Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház vasárnap.
2023. május 22., 09:432023. május 22., 09:43
Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.
Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen
Ugyanakkor a G7-csúcstalálkozó végén Biden arról beszélt: Zelenszkij megígérte, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen.
„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe hatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.
Az ukrán légvédelem megerősítését eközben Biden és Zelenszkij is fontosnak mondta, és az amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.
Az F-16-osok kapcsán egyébként Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet hétfő reggeli Telegram-bejegyzésében arra mutatott rá, hogy
Antonov szerint Ukrajna nem rendelkezik az F-16-osok működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, sem pilótával és karbantartó személyzettel.
A diplomata felvetette: mi történik, ha az idegen „önkéntesek” által működtetett harci gépek NATO-repülőterekről szállnak majd fel?
Antonov arra is figyelmeztetett, hogy a megszállt Krím elleni ukrán támadást Moszkva Oroszország elleni támadásként értékelné.
Egyébként Kisida Fumio, a vendéglátó ország kormányfője vasárnap közölte:
A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.
Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.
A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott.
Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.
Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy
Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!