Szó sincs róla. Washington cáfolta Georgescu vádjait, hogy Kogălniceanu támaszpontot használnának kiinduló pontként egy Oroszországn elleni támadáshoz
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
2025. január 15., 12:592025. január 15., 12:59
Egyben kijelentette: az amerikai kormányt aggasztja a romániai választásokba való külföldi beavatkozás, és hozzátette, hogy Washington támogatja a bukaresti hatóságok vizsgálatát.
A helyettes államtitkár Bukarestben járt, és egy újságírókkal folytatott keddi beszélgetés során reagált a legújabb fejleményekre. Az amerikai tisztségviselő az utolsó napjait tölti hivatalában, mielőtt a Trump-kormányzat hivatalba lépne a Fehér Házban. Arra a kérdésre, hogy kommentálja az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu kijelentéseit, aki egy amerikai YouTubernek adott interjúban azt mondta, hogy a Mihail Kogălniceanu katonai bázist egy Oroszország elleni offenzíva indítására lehetne használni,
„Ez egy román bázis Románia védelmére. Románia amerikai katonákat fogad ott, hogy segítsenek megvédeni magát. Szerintem ennek a fajta félelempropagandának tényleg nincs helye. És meg kellene próbálnia bizonyítékokkal szolgálni, ha további az ilyen kijelentéseket tesz” – tette hozzá O'Brien.
Oroszország elleni háború megindításához használják majd kiinduló pontként a Kostanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontot – állítja Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulójának győztese.
„Az amerikai kormány támogatja a demokráciát, azt akarjuk, hogy a román nép azt a választást hozza meg, amelyet helyesnek tart. És mi külföldi beavatkozást látunk ezekkel a választásokkal kapcsolatban, azt a mintát, amelyet más esetekben Oroszországnak tulajdonítottak, a közösségi médiában és más manipulációkban. És nagyon egyértelműen, a román jelentések szerint orosz behatolást a közintézményekbe. És ez aggasztó, mert megnehezíti a román emberek számára a döntések meghozatalát. Mi pedig azt akarjuk, hogy a románok döntsenek Románia sorsáról, külföldi beavatkozás nélkül” – mondta O'Brien a bukaresti amerikai nagykövetségen.
O'Brien azt is elmondta, hogy ha ő román lenne, akkor egyszerűen csak azt kérdezné, hogy „ki miért fizet” és „kinek van haszna belőle”.
„Bejelentettük, hogy minden lehetséges módon támogatjuk a vizsgálatot. De még egyszer mondom, ez egy romániai vizsgálat, a románok a saját szuverén döntéseiket hozzák meg. Ha én román lennék, megkérdezném, hogy ki fizet, miért, és ki profitál egy bizonyos eredményből. És ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eldöntsük, kiben lehet megbízni, és kiben nem. És ennek nagy része a bátor oknyomozó újságíráson múlik. Mert sok történet onnan származik, nem a titkosszolgálatoktól, hanem az erős, minőségi újságírástól. Ezért mindenkit arra bátorítok, hogy támogassa a független újságírást” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk,
„Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Georgescu anélkül, hogy állításait bármiféle bizonyítékkal alátámasztaná.
Calin Georgescu nem először beszél arról, hogy Románia háborút indít Oroszország ellen. A román hírszerző szolgálatok a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) bemutatott, majd később titkosítás alól feloldott dokumentumokban jelezték, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson külföldi részvétel történt a függetlenként induló Georgescu kampányában. A szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tettek nyilvános bejelentést a Călin Georgescu csapatának tagjai elleni esetleges vádemelésről.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!