
Szó sincs róla. Washington cáfolta Georgescu vádjait, hogy Kogălniceanu támaszpontot használnának kiinduló pontként egy Oroszországn elleni támadáshoz
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
2025. január 15., 12:592025. január 15., 12:59
Egyben kijelentette: az amerikai kormányt aggasztja a romániai választásokba való külföldi beavatkozás, és hozzátette, hogy Washington támogatja a bukaresti hatóságok vizsgálatát.
A helyettes államtitkár Bukarestben járt, és egy újságírókkal folytatott keddi beszélgetés során reagált a legújabb fejleményekre. Az amerikai tisztségviselő az utolsó napjait tölti hivatalában, mielőtt a Trump-kormányzat hivatalba lépne a Fehér Házban. Arra a kérdésre, hogy kommentálja az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu kijelentéseit, aki egy amerikai YouTubernek adott interjúban azt mondta, hogy a Mihail Kogălniceanu katonai bázist egy Oroszország elleni offenzíva indítására lehetne használni,
„Ez egy román bázis Románia védelmére. Románia amerikai katonákat fogad ott, hogy segítsenek megvédeni magát. Szerintem ennek a fajta félelempropagandának tényleg nincs helye. És meg kellene próbálnia bizonyítékokkal szolgálni, ha további az ilyen kijelentéseket tesz” – tette hozzá O'Brien.

Oroszország elleni háború megindításához használják majd kiinduló pontként a Kostanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontot – állítja Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulójának győztese.
„Az amerikai kormány támogatja a demokráciát, azt akarjuk, hogy a román nép azt a választást hozza meg, amelyet helyesnek tart. És mi külföldi beavatkozást látunk ezekkel a választásokkal kapcsolatban, azt a mintát, amelyet más esetekben Oroszországnak tulajdonítottak, a közösségi médiában és más manipulációkban. És nagyon egyértelműen, a román jelentések szerint orosz behatolást a közintézményekbe. És ez aggasztó, mert megnehezíti a román emberek számára a döntések meghozatalát. Mi pedig azt akarjuk, hogy a románok döntsenek Románia sorsáról, külföldi beavatkozás nélkül” – mondta O'Brien a bukaresti amerikai nagykövetségen.
O'Brien azt is elmondta, hogy ha ő román lenne, akkor egyszerűen csak azt kérdezné, hogy „ki miért fizet” és „kinek van haszna belőle”.
„Bejelentettük, hogy minden lehetséges módon támogatjuk a vizsgálatot. De még egyszer mondom, ez egy romániai vizsgálat, a románok a saját szuverén döntéseiket hozzák meg. Ha én román lennék, megkérdezném, hogy ki fizet, miért, és ki profitál egy bizonyos eredményből. És ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eldöntsük, kiben lehet megbízni, és kiben nem. És ennek nagy része a bátor oknyomozó újságíráson múlik. Mert sok történet onnan származik, nem a titkosszolgálatoktól, hanem az erős, minőségi újságírástól. Ezért mindenkit arra bátorítok, hogy támogassa a független újságírást” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk,
„Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Georgescu anélkül, hogy állításait bármiféle bizonyítékkal alátámasztaná.
Calin Georgescu nem először beszél arról, hogy Románia háborút indít Oroszország ellen. A román hírszerző szolgálatok a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) bemutatott, majd később titkosítás alól feloldott dokumentumokban jelezték, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson külföldi részvétel történt a függetlenként induló Georgescu kampányában. A szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tettek nyilvános bejelentést a Călin Georgescu csapatának tagjai elleni esetleges vádemelésről.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
szóljon hozzá!