Fotó: Orosz elnöki hivatal
Részleges mozgósítást rendelt el szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal azután, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
2022. szeptember 21., 09:362022. szeptember 21., 09:36
2022. szeptember 21., 12:002022. szeptember 21., 12:00
Putyin hangsúlyozta, támogatja a szeparatisták által az Oroszországhoz való csatlakozásról tartandó népszavazásokat. Az orosz elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsje megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy a részleges mozgósítás szeptember 21-én kezdődik és csak a tartalékosokat, közülük is elsősorban a gyakorlattal rendelkezőket vonják be a sorkatonaságba. A Kreml rendeletben rögzítette a részleges mozgósítás tényét az Orosz Föderáció területén.
– hangsúlyozta az orosz elnök. A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.
A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek.
Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért.
Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”.
– fogalmazott Putyin.
A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint ugyanakkor abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása. Az elnök szerint nyugaton már egyenesen azt mondják, hogy 1991-ben meg tudták törni a Szovjetuniót, most pedig magának Oroszországnak is eljött az ideje, hogy sok, egymással harcoló régióra szakadjon. „Ennek a Nyugatnak az a célja, hogy meggyengítse, megosztja és végső soron elpusztítsa országunkat” – mondta szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy
Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.
Szerinte a kijevi rezsim lemondott a kérdés békés rendezéséről és amikor atomfegyverre vonatkozó igényeket fogalmaztak meg, akkor világossá vált, hogy egy új offenzíva elkerülhetetlen, melynek célpontja a 2014-ben annektált Krím-félsziget lenne. Putyin szerint ilyen helyzetben az egyedüli megoldás a megelőző különleges hadművelet megindítása volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!