Feltétel. Zelenszkij szerint Ukrajna nem kapott elegendő biztonsági garanciát az atomfegyverekről való lemondásért, ezért NATO-tagságot akar
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
2024. október 23., 08:282024. október 23., 08:28
Az államfő rámutatott arra, hogy Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot. Úgy vélte, hogy
ezért „kongatta meg Kijev a vészharangokat”.
Amúgy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint az első észak-koreai egységek szerdán érkeznek a frontra, Kurszk térségében.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy
„Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy visszaadják nekünk őket. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét)” – mondta az ukrán államfő. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.
Orosz külügy: Lengyelország „fájdalmas” választ fog kapni a poznani orosz konzulátus bezárására
Lengyelország „fájdalmas” választ fog kapni a poznani orosz konzulátus bezárására - jelentette ki kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Az újabb ellenséges lépésre fájdalmas választ fogunk adni” – húzta alá Zaharova, akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter keddi sajtóértekezletén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben történt szabotázsakciókra. Sikorski szerint a szabotázsakciók, valamint a lengyel-fehérorosz határ destabilizálása és a kibertámadások a hibrid háború részét képezik.
A lengyel hatóságok által folytatott nyomozásra hivatkozva a miniszter Oroszországot nevezte felelősnek a Lengyelországban és a vele szövetséges országokban történt szabotázsakciókért.
Az ukrán elnök szerint konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról a NATO-tagállamok többségében.
„Ma látjuk az elszántságot Franciaországban, a támogatást tőlük. Tudjuk, hogy a britek támogatni fognak minket, és úgy gondoljuk, hogy az olaszok is. Sok múlik az Egyesült Államokon, ha megszilárdítják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, az hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára is” – fejtegette. Hozzátette, hogy Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.
Kifejtette, miért akarja, hogy
„Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni” az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként.
Alapvetőnek nevezte azt is, hogy Ukrajna még a háború vége előtt megkapja a meghívást. Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen feltételekkel csatlakozik, és meddig tart a folyamat, kijelentette: ez már a diplomácia kérdése. Leszögezte egyúttal: Ukrajna nem mond le a megszállt területeiről a NATO-tagságért cserébe.
Kifejezte meggyőződését, hogy
Szerinte ugyanis Oroszország gazdasági hanyatlása lassabban megy végbe.
Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint leváltani készülne Rusztem Umerovot a védelmi tárca és Kirilo Budanovot a katonai hírszerzés éléről.
Andrij Kosztyin ukrán főügyész viszont bejelentette, hogy lemond tisztségéről kedden az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülése után, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök az állami tisztségviselőknek kiadott, a hadkötelezettség megkerülésére alkalmas, hamis rokkantsági igazolások miatt hívott össze.
Kosztyin a Telegramon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az ukrán ügyészek körében számos ilyen esetet rögzítettek. Hozzátette:
„Teljes mértékben helyesnek tartom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontját, miszerint nemcsak a rokkantság megállapításáról, az ennek megfelelő nyugdíj meghatározásáról és egyéb kedvezményekről szóló jogsértő határozatokat kell eltörölni, nemcsak egyértelmű jogszabályi és szervezeti változtatásokat kell végrehajtani, hanem vállalni kell érte a személyes felelősséget, beleértve a politikait is. Hálás vagyok Ukrajna elnökének és az ukrán parlamentnek a bizalmukért, de ebben a helyzetben helyesnek tartom, ha bejelentem lemondásomat a főügyészi posztról”
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország és Kína együttműködése stabilizáló hatású a világban
Oroszország és Kína együttműködése stabilizáló hatású a világban, Moszkva és Peking fokozni is kívánja ezt – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára érkezett Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadva.
„Az orosz-kínai együttműködés a globális ügyekben az egyik legfőbb stabilizáló tényező a világban. Szándékunk tovább növelni az összehangoltságot a többoldalú fórumokon a globális biztonság és igazságos világrend biztosítása végett” – mondta az orosz elnök.
Putyin szerint Moszkvában és Pekingben is nagyra becsülik a kínai-orosz együttműködés hagyományosan magas színvonalát a BRICS keretében. „Közös munkánk évei során szervezetünk tekintélye és befolyása növekedett. És mi a BRICS további erősítését tervezzük. Mindent megtettünk, ami elnökségünktől függ, hogy így is legyen” – tette hozzá Putyin.
„Megbeszélésünket követően vacsoránál találkozunk a BRICS-tagállamok vezetőinek körével” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy immár az új, kibővített tagság ül az asztalnál.
Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy Peking és Moszkva kapcsolatai példaértékűnek minősülnek a mai világban.
Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Oroszország és Kína együttműködése jelentősen hozzájárul az igazságossághoz a világban.
„Oroszország és Kína minden téren folyamatosan erősíti és szélesíti stratégiai és gyakorlati együttműködését, jelentős lendületet adva ezzel a nemzeti újjászületésnek és fejlődésnek, hozzájárulva a két ország lakosságának jólétéhez és az igazságosság védelmezéséhez a világban” – húzta alá Hszi.
A kínai elnök egyben kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet egy évszázada nem tapasztalt megrázkódtatásai, illetve változásai sem képesek megrendíteni a két nagyhatalom viszonyát.
A beszámók szerint a megbeszélésen az ukrajnai háború is szóba került. Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország teljes körű ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy halálos segítséget nyújtana, Peking és Moszkva továbbra is erősíti gazdasági és politikai kapcsolatait. Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott kínai vállalatokat a háborúban használt drónok gyártása miatt. Különböző országok azzal vádolták Kínát, hogy szerszámgépek, fegyvertechnológia, műholdképek, félvezetők és más kettős felhasználású technológiák biztosításával segíti Oroszországot.
A BRICS államközi egyesülés, amelyet 2006-ban Oroszország, Kína, India és Brazília hozott létre, Dél-Afrika pedig 2011-ben csatlakozott hozzá. 2024. január 1-jétől Oroszország tölti be a csoport soros elnökségét. Ez év elejétől Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is csatlakozott a szervezethez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!