.

2007. február 13., 00:002007. február 13., 00:00

A dokumentum- és a játékfilmhatárvidékén született az Iszka utazása.Hogyan sikerült megtalálni a valóság adtaelemek, illetve a fikció egyensúlyát úgy,hogy végül mégiscsak mozifilm lett belőle?

Az Iszka utazása erősenvalóságalapú film. Amikor a filmet forgattam,akkor nem gondolkodtam műfajokban, megpróbáltammegszabadítani magam mindenféle előzeteselképzeléstől, attól, amit tudok, vagy amittanultam. Csak az érdekelt, hogy a téma vagy a személyönmagához hűen jelenjen meg benne. Arra figyeltem, hogya szereplőknek ne kelljen mást játszaniuk, mintönmagukat, és hogy hozzam őket olyan helyzetbe, amelybenmeg tudják mutatni, hogy milyen fából faragtákőket. Tehát igazából nem a műfajimegfontolások vezettek. Ha ennek a filmnek nem egy gyereklenne a középpontjában, hanem egy falu vagy egyrégió, akkor inkább szociometszet vagyhelyzetjelentés lenne. De itt egy gyerek, és általasok gyerek sorsáról van szó egy történetkeretében. És ez a történet naponta megesika világ sok országában. A filmet azértforgattuk Petrozsényben, mert ott él a főszereplő,Varga Mária – Iszka.

A filmben nemcsak az ő történetétdolgozza fel, hanem más élettörténetekrészletei is bekerültek. Menynyiben játssza asaját történetét Mária, illetve atöbbi gyerek?

Mária életénektöbb fordulata is bekerült a filmbe: mikor a veréselől elszökik otthonról, utcára kerül, azutcáról árvaházba kerül, azárvaházból pedig vagy hazaviszik, vagy megintelszökik. A testvére, Rózsika kicsit beteges,köhögős kisgyerek, ő ezzel együtt került be afilmbe. Mariannal, a román kisfiúval később,közvetlenül a forgatás előtt találkoztunk.Az ő előtörténetét kevésbéismertem, de azonnal megragadott a lénye. Máriabandavezér típusú lány, Marian érzékeny,kicsit lányos fiú, érdekesen kiegészítikegymást. Nem is annyira a történet háttereérdekelt: az, hogy olyan régióban játszódik,ahol véget ér a bányaművelés, sok amunkanélküli, és nehéz fenntartani acsaládot, hanem leginkább ezek a kialakulóbanlévő személyiségek.

A gyerekek dialógusai hitelesek:a szereplők úgy fejezik ki magukat, ahogyan, valószínűleg,általában. Előre megírt forgatókönyvbőldolgozott? Hogyan került kapcsolatba a szöveg megírásábanrészt vállaló Burus János Botonddal, aKrónika munkatársával?

A Budapesten élő erdélyiírót, Nagy Koppány Zsoltot kerestem meg aforgatás előtt, hogy nyelvi lektorra lenne szükségem,aki segít áthidalni a kétnyelvűségokozta gondokat. Õ nem tudott két hónapra velünkjönni, és egyik barátját, Burus JánosBotondot ajánlotta, akivel jól együtt tudtunkműködni. Sokat segített a jelenléte azokban ahelyzetekben, amikor a magyar gyerekek román gyerekekkelbeszélgettek – románul, ilyenek a Mária–Marianjelenetek. Sok új dialógusrészlet is bekerülta filmbe, amelyet napról napra együtt dolgoztunk ki. Ezekrészben az előre megírt dialógusok verzióivoltak, részben pedig a karakterek által a helyszíneninspirált szövegek.

Nemcsak kétnyelvű a film, demagyarul is sokféleképpen beszélnek benne –hivatásos magyar színészek, szórványbanélő magyar gyerekek, továbbá akcentussalbeszélő román színészek.

