2007. október 18., 00:002007. október 18., 00:00
A kulturális rendezvények szervezésére fordítható uniós támogatásból Luxembourgon kívül a tágabb régió is részesül. A kulturális főváros mögött a Nagy Régió (Lotharingia, Luxemburg, Rajna-Pfalz, Saar-vidék és Vallónia) városai sorakoznak fel. A négy tagországban elterülő öt szomszédos kistáj több mint 11 millió lakosa 3 hivatalos – és persze megannyi nem hivatalos – nyelven osztozik.
Saint-Dié Amerika „keresztanyja”. 1507-ben itt nyomtatták ki azt a világtérképet, amelyen az Újvilágot első ízben nevezték Amerikának. Ez a „földrajzi múlt” adta az ötletet a maga nemében egyedülálló földrajzi fesztivál létrehozására, melyet idén már 18. alkalommal rendeztek meg. A huszonötezres lakosságú Saint-Dié harmincezer látogatót szállásolt el, és árasztott el programajánlatokkal. Volt konferencia, kiállítás, filmvetítés, vita, könyvvásár, zene, gasztronómiai vásár – mindez ingyenes részvétellel, hiszen a fesztivál olyan sok támogatóra tett szert az évek során, hogy ezt is megengedhette magának. A város másik érdekessége, hogy – az irodalmi kávéházak mintájára – ezelőtt tíz évvel hozták itt létre az első földrajzi kávéházat. Mára már több mint 800 létezik ezekből a frankofón országokban.
Mint minden évben, az idén is egyetlen téma köré csoportosultak az előadások és viták. Az idei tematikának Az energiabajos bolygó címet adták. „A nemzeti és nemzetközi aktualitásnak, a közvélemény öntudatra ébredésének egyik igen fontos kérdéséről van szó: bolygónkra komoly veszély leselkedik. Az emberiség életvitele megváltozott, és sajnos, ma már a túlélésünk forog kockán” – összegzett Christian Pierret, a fosszilis energiahordozó készlet fogyatkozása, az elnyomott és veszélyeztetett társadalmi rétegek, illetve a „energiatulajdonosok” közötti konfliktusok problémáját taglaló fesztivál alapító elnöke.
Tasnády Erika, Saint-Dié-des-Voges
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok