Zavargások Kínában - száznegyven halott

Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint hétfő reggelre \"ellenőrzés alá vonták a helyzetet\". Az éjjel még egyes jelentések szerint voltak kisebb összetűzések, több autó lángokban állt a Pekingtől több mint 3 ezer kilométerre nyugatra fekvő 2,3 milliós városban. Néhány városrészben leállították a forgalmat.

Alim Seytoff, egy washingtoni ujgur disszidensszervezet vezetője elektronikus levélben fényképeket küldött a hírügynökségeknek, amelyekről azt mondta, a vasárnapi zavargásokról készültek Urumcsiban. A felvételeken látni lehetett, hogy több száz civil összecsapott a rendőrséggel, sérült, vérző civil ruhás emberek fekszenek az utcán, továbbá felsorakozott rohamrendőröket pajzzsal, botokkal a kézben, miközben páncélozott járművek járőrőznek.
A hivatalos tájékoztatás szerint egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői - csaknem ezer ember - han kínaiaikra támadtak az utcán, autókat borítottak fel, és gyújtottak lángra, sok üzletet szétvertek. Egyes hírek szerint 40 embert őrizetbe vettek.

A kínai kormány disszidens ujgur csoportokat tett felelőssé a zavargásokért. \"A tények azt mutatják, hogy ezt a lázadást külföldről irányították, és onnan szították\" - mondta egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő az Új Kína hírügynökség jelentése szerint. Kijelentette, a békétlenséget az \"Ujgur Világkongresszus irányította a színfalak mögül\"; a szervezet vezetője egy Egyesült Államokban élő ujgur üzletasszony, bizonyos Rebíja Kadír, aki több évet töltött börtönben, mielőtt elmenekült Kínából.

Ujgur disszidensek szervezetei ugyanakkor határozottan tagadták Peking vádját, hogy szervezett összeesküvésről lett volna szó. Mint elmondták, a felgyülemlett düh vezetett zavargásokhoz; a muszlim ujgur kisebbség csalódott, amiért hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük a kormányzat és a többségi han népcsoporthoz tartozók részéről, arra panaszkodnak, hogy elnyomják őket.

Hszincsiang földgázban, ásványi anyagokban és termőterületekben gazdag vidék, de az ujgurok közül - akik a nyugat-kínai autonóm régió 20 milliós összlakosságának felét adják - sokan azt mondják, kevés gyümölcsét látják ennek a gazdagságnak. A tartomány székhelyén, Urumcsiban többségben vannak a han kínaiak. A városban a zavargásoktól függetlenül is számottevő a rendőri jelenlét.

A kínai ujgur kisebbség és Hszincsiang-Ujgur autonóm terület

Az ujgur egy nagyjából tízmilliós kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport valamivel több mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszincsiang-Ujgurban, amely egykor a híres selyemút része volt. A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye.

Peking 1955-ben kebelezte be a mindössze 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori - 1930-tól 1949-ig autonóm - Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. A kínai vezetés ezért terroristacsoportnak nyilvánított négy ujgur szervezetet.

Emberi jogi szervezetek szerint Kína elnyomja a kisebbséget, tagjai kínzásnak, tömeges őrizetbe vételeknek vannak kitéve, sokakat közülük halálra ítéltek. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint több mint 3 ezer ujgurt tartóztattak le, és több mint 200-at kivégeztek a 90-es évek közepe óta.