Ezt az is indokolja, hogy aSzékelyföldről korábban rengetegen kerülteka Zsil völgyébe, és a sok vegyes házasságés keveredés után a magyar nyelv kiveszőfélbenvan. Mária még viszonylag jól beszélmagyarul, a néhány évvel kisebb Rózsikamár sokkal rosszabbul. A magam részérőlszeretem, hogy nyelvileg összetett a film, a Máriahelytelen nyelvhasználata is megragadott, mert pontos képletegy nyelvi állapotról, még ha szomorú is.Marius Bodochi bukaresti színész egyik nagymamájamagyar volt, elvállalta a magyarul beszélő szerepet.Ennek azért is örültem, mert soha nem használokutószinkront, és a magyar filmtámogatásirendszernek is kritériuma, hogy legalább 80 százalékbanmagyarul beszéljenek a hazai gyártásúfilmekben.

Az erdélyi nézőketbizonyára érdekelni fogja a film, a fiatalértelmiségiek azonban egyre inkább ellenérzésselviszonyulnak az itteni nyomort ábrázolóalkotásokhoz. Sokat járt Erdélyben, ismeri azembereket, milyen fogadtatásra számít?

Ha lesz romániai fesztivál,amelyre meghívják a filmet – például akolozsvári Transilvania –, akkor szívesen beszélgetekerről a közönséggel. Úgy vélem, hogyaddig, amíg léteznek ilyen jelenségek a világon,a művészetnek ezzel is kell foglalkoznia. Az első filmemtémája különben hasonló.Magyarországon játszódik, egy határvidékenélő lány életének egyetlen napjárólszól. Egy téli napon a főszereplő elindul biciklivela hegyekbe, eltéved, aztán nagy kört téveéjszakára mégis hazaér. Demegtapasztalja, hogy mi az, ami a lehetőségein innen, ésami azon „túl” van. A különbség a kétfilm között az, hogy Iszka nemcsak szociálisanhátrányos helyzetű, de már ki is esett atársadalomból. Utcagyerek lett. Õ nem egy másik,jobb világba vágyódik, hanem egyszerűenfelveszik az autóba, elviszik egy jobb élet ígéretével,és már az elején tudjuk, hogy becsapják.Az Iszka utazása azokról a gyerekekről szól,akiknek semmilyen eszközük nincs arra, hogy kikerüljeneka közegből, amibe beleszülettek. Mert ez a környezetalkalmatlan arra, hogy a gyerekek tanuljanak, vagy iskolábajárjanak. A film négyéves előkészületeisorán igyekeztem a probléma mélyérehatolni és a tapasztalataimat megmutatni. Ami a gyerekektovábbi életét illeti, figyelni fogunk, hogycsak olyan helyeken szerepeljenek, ami a fejlődésüketsegíti. Nem engedjük kiárusítani őket akereskedelmi médiában.

A budapesti premier után agyerekek a berlini fesztiválra is elkísérik afilmet. Hogyan élik meg, hogy egy film szereplői lettek?

A Zsil völgyében ma márnincs mozi. Amikor a bányászat még virágzott,a hatvanas-hetvenes években nagyon élénk volt akulturális élet. Ennek a jeleit még látni:nagyon szép mozitermek vannak, de már régótanem működnek. Mária csak most tanulja, hogy van ilyenszórakozási forma. Tegnap volt életébenelőször moziban, és önmagát láttaviszont a filmben. Számára a színészetsem létezik, nem mondja azt, hogy szerepeltem egy filmben, eznem így fogalmazódik meg benne. Most rakja össze,hogy mi is ez az egész, és persze mi segítünkneki. Mikor a film premierjére készítettükfel, akkor elmondtam neki, hogy ugyanolyan lesz, mint a dévaiotthonban karácsonykor, amikor öszszeállítanakegy műsort, énekelnek, eljönnek a szülők, ésmegtapsolják. A bemutató is ilyen lesz, csak nagyobbméretekben.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
Hirdetés
2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
Hirdetés
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
Hirdetés
Hirdetés