
Fotó: Krónika
2007. október 18., 00:002007. október 18., 00:00
A műfajteremtő görög tragédia legizgalmasabb és legnépszerűbb mesterének tartott Euripidész Elektrája nyomán Sorin Militaru bukaresti rendező egy hangsúlyosan vizuális és expresszív, ugyanakkor időszerű előadást álmodott színpadra. A számos szakmai elismeréssel és fesztiváldíjjal rendelkező Militaru neve korántsem ismeretlen a székelyudvarhelyi közönség számára, 2003-ban Csehov Sirály című drámájával már nagy sikert könyvelt el. Jelen bemutató is markánsan magán viseli a rendező saját látásmódját: Militaru ugyancsak megkurtította Euripidész szövegét, csak a leglényegesebbnek tartott textusrészeket hagyta meg. „A szavak gyakran hazudnak, nem kimondják, hanem elrejtik az igazságot” – mondja a rendező. Véleménye szerint a görög tragédia brutális történései, a gyilkosságok nagyon is mai történetek, elég arra gondolni, hogy a kereskedelmi televíziók hírműsorain naponta hallani szülőkről, akiket gyermek öl meg, avagy akik maguk törnek gyermekeik életére. Sorin Militaru olvasatában a darab cselekménye egyetlen napba, Elektra nászának napjába sűrűsödik, mely így a Halál Napjává válik.
Az előadás koreográfusa az erdélyi származású, a Honvéd Táncszínház színpadát, a Győri, majd a Szegedi Balett pódiumát megjárt, jelenleg szabadúszóként dolgozó Bodor Johanna. A jelmezeket és díszleteket az elsősorban kísérleti zenekarok és zajzene-együttesek tagjaként ismert Csiki Csaba tervezte. A darab zeneszerzője Vlaicu Golcea, a dzsesszzenével és kortárs elektronikus zenével fogalalkozó komponista felkérését valószínűleg előző, Militaruval való sikeres együttműködései is indokolták.
Az Elektra címszerepében a pályakezdő Jakab Orsolyát láthatják a nézők, Oresztészt Gábos Albin, Klütaimnésztrát P. Fincziski Andrea, Aigiszthoszt Dunkler Róbert, Agamemnónt Lőrincz Sándor alakítja.
„Van rá esély, hogy jelentős előadás legyen. Nem egy kényelmes előadás, nem lesz nagy közönségsiker” – üzente a nézőknek az előadás rendezője. A bemutatót követően Székelyudvarhelyen október hónapban további hat alkalommal játssza a darabot a Tomcsa Sándor Színház társulata.
Pengő Zoltán
(fotó: Balázs Attila)
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.