Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház vasárnap.
2023. május 22., 09:432023. május 22., 09:43
Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.
Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen
Ugyanakkor a G7-csúcstalálkozó végén Biden arról beszélt: Zelenszkij megígérte, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen.
„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe hatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.
Az ukrán légvédelem megerősítését eközben Biden és Zelenszkij is fontosnak mondta, és az amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.
Az F-16-osok kapcsán egyébként Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet hétfő reggeli Telegram-bejegyzésében arra mutatott rá, hogy
Antonov szerint Ukrajna nem rendelkezik az F-16-osok működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, sem pilótával és karbantartó személyzettel.
A diplomata felvetette: mi történik, ha az idegen „önkéntesek” által működtetett harci gépek NATO-repülőterekről szállnak majd fel?
Antonov arra is figyelmeztetett, hogy a megszállt Krím elleni ukrán támadást Moszkva Oroszország elleni támadásként értékelné.
Egyébként Kisida Fumio, a vendéglátó ország kormányfője vasárnap közölte:
A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.
Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.
A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott.
Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.
Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy
Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!