
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház vasárnap.
2023. május 22., 09:432023. május 22., 09:43
Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.
Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen
Ugyanakkor a G7-csúcstalálkozó végén Biden arról beszélt: Zelenszkij megígérte, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen.
„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe hatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.
Az ukrán légvédelem megerősítését eközben Biden és Zelenszkij is fontosnak mondta, és az amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.
Az F-16-osok kapcsán egyébként Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet hétfő reggeli Telegram-bejegyzésében arra mutatott rá, hogy
Antonov szerint Ukrajna nem rendelkezik az F-16-osok működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, sem pilótával és karbantartó személyzettel.
A diplomata felvetette: mi történik, ha az idegen „önkéntesek” által működtetett harci gépek NATO-repülőterekről szállnak majd fel?
Antonov arra is figyelmeztetett, hogy a megszállt Krím elleni ukrán támadást Moszkva Oroszország elleni támadásként értékelné.
Egyébként Kisida Fumio, a vendéglátó ország kormányfője vasárnap közölte:
A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.
Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.
A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott.
Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.
Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy
Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!