Zelenszkij szerint oroszországi célpontok ellen nem vetik be az F-16-osokat, Washington újabb katonai segítséget küld

Ugyanakkor a G7-csúcstalálkozó végén Biden arról beszélt: Zelenszkij megígérte, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen.

„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe hatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.

Az ukrán légvédelem megerősítését eközben Biden és Zelenszkij is fontosnak mondta, és az amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.

Az F-16-osok kapcsán egyébként Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet hétfő reggeli Telegram-bejegyzésében arra mutatott rá, hogy

Antonov szerint Ukrajna nem rendelkezik az F-16-osok működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, sem pilótával és karbantartó személyzettel.

A diplomata felvetette: mi történik, ha az idegen „önkéntesek” által működtetett harci gépek NATO-repülőterekről szállnak majd fel?

Antonov arra is figyelmeztetett, hogy a megszállt Krím elleni ukrán támadást Moszkva Oroszország elleni támadásként értékelné.

Egyébként Kisida Fumio, a vendéglátó ország kormányfője vasárnap közölte:

A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.

Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.

A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott.

Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.

Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy

Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”