Zelenszkij elfogadta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, amíg háború zajlik a területén

Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről – hangsúlyozta a NATO főtitkára az MTI szerint.

Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón egyaránt érvelt amellett, hogy Ukrajna számára csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethessék.

és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a háborús frontvonal, Harkivnál csaknem egybeesik a két ország határával, ami azt is jelenti, hogy az orosz katonai célpontok, ahonnan Ukrajna elleni támadásokat indítanak, oroszországi területen helyezkednek el.

Az ukrán elnök azt mondta: ha meg akarják védeni Ukrajnát, és biztonságot teremteni, akkor mindenfajta külföldről kapott katonai eszköz esetében szükség van a bevetési korlátok feloldására.

A NATO főtitkára szerint

Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.

Csütörtökön Olaf Scholz német kancellár újságírók előtt számolt be az amerikai döntésről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „precíziós csapásmérő képességek” telepítéséről van szó.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a csúcstalálkozóra érkezve többi között emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány héttel ezelőtt fogadott el stratégiai menetrendet, ami azt a meggyőződést és új európai paradigmát tükrözi, hogy

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának zárónapján tartották a NATO az Európai Unió, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség vezetőinek tanácskozását a védelem kibővítésének lehetőségéről. A megbeszélésen legmagasabb szinten képviseltette magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, és magas szinten Ausztrália.

Jens Stoltenberg, főtitkár a tanácskozás következtetéseit ismertetve záró sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az autokratikus rezsimekkel szembeni fellépés, és a biztonság erősítése érdekében szükség van a NATO partnerségi kapcsolatainak szélesítésére. Példaként a Kína által jelentett veszélyt említette, amely egyre szorosabban működik együtt Oroszországgal, de egyéb rezsimekkel is, mint Észak-Korea és Irán.

Egyébként

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről.

elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.

A NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően tartott találkozón

Volodimir Zelenszkij megköszönte, a Harkiv védelméhez is nyújtott segítséget, ahogy fogalmazott „kemény munka volt”. Kifejtette, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megőrizni Ukrajna függetlenségét és szabadságát, valamint a közelmúltban megszületett döntések révén megóvni a világot hasonló háborúktól, mint ami Ukrajnában zajlik.