
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Részleges mozgósítást rendelt el szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal azután, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió népszavazást kezdeményezett az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
2022. szeptember 21., 09:362022. szeptember 21., 09:36
2022. szeptember 21., 12:002022. szeptember 21., 12:00
Putyin hangsúlyozta, támogatja a szeparatisták által az Oroszországhoz való csatlakozásról tartandó népszavazásokat. Az orosz elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsje megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy a részleges mozgósítás szeptember 21-én kezdődik és csak a tartalékosokat, közülük is elsősorban a gyakorlattal rendelkezőket vonják be a sorkatonaságba. A Kreml rendeletben rögzítette a részleges mozgósítás tényét az Orosz Föderáció területén.
– hangsúlyozta az orosz elnök. A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.
A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek.
Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért.
Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”.
– fogalmazott Putyin.
A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint ugyanakkor abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása. Az elnök szerint nyugaton már egyenesen azt mondják, hogy 1991-ben meg tudták törni a Szovjetuniót, most pedig magának Oroszországnak is eljött az ideje, hogy sok, egymással harcoló régióra szakadjon. „Ennek a Nyugatnak az a célja, hogy meggyengítse, megosztja és végső soron elpusztítsa országunkat” – mondta szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy
Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.
Szerinte a kijevi rezsim lemondott a kérdés békés rendezéséről és amikor atomfegyverre vonatkozó igényeket fogalmaztak meg, akkor világossá vált, hogy egy új offenzíva elkerülhetetlen, melynek célpontja a 2014-ben annektált Krím-félsziget lenne. Putyin szerint ilyen helyzetben az egyedüli megoldás a megelőző különleges hadművelet megindítása volt.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!