Hirdetés

Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.

Hírösszefoglaló

2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39

2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22

„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken

Emmanuel Macron francia elnökkel biztonsági egyezményt kötött, és megállapodott arról, hogy Franciaország hárommilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Hirdetés

Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.

Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy

a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok „kedvezőbb állásokba” vonulnak vissza.

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában

Fotó: Videófelvétel

Avgyijivka háború előtti, több mint 30 000 fős lakossága csaknem teljes egészében elhagyta a települést, és maga a város szinte teljesen elpusztult.

Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.

Az orosz vezető a következő néhány évet „katasztrofálissá” fogja tenni még több olyan ország számára, mint Ukrajna, ha a nyugati világ nem száll szembe vele – figyelmeztetett.

„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.

Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét

Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával

Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával
2025. december 02., kedd

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt

Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt
2025. december 02., kedd

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére

Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése

Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése
2025. december 02., kedd

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten

A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten
2025. december 01., hétfő

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő

Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről

Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

2025. november 29., szombat

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe

Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe
Hirdetés
Hirdetés