Zelenszkij beterjesztette a korrupcióellenes hatóságokat szabályozó új törvényt a tiltakozáshullám hatására

Zelenszkij

Visszakozott. Zelenszkij szerint az új törvény visszaállítja a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.

Hírösszefoglaló

2025. július 25., 08:252025. július 25., 08:25

Az előterjesztés megjelent az ukrán parlament honlapján. Zelenszkij néhány órával korábban közölte, hogy már jóváhagyta az új törvényjavaslat szövegét, amelynek a korrupcióellenes szervek függetlenségének megerősítése a célja.

A közzétett dokumentumban szerepel, hogy a törvényjavaslat célja a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség intézményi függetlenségének szavatolása. A törvényjavaslat szerint

a főügyész és helyettesei nem adhatnak utasításokat a korrupcióellenes ügyészségnek (SZAP), és nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek közvetlenül érintik a SZAP ügyészeinek hatáskörgyakorlását.

A SZAP működésével kapcsolatos adminisztratív írásos utasításokat kizárólag a SZAP vezetőjének jóváhagyásával lehet kiadni.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal azon munkatársainak, akik államtitkokhoz férnek hozzá, hat hónapon belül kötelező átesniük egy poligráfos hazugságvizsgálaton, amelyet az ukrán biztonsági szolgálat szervez.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) átvehet más hatóságoktól ügyeket, ha azok a hatáskörébe tartoznak.

Ehhez a NABU igazgatójának döntése és a SZAP ügyészének jóváhagyása szükséges. A SZAP vezetője más hatóságokhoz utalhat át ügyeket, ha objektív okok miatt a NABU nem képes az előzetes nyomozás lefolytatására. A SZAP ügyészei írásos utasításokat adhatnak a NABU nyomozóinak. Ha egy nyomozó megtagadja az utasítás végrehajtását, felelősségre vonható.

A NABU munkatársainak megtiltják a külföldre utazást a hadiállapot ideje alatt, kivéve, ha hivatalos kiküldetésről van szó.

korábban írtuk

EU: visszalépés az ukrán korrupcióellenes nyomozóhivatal függetlenségének csorbítása, háborognak az ukránok
EU: visszalépés az ukrán korrupcióellenes nyomozóhivatal függetlenségének csorbítása, háborognak az ukránok

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.

A főügyész átadhatja a gazdasági biztonsági hivatal ügyeit más hatóságoknak – ismertette a törvényjavaslat részleteit az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A NABU a Facebookon közölte, hogy a SZAP-pal együtt részt vett a törvényjavaslat szövegének kidolgozásában. Az intézmény szerint a sürgősségi jelzéssel beterjesztett elnöki javaslat helyreállítja a NABU és a SZAP minden hatáskörét és szavatolja függetlenségüket.

„A NABU és a SZAP felszólítják az ukrán parlamentet, hogy mielőbb fogadja el az elnök indítványát. Ez lehetővé teszi, hogy megelőzzük azokat a fenyegetéseket, amelyek a NABU és a SZAP által folytatott büntetőeljárásokat veszélyeztetik” – írta a NABU közleményében.

Mint arról beszámoltunk,

a korrupcióellenes hatóságokat a főügyészség alá rendelő, a hét elején elfogadott törvény Ukrajnában és a nemzetközi porondon is tiltakozáshullámot váltott ki.

Ukrajna-szerte tüntetések kezdődtek ellene, miközben számos nyugati ország és az Európai Unió vezetése is bírálta.

Közben

az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyott két potenciális katonaieszköz-értékesítést Ukrajnának, amelyek becsült értéke 330 millió dollár.

Az első csomag, amelynek értéke körülbelül 150 millió dollár, olyan berendezéseket és szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek segítenek Ukrajnának az M109 önjáró tarackok javításában és karbantartásában. Az üzlet alkatrészeket, szerszámokat, képzést és egyéb támogatást biztosít, lehetővé téve Ukrajnának, hogy önállóan végezze el a javításokat és több tüzérségi rendszerét működőképes állapotban tartsa.

A második, becslések szerint 180 millió dollár értékű értékesítés hasonló támogatást nyújt Ukrajna légvédelmi rendszereihez, beleértve az amerikai gyártmányú Patriot rendszereket is.

A külügyminisztérium szerint a csomag segít fenntartani, korszerűsíteni és javítani a meglévő amerikai gyártmányú légvédelmi rendszereket. Tartalmazza a jelentős módosításokat, a karbantartási támogatást, a pótalkatrészeket, a kiegészítőket, a képzést, valamint az amerikai kormány és a vállalkozók technikai segítségnyújtását.

Alig egy nappal korábban, szerdán az Egyesült Államok két, összesen 322 millió dollár értékű katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára.

Az egyik a HAWK Phase III légvédelmi rendszereket tartalmazza, a másik pedig alkatrészeket biztosít a Bradley gyalogsági harci járművek javításához.

