
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról, az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, amely csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása – mondta Volodimir Zelenszkij, az orosz támadás ellen védekező ország államfője a Bild című német lapnak.
2022. szeptember 21., 17:402022. szeptember 21., 17:40
Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a „kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt.
Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.
Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.
– mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.
Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.
Mint mondta, nem hinné, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”.
Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.

Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!