Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.

Hírösszefoglaló

2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39

2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22

„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken

Emmanuel Macron francia elnökkel biztonsági egyezményt kötött, és megállapodott arról, hogy Franciaország hárommilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.

Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy

a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok „kedvezőbb állásokba” vonulnak vissza.

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában

Fotó: Videófelvétel

Avgyijivka háború előtti, több mint 30 000 fős lakossága csaknem teljes egészében elhagyta a települést, és maga a város szinte teljesen elpusztult.

Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.

Az orosz vezető a következő néhány évet „katasztrofálissá” fogja tenni még több olyan ország számára, mint Ukrajna, ha a nyugati világ nem száll szembe vele – figyelmeztetett.

„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.

Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban