Fotó: A szerző felvétele
2007. október 16., 00:002007. október 16., 00:00
Itt tartotta előadásait az 1901-ben alapított, Krémer Sándor vezetésével működő első nagykárolyi önálló társulat, melynek műsortervében eleinte operettek és vígjátékok szerepeltek, 1912-ben pedig már a Bánk Bánt, 1913-ban Az ember tragédiáját játszották nagy sikerrel. A színház vezetősége opera-előadásokat is szeretett volna színre vinni, viszont miután a budapesti vendégelőadók Toscája megbukott, többé nem hívtak meg zenés darabokat. Az 1920-as évek elején a városvezetőség bérbe adta az épületet mozifilmek vetítésére, az állandó társulat szerződését felbontották. Azóta a városban helyi kultúrcsoportok, amatőr társulatok működnek. A Kopacsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt elkészült színháztermet az 1950-es években átépítették. A kommunista időkben arisztokratikusnak tartott páholyokat megszüntették, az alsó sort lebontották, az emeleti részeken levőket pedig befalazták – ennek következtében tönkrement a terem akusztikája. Az épület késő szecessziós stílusban épült homlokzatát szintén átépítették, és egy előcsarnokot toldottak a színházhoz, valamint két oldalsó kijáratot. Ezek az utólag épült részek az utóbbi években elkezdtek leválni a régi falakról, a toldásoknál 10–15 centiméteres repedések látszanak. Az épület tetőzetével is gondok vannak, ugyanis komolyabb esőzések alkalmával beázik, a Művelődési Ház vezetői pedig aggódnak, hogy a szakszerűtlen beavatkozásokkal az épület stabilitását is megbontották, ezért több ízben folyamodtak már a város vezetőségéhez felújítás reményében. „Kitiltottunk a színházból minden olyan előadást vagy koncertet, ami nagy hangerővel jár, ugyanis félünk, hogy összeomlik az épület” – sajnálkozott Bogdan Georgescu igazgató, aki közölte, hogy mindennek ellenére novemberben tartanak egy kisebb ünnepséget a századik évforduló alkalmából.
Bekő Tamás polgármester korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy állagfelmérést kívánnak végeztetni. Bogdan Georgescu viszont érdeklődésünkre elmondta, eddig semmiféle tanulmányt nem kapott kézhez a színházépület állapotáról.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.