Többet akar. Zelenszij szerint sokkal szigorúbb uniós büntetőintézkedésekre van szükség
Fotó: presidency.ro
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán felszólította az Európai Uniót, hogy vezessen be szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben, azzal érvelve, hogy Moszkva háborús törekvéseinek megfékezéséhez nagyobb pénzügyi nyomásra van szükség.
2025. június 12., 09:012025. június 12., 09:01
Az Odesszában megrendezett ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozón Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a közelgő 18. uniós szankciócsomag „lehetne erősebb”, különösen az orosz olajszállító tartályhajók és a pénzügyi szektor ellen. Sürgette az EU-t, hogy tovább csökkentse az orosz olajexportra vonatkozó árkorlátozást.
– mondta. „Ez az a szint, amely valóban megváltoztatja a gondolkodásmódot Moszkvában” – vélekedett Zelenszkij.
Miután május 20-án életbe lépett az Oroszország elleni 17. szankciócsomag, Ukrajna szövetségesei másnap bejelentették, hogy máris újabb korlátozásokra készülnek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette, hogy az EU fontolóra veszi az olajárplafon csökkentését 60 dollárról 45 dollárra hordónként – ezt az intézkedést a G7-ek közelgő, június 15-17-i kanadai csúcstalálkozóján fogják megvitatni.
Az Egyesült Államok csökkenteni fogja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra szánt forrásokat a következő védelmi költségvetésében – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy keddi kongresszusi meghallgatáson.
Kközben Oroszország továbbra is elutasítja a tűzszüneti javaslatokat, és folytatja a katonai műveleteket. Zelenszkij figyelmeztetett, hogy Odessza továbbra is Oroszország egyik „fő célpontja”, és tervei között szerepel, hogy azon túl a román és moldovai határ felé nyomul.
„Oroszország el akarja pusztítani, ahogyan a megszállt területeken számtalan várossal és faluval tette” – mondta.
– állította.
Odessza jelentős kikötőváros Dél-Ukrajnában, a Fekete-tenger északnyugati partján. Az elnök figyelmeztetett a tágabb térséget érintő lehetséges destabilizációs törekvésekre is, és a Kreml stratégiáját a korábbi balkáni beavatkozásaihoz hasonlította.
„Ezt már korábban is láttuk a Balkánon, ahol Oroszország fokozta az etnikumok közötti súrlódásokat, szabotázsokat hajtott végre, sőt még puccskísérleteket is” – mondta Zelenszkij.
Az odesszai csúcstalálkozón több délkelet-európai vezető is részt vett, köztük Alekszandar Vucsics szerb elnök és Nicușor Dan újonnan megválasztott román elnök.
Vucsics útja az első hivatalos látogatása volt Ukrajnában Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta.
A találkozón 11 államfő, kormányfő vagy parlamenti elnök vett részt Románia, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Szerbia, Macedónia, Montenegró, Szlovénia, Albánia, Bulgária, Horvátország, Görögország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Albánia, Bulgária, Horvátország és Ukrajna részéről.
Eközben
– jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Az üzem, amely Oroszország egyik fő lőpor- és robbanóanyag-gyártója kézifegyverekhez, tüzérségi és rakétarendszerekhez, a vezérkar szerint a dróncsapást követően kigyulladt.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, és videókat osztottak meg, amelyeken nagy lángok látszanak a létesítmény közelében – írja az orosz Astra sajtóorgánum.
A tambovi létesítmény 2023 novembere óta többször is célkeresztbe került, és még abban az évben amerikai szankciókat vezettek be ellene. A Moszkvától délkeletre fekvő Tambovi terület több száz kilométerre fekszik Ukrajnától, és nincs vele közvetlen határa.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség megerősítette a dróntámadást, de nem említette a puskaporgyár elleni csapást. Makszim Jegorov, a tambovi terület kormányzója azt mondta, hogy a mentőszolgálat eloltotta a tüzet, és hogy nincsenek áldozatok, bár a tűz helyét nem részletezte.
– közölte a vezérkar.
A károk mértékét még vizsgálják.
„A védelmi erők továbbra is minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy aláássák az orosz megszállók katonai és gazdasági potenciálját, és kényszerítsék Oroszországot az Ukrajna elleni fegyveres agresszió beszüntetésére” – áll a közleményben.
Ukrajna az elmúlt hetekben fokozta a nagy hatótávolságú dróncsapásokat, amelyek orosz légi támaszpontokat és fegyvergyártó létesítményeket céloznak, hogy megzavarják Moszkva hadigépezetét a várható nyári orosz offenzíva előtt.
Mindeközben
Hegseth megvédte a kormány stratégiáját, és a tárgyalásos rendezést az erő jelének nevezte.
„A végtelen háború alternatívája, amelyet nagyrészt az Egyesült Államok finanszíroz és ukránok vívnak... stratégiailag nincs értelme” – mondta.
Oroszország határozott elítélését sürgette Nicușor Dan az Ukrajna és a délkelet-európai országok csúcstalálkozóján
A „békefolyamat késleltetetésének és szabotálásának stratégiáját követő” Oroszország határozott elítélését sürgette Nicușor Dan szerdán Odesszában az Ukrajna és a délkelet-európai országok csúcstalálkozóján.
Felszólalásában a román államfő emlékeztetett arra, hogy Ukrajna mindig is a békét részesítette előnyben a háborúval szemben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy béketervet is javasolt, amelyet a nemzetközi közösség nagy része támogatott.
Nicușor Dan felidézte, hogy amerikai kezdeményezésre Zelenszkij beleegyezett a tűzszünetbe, sőt személyesen is hajlandó lett volna tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezzel szemben Oroszország továbbra is elutasítja a konstruktív kezdeményezéseket, és mindent megtesz, hogy aláássa a béke felé vezető utat.
„Oroszország ésszerűtlen követelésekkel áll elő, tudván, hogy azok elfogadhatatlanok. Csak az erő nyelvét érti, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna az erő pozíciójából tárgyalhasson” – jelentette ki.
Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy az európai országoknak egységesen kell fellépniük „a nemzetközi jog, az emberi élet, a méltóság, a szabadság és a demokrácia tiszteletben tartása” mellett, „olyan értékek mellett, amelyeket az ukrán nép nap mint nap védelmez”.
Emlékeztetett arra, hogy az odesszai tanácskozáson uniós tagállamok vagy tagjelölt országok vezetői vesznek részt. Szavai szerit Románia saját tapasztalataiból tudja, hogy az uniós tagság gazdasági fejlődést, társadalmi stabilitást, hatalmas lehetőségeket és biztonságot hoz.
„Miközben együtt dolgozunk az európai jövőért, jobban ki kell használnunk a maihoz hasonló formátumokat, hogy összehangoljuk erőfeszítéseinket és egységesen lépjünk fel” – nyilatkozta az államfő.
Nicușor Dan részt vett a Románia–Moldovai Köztársaság–Ukrajna háromoldalú találkozón is, ahol a legfontosabb összekapcsolódási beruházásokról, különösen az energetikai infrastruktúráról, az uniós csatlakozási folyamatról és a biztonsági együttműködésről beszélt a tárgyalópartnereivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!