Feltételek. Zelenszkij szerint Trumpnak olyan béketervvel kell előállnia, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ne legyen esélye ismét háborúzni Ukrajna ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök béketervének nemcsak véget kell vetnie az ukrajnai háborúnak, de szavatolnia is kell, hogy a jövőben ne legyen újabb orosz agresszió – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ITV brit televíziónak adott nyilatkozatában.
2025. február 10., 12:012025. február 10., 12:01
Zelenszkij úgy fogalmazott, ehhez biztonsági garanciák kellenek. „Egy befagyott konfliktus több és újabb agresszióhoz fog vezetni ismét és ismét. Ki fog akkor díjakat nyerni és győztesként bevonulni a történelembe? Senki. Abszolút vereség lesz mindenki számára, számunkra és ugyanúgy Trump számára is” – hangoztatta.
„Nem csak véget kell vetnie a háborúnak. Úgy kell cselekednie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ne legyen esélye ismét háborúzni ellenünk. Ez a legfőbb dolog és ezt mindenkinek el kellene ismernie. Ez lenne a győzelem” – emelte ki az ukrán elnök.
amennyiben a kijevi vezetés nyugati szövetségesei – az Egyesült Államok és az Európai Unió – is részt vesznek ebben.
„Amennyiben úgy látnám, hogy Amerika és Európa nem fog magunkra hagyni minket, tovább támogatnak minket és biztonsági garanciákat is nyújtanak, úgy kész lennék tárgyalásokra bármilyen formátumban” – húzta alá.
„Ha lennének biztonsági garanciák, akkor beszélhetnénk a háború »forró szakaszának« végéről. Meg kell érteniük, hogy tudnunk kell, hogy ez a háború hogyan fog véget érni. Hogy egy lapon lehessünk Amerikával és Európával” – mondta.
mivel szerinte a hadiállapot feloldása veszélybe sodorná az országot.
„Fel kellene oldanunk a hadiállapotot és ha feloldjuk a hadiállapotot, elvesztenénk a hadsereget. És lényegében ennek az oroszok örülnének. Ez a katonai képességek, morál és egyéb hasonló dolgok kérdése, amelyek elvesznének” – fűzte hozzá.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy
Kijev 2024 augusztusában indított meglepetésszerű támadást Kurszk ellen, és kezdetben mintegy 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt el. Bár az ukrán erők azóta ennek a területnek nagyjából a felét elvesztették, nemrég egy újabb offenzíva keretében 2,5 kilométert nyomultak előre a térségben.
A behatolás hat hónapos évfordulóján az ITV News brit csatornának adott interjújában Zelenszkij a kurszki műveletet „az egyik legsikeresebb hadműveletünknek” nevezte.
– mondta Zelenszkij.
Oroszország 2024 májusában újabb támadást indított Harkiv terület ellen, és 10 kilométerre nyomult előre, mielőtt az ukrán csapatok az első védelmi vonalon megállították az előrenyomulást.
Eközben Mike Waltz, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap közölte, hogy
Waltz kijelentései a február 14-16-ra tervezett müncheni biztonsági konferencia előtt hangzottak el. Az ukrán delegációt Volodimir Zelenszkij elnök vezeti majd, míg az Egyesült Államokat J.D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter képviseli.
Keith Kellogg, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja szintén részt vesz a konferencián.
Waltz az NBC Newsnak elmondta, hogy „az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövője” Donald Trump elnök prioritásai között szerepel a közelgő tárgyalásokon.
„Meg kell térítenünk ezeket a költségeket” – mondta Waltz.
A Kijevnek nyújtott amerikai segélyek jövője bizonytalan, amióta Trump novemberben újraválasztását azzal az ígérettel nyerte meg, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, és Amerika „kiszáll” a konfliktusból. A korábban jóváhagyott amerikai fegyvercsomagok hamarosan kifutnak, és sem Trump, sem a kongresszus nem különített el újabb katonai segélyt Ukrajnának.
Az elmúlt napokban Trump azt sugallta, hogy
Trump múlt hétfőn azt mondta, hogy „ritkaföldfémekért és más dolgokért” cserébe fegyvereket és segélyeket akar felajánlani Ukrajnának.
Zelenszkij azt mondta, hogy nyitott egy olyan megállapodásra, amely Washington további támogatásáért cserébe hozzáférést biztosítana amerikai cégeknek Ukrajna ritkaföldfém-ásványi készleteihez.
Orosz dróntámadás érte Kijevet és az északkeleti Szumit
Az éjszakai orosz dróntámadások tüzet okoztak Kijevben, az északkeleti Szumiban pedig megsebesítettek egy nőt és több ház megrongálódott – közölték ukrán tisztviselők hétfőn.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán főváros elleni éjszakai orosz támadásban nem sérült meg senki, de tűz ütött ki egy nem lakáscélú épületben.
A Szumi elleni orosz dróntámadásban viszont egy nő megsebesült, őt kórházba kellett szállítani, és megrongálódott öt lakóépület – erről már Szumi régió vezetője számolt be.
Orosz részről nem tettek említést az éjszakai dróntámadásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!