
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.
2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39
2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22
„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken
Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.
Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy
A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.
Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.
Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.
Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában
Fotó: Videófelvétel
Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.
A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.
„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.
Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között
Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.
Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.
Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!