Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról, az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, amely csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása – mondta Volodimir Zelenszkij, az orosz támadás ellen védekező ország államfője a Bild című német lapnak.
2022. szeptember 21., 17:402022. szeptember 21., 17:40
Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a „kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt.
Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.
Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.
– mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.
Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.
Mint mondta, nem hinné, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”.
Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!