Ezek az ügyletek egy szélesebb körű erőfeszítés részét képezik, amelynek célja Ukrajna képességének erősítése a kulcsfontosságú katonai rendszerek karbantartása és fenntartása terén,

miközben az ország továbbra is védekezik Oroszország folyamatos inváziója ellen.

Az ügyleteket azt követően hagyták jóvá, hogy Donald Trump amerikai elnök július 14-én bejelentette a NATO és az EU által támogatott kezdeményezést, amelynek keretében a szövetség tagjai amerikai gyártmányú fegyverrendszereket vásárolnak Ukrajna számára.

Az eladások és a segélycsomagok jelzik az Egyesült Államok megújult elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú önvédelmi képességeinek kiépítése iránt a folytatódó háború közepette.

Eközben

Hollandia és további 40, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) tartozó tagállam hivatalosan független vizsgálatot kezdeményezett az ukrán hadifoglyokkal szembeni állítólagos kínzások és bántalmazások ügyében, amelyeket orosz erők követtek el

– közölte Caspar Veldkamp holland külügyminiszter csütörtökön az X közösségi oldalon.

„Az úgynevezett Moszkvai Mechanizmus alkalmazásával Hollandia és partnerei hozzájárulnak az orosz háborús bűncselekmények feltárásához és az elszámoltathatóság megteremtéséhez Ukrajnában” – írta Veldkamp, anélkül, hogy megnevezte volna, mely országok csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A „Moszkvai Mechanizmus” az EBESZ egyik eljárása, amely lehetővé teszi, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok súlyos megsértésének gyanúja esetén tagállamok független szakértői vizsgálatot kezdeményezzenek akár az érintett ország beleegyezése nélkül is.

Az eljárást 1991-ben fogadták el Moszkvában, és célja, hogy elősegítse a jogsértések feltárását ott, ahol az állami szervek nem biztosítanak megfelelő vizsgálatot.

A mechanizmust korábban alkalmazták többek között Fehéroroszország és Oroszország esetében is.

Az EBESZ 57 tagállamból áll, tagjai közt van az Egyesült Államok és Oroszország is.

Reuters: Peking motorokat szállított az orosz drónokhoz, India robbanószert biztosított Moszkva számára
Peking állítólag megkerüli a nyugati szankciókat azzal, hogy kínai gyártmányú drónmotorokat szállít egy állami tulajdonú orosz gyártónak, és azokat „ipari hűtőberendezéseknek” címkézi, hogy elkerülje a lebukást.
Ez az állítólagos gyakorlat három európai biztonsági tisztségviselő és a Reuters által áttekintett dokumentumok szerint lehetővé tette Oroszország számára, hogy jelentősen növelje a Garpija-A1 támadó drónok gyártását.
A szállítmányok lehetővé tették az orosz fegyvergyártó IEMZ Kupol számára, hogy növelje Garpija drónjainak gyártását, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és az EU októberben szankciókat vezetett be, amelyek célja a gyártó ellátási láncának megzavarása volt. Az információk biztonsági tisztségviselőktől és számos dokumentumból származnak, köztük szerződésekből, számlákból és vámpapírokból.
A Reuters által megtekintett belső Kupol-dokumentum szerint a vállalat szerződést kötött az orosz védelmi minisztériummal, hogy idén több mint 6000 Garpija drónt gyártson, ami jelentős növekedést jelent a 2024-es 2000 darabhoz képest. A dokumentum azt is megjegyezte, hogy áprilisra már több mint 1500 drón került kiszállításra.
A Garpija egy nagy hatótávolságú drón, amelyet civil és katonai célpontok elleni támadásokra használnak mélyen az ukrán területen belül. Az ukrán katonai hírszerző ügynökség Reutersnek adott nyilatkozata szerint Oroszország havonta körülbelül 500 darabot vet be.
A Reuters arról is beszámolt, hogy az indiai vámhatóság adatai szerint egy indiai cég decemberben 1,4 millió dollár értékű, katonai célokra használható robbanóanyagot szállított Oroszországba, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg azokat a szervezeteket, amelyek támogatják Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseit.
Az egyik orosz vállalat, amely a HMX vagy oktogén néven ismert vegyületet kapta, a Promszintez robbanóanyag-gyártó cég, amelyről az ukrán SZBU biztonsági szolgálat egyik tisztségviselője azt mondta, hogy kapcsolatban áll Moszkva katonai szerveivel. A tisztségviselő szerint Ukrajna áprilisban dróncsapást indított a Promszintez tulajdonában lévő gyár ellen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok
2025. október 16., csütörtök

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában
2025. október 16., csütörtök

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást
2025. október 16., csütörtök

Patthelyzet: a kormányzati leállás napi 15 milliárd dollár kárt okoz az amerikai gazdaságnak

Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.

Patthelyzet: a kormányzati leállás napi 15 milliárd dollár kárt okoz az amerikai gazdaságnak