
Fotó: A szerző felvétele
2007. október 16., 00:002007. október 16., 00:00
Itt tartotta előadásait az 1901-ben alapított, Krémer Sándor vezetésével működő első nagykárolyi önálló társulat, melynek műsortervében eleinte operettek és vígjátékok szerepeltek, 1912-ben pedig már a Bánk Bánt, 1913-ban Az ember tragédiáját játszották nagy sikerrel. A színház vezetősége opera-előadásokat is szeretett volna színre vinni, viszont miután a budapesti vendégelőadók Toscája megbukott, többé nem hívtak meg zenés darabokat. Az 1920-as évek elején a városvezetőség bérbe adta az épületet mozifilmek vetítésére, az állandó társulat szerződését felbontották. Azóta a városban helyi kultúrcsoportok, amatőr társulatok működnek. A Kopacsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt elkészült színháztermet az 1950-es években átépítették. A kommunista időkben arisztokratikusnak tartott páholyokat megszüntették, az alsó sort lebontották, az emeleti részeken levőket pedig befalazták – ennek következtében tönkrement a terem akusztikája. Az épület késő szecessziós stílusban épült homlokzatát szintén átépítették, és egy előcsarnokot toldottak a színházhoz, valamint két oldalsó kijáratot. Ezek az utólag épült részek az utóbbi években elkezdtek leválni a régi falakról, a toldásoknál 10–15 centiméteres repedések látszanak. Az épület tetőzetével is gondok vannak, ugyanis komolyabb esőzések alkalmával beázik, a Művelődési Ház vezetői pedig aggódnak, hogy a szakszerűtlen beavatkozásokkal az épület stabilitását is megbontották, ezért több ízben folyamodtak már a város vezetőségéhez felújítás reményében. „Kitiltottunk a színházból minden olyan előadást vagy koncertet, ami nagy hangerővel jár, ugyanis félünk, hogy összeomlik az épület” – sajnálkozott Bogdan Georgescu igazgató, aki közölte, hogy mindennek ellenére novemberben tartanak egy kisebb ünnepséget a századik évforduló alkalmából.
Bekő Tamás polgármester korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy állagfelmérést kívánnak végeztetni. Bogdan Georgescu viszont érdeklődésünkre elmondta, eddig semmiféle tanulmányt nem kapott kézhez a színházépület állapotáról.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.