Chilf Mária marosvásárhelyi származású, Budapesten élő képzőművész Brumival bármi megtörténhet című kiállításával nyílt meg a marosvásárhelyi B5 Galéria, amely az ARTeast Alapítvány és Bartha József képzőművész kezdeményezésére jött létre. Bartha a megnyitón elmondta, azért ajánlotta fel saját műtermét erre a célra, hogy alkotótársai intimebb és barátságosabb környezetben mutathassák be munkáikat.
Nyolcvannégy éves korában elhunyt Marcel Marceau. A világhírű pantomimművész Marcel Mangel néven született 1923. március 22-én Strasbourgban. Először festőnek készült, elvégezte a képzőművészeti főiskolát is, de a némafilm hírességei – mint Charlie Chaplin, Buster Keaton vagy a Marx testvérek – hatására végül a pantomimet választotta. 1947-ben alkotta meg a csetlő-botló kisember, Bip híres alakját, a külvárosi Pierrot újabb változatát.
A világhírű kolumbiai szobrászművész, Fernando Botero alkotásaiból nyílt szabadtéri kiállítás Németországban, a berlini dóm előtti Lustgarten parkban. Képünkön a Szfinx című bronzszobor.
Több mint kétszáz tag vett részt a Magyar Írószövetség szombati tisztújító közgyűlésén Budapesten, melyen a választmány Vasy Géza irodalomtörténészt választotta három évre az írószövetség új elnökévé. Vasy Kalász Márton költőt váltotta fel a vezetésben, aki 2001 óta, két cikluson keresztül volt a szervezet elnöke; az írószövetség titkára továbbra is L. Simon László költő marad.
Magyar kulturális napokat rendeztek Kolozsváron.
A komáromi, szabadkai és lendvai helyszínek után idén Kolozsváron rendezték meg szeptember 20–23. között a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. A szervezői feladatokat magára vállaló Erdélyi Közművelődési Egyesületnek (EMKE) köszönhetően több mint száz, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező személyt láttak vendégül a kincses városban.
Idén 48. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség Díjakat a hétvégén Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Többek között kitüntették Dsida Jenő költőt, Buday György erdélyi származású fametszőt, Járai Zsigmond közgazdászt, Bakay Kornél régészt, továbbá a magyar huszár fél évezredes helytállását.
Nem születik kellő számú színpadi mű, s ha születik is, nem minden esetben jut el a színpadig, hangzott el azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Dráma Napja alkalmából rendeztek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984 óta ünnepelik – Madách Az ember tragédiája című drámájának 1883. szeptember 21-i ősbemutatója emlékére – ezt a napot a Magyar Dráma Napjaként.
Egyetlen hatalmas alapterületű színpaddá változott Bukarest központja a hétvégén. Róma, Párizs és Madrid mellett szombaton, szeptember 22-én éjszaka a román főváros is csatlakozott a Fehér Éjszakák című, nagy népszerűségnek örvendő kulturális projekthez. A hajnalig húzódó mulatságon három színpadon léptek fel nemzetközi zenekarok, parádé, lézershow és tűzijáték várta a virrasztókat, a parlament épületére pedig kortárs képzőművészeti...
Bálint Tibor íróra emlékeztek születésének 75. évfordulója alkalmából Budapesten. A XII. Kárpát-medencei Napok keretében megtartott esten Antall István, a Magyar Rádió munkatársa mondott beszédet. Véleménye szerint Bálint Tibor mélyen megélt, illetve gondosan gyűjtögetett élményei nemhogy túlélték a rögzítést, de megírásukkal teljesebbé váltak.
Életének 85. évében csütörtökön reggel elhunyt Polcz Alaine pszichológus, író. Polcz Alaine 1922. október 7-én született Kolozsváron. 1949-ben végzett az ELTE pszichológia szakán. Ugyanebben az évben kötött házasságot Mészöly Miklós Kossuth-díjas íróval. Pályája kezdetén felnőtt betegekkel folytatott művészeti terápiát, majd játékdiagnosztikával foglalkozott: haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt.
Méltóbb körülményekért tüntetnek a kulturális intézmények alkalmazottai.
Elégedetlenségük kifejezéséül pénteken délután utcai demonstrációra készülnek a romániai kulturális intézmények szakszervezetei. Az előadóművészeket, a kapcsolódó kulturális intézmények alkalmazottait és a könyvtári dolgozókat képviselő országos szervezetek érdektelenséggel vádolják a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumot.
Rendezvények a Magyar Dráma Napján.
Az ember tragédiája 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezik pénteken a magyar színházi világ, 1984 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.
A szerző, Orbán János Dénes dramatizált változatában mutatja be a Búbocska című meseregényt a kolozsvári Puck Bábszínház. A premiert szombaton 12 órakor tartják.
Maros megye is csatlakozik szeptember 22-én, szombaton az Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendő Kulturális Örökség Napjai programhoz. A Maros Megyei Tanács a megyei kulturális igazgatósággal, illetve a segesvári Mioritics Kulturális Alapítvánnyal közösen szervez kultúranépszerűsítő programokat. Így Marosvásárhely, Segesvár, Szászkézd és Keresd idegenforgalmi látványosságai, múzeumok, templomok, valamint az épített örökség jelentős alkotásai...
Silviu Purcărete rendezése nyitja a nagyszebeni színházi évadot.
Csaknem száz szereplőt felvonultató, nagyszabású produkcióval nyitja ma az évadot a nagyszebeni Radu Stanca Színház. Silviu Purcărete Johann Wolfgang von Goethe drámáját, a Faustot vitte színre a Simerom gyár egyik, 1500 négyzetméteres csarnokában, az előadás létrejöttéhez az Európa kulturális fővárosa program is jelentősen hozzájárult. A címszerepet Ilie Gheorghe craiovai színész,...
Sepsiszentgyörgyi előadások Kézdivásárhelyen is.
„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta lapunknak az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi, akárcsak az első – a nyitónapra időzített – premiert.
Öt napon és éjszakán keresztül, október 10–14. között dzsesszmuzsikától lesz hangos Kolozsvár. A Transilvania Jazz Festival 2007 névre keresztelt, mesterkurzusokat, műhelyeket és jamsessionokat is ígérő zenei eseményre a műfaj számos elismert külföldi és hazai előadóját várják.
A Kolozs Megyei Tanács veszi át következő év elejétől a Művelődés folyóirat finanszírozását a tanácsosok szerdai döntésének értelmében. A kolozsvári kulturális folyóirat kiadása jelenleg évi 120 ezer lejbe kerül, a megye teljes egészében magára vállalta a költségeket. Az elfogadott határozat szerint a folyóirat státusa a jövő év január elsejétől jogi személyiséggel bíró közművelődési intézmény lesz.