Fotó: A szerző felvétele
2007. október 16., 00:002007. október 16., 00:00
Itt tartotta előadásait az 1901-ben alapított, Krémer Sándor vezetésével működő első nagykárolyi önálló társulat, melynek műsortervében eleinte operettek és vígjátékok szerepeltek, 1912-ben pedig már a Bánk Bánt, 1913-ban Az ember tragédiáját játszották nagy sikerrel. A színház vezetősége opera-előadásokat is szeretett volna színre vinni, viszont miután a budapesti vendégelőadók Toscája megbukott, többé nem hívtak meg zenés darabokat. Az 1920-as évek elején a városvezetőség bérbe adta az épületet mozifilmek vetítésére, az állandó társulat szerződését felbontották. Azóta a városban helyi kultúrcsoportok, amatőr társulatok működnek. A Kopacsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt elkészült színháztermet az 1950-es években átépítették. A kommunista időkben arisztokratikusnak tartott páholyokat megszüntették, az alsó sort lebontották, az emeleti részeken levőket pedig befalazták – ennek következtében tönkrement a terem akusztikája. Az épület késő szecessziós stílusban épült homlokzatát szintén átépítették, és egy előcsarnokot toldottak a színházhoz, valamint két oldalsó kijáratot. Ezek az utólag épült részek az utóbbi években elkezdtek leválni a régi falakról, a toldásoknál 10–15 centiméteres repedések látszanak. Az épület tetőzetével is gondok vannak, ugyanis komolyabb esőzések alkalmával beázik, a Művelődési Ház vezetői pedig aggódnak, hogy a szakszerűtlen beavatkozásokkal az épület stabilitását is megbontották, ezért több ízben folyamodtak már a város vezetőségéhez felújítás reményében. „Kitiltottunk a színházból minden olyan előadást vagy koncertet, ami nagy hangerővel jár, ugyanis félünk, hogy összeomlik az épület” – sajnálkozott Bogdan Georgescu igazgató, aki közölte, hogy mindennek ellenére novemberben tartanak egy kisebb ünnepséget a századik évforduló alkalmából.
Bekő Tamás polgármester korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy állagfelmérést kívánnak végeztetni. Bogdan Georgescu viszont érdeklődésünkre elmondta, eddig semmiféle tanulmányt nem kapott kézhez a színházépület állapotáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok