Figyelmeztetés. Donald Trump jelezte: Washington nem nézi jó szemmel Ciszjordánia bekebelezését
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
2025. október 24., 14:302025. október 24., 14:30
Trump Washingtonban arra reagált, hogy egy törvényjavaslat, amely az izraeli törvényeket alkalmazná Ciszjordániára, ami egyenértékű lenne a palesztinok által jövőbeli független államuk részének tartott terület annektálásával, szerdán előzetes jóváhagyást kapott az izraeli törvényhozóktól.
„Ne aggódjanak Ciszjordánia miatt” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak. „Izrael nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával.”
A Time magazin interjút közölt Trumppal, amelyben szintén hangsúlyozta, hogy az annexió nem fog megtörténni, „mert megígértem az arab országoknak”.
– tette hozzá.
J. D. Vance amerikai alelnök korábban izraeli látogatása során jelezte, hogy Trump ellenezni fogja Ciszjordánia annektálását, és az nem fog megtörténni, és Marco Rubio külügyminiszter is bírálta az izraeli parlament lépését Ciszjordánia annektálása felé.
A BBC szerint Izraelben tett látogatása végén Vance „nagyon ostoba politikai trükknek” nevezte a lépést.
Rubio Izraelbe repülése előtt figyelmeztetett, hogy az annexió veszélyezteti Donald Trump elnök tervét a gázai konfliktus befejezésére.
Benjámin Netanjahu hivatalának közleménye hangsúlyozta, hogy jobboldali Likud pártja és ultraortodox koalíciós partnerei nem szavaztak a törvényjavaslatra, „kivéve egy elégedetlen Likud-tagot, akit nemrégiben elbocsátottak a kneszet egyik bizottságának elnöki posztjáról”.
„A Likud támogatása nélkül ezek a törvényjavaslatok valószínűleg nem jutnak semmire” – tette hozzá.
A miniszterelnöki hivatal angol nyelvű nyilatkozatot adott ki, miután Vance-t a szavazásról kérdezték az újságírók, mielőtt felszállt a repülőgépre a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren.
„Ha ez politikai trükk volt, akkor nagyon ostoba politikai trükk volt, és én személyesen sértésnek veszem” – mondta.
– szögezte le.
„Ez lesz továbbra is a politikánk. Ha az emberek szimbolikus szavazásokat akarnak tartani, megtehetik. De mi biztosan nem örültünk neki” – tette hozzá.
Izrael körülbelül 160 települést épített, amelyekben 700 000 zsidó él, mióta a 1967-es közel-keleti háború során megszállta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet.
Becslések szerint 3,3 millió palesztin él mellettük.
Netanjahu korábban támogatta Ciszjordánia területének annektálását, de nem lépett tovább ebben a kérdésben, mert nem akarta elidegeníteni az Egyesült Államokat – Izrael legfontosabb szövetségesét – és az arab országokat, amelyek évtizedekig tartó ellenségeskedés után építettek ki kapcsolatokat Izraellel.
Netanjahu kormánykoalíciójának ultranacionalistái többször is felszólították Izraelt, hogy annektálja Ciszjordániát, bár a törvényjavaslatot a kormányon kívüli képviselők terjesztették elő.
A törvényjavaslatot 25-24 arányú szavazással fogadták el. Nem világos, hogy megvan-e a támogatottsága ahhoz, hogy többséget szerezzen a 120 fős kneszetben, és
A törvényjavaslatot most a parlament külügyi és védelmi bizottsága vitatja meg, és még három olvasaton kell átmennie, hogy törvényerőre emelkedjen.
A palesztin külügyminisztérium elítélte a kneszet lépését, mondván, hogy Izraelnek nincs szuverenitása a palesztin területek felett.
Mielőtt szerdán este Izraelbe indult, Rubio kijelentette, hogy az annexió „kontraproduktív” lenne Trump gázai béketervére nézve, megismételve az Egyesült Államok annexió elleni álláspontját.
– mondta.
Csütörtöki látogatása közvetlenül Vance és két amerikai különmegbízott, Steve Witkoff és Jared Kushner utazásait követi, miközben a Trump-kormány megpróbálja előmozdítani a 20 pontos gázai béketerv második kritikus szakaszáról szóló tárgyalások megkezdését.
Az első fázis – amely magában foglalja a tűzszünetet, az izraeli erők részleges kivonását és a segélyek beengedését – a hónap elején lépett hatályba.
Izrael és a Hamász egymást vádolta a megállapodás megsértésével a halálos incidensek miatt, de a tűzszünet jelenleg is érvényben van.
„Minden nap fenyegetések érik, de valójában úgy gondolom, hogy a tervezettnél előrébb járunk a megvalósításában, és az a tény, hogy túljutottunk ezen a hétvégén, jó jel” – mondta.
A béketerv második fázisa magában foglalná egy ideiglenes kormány felállítását Gázában, egy nemzetközi stabilizációs erő telepítését, az izraeli csapatok kivonását és a Hamász lefegyverzését.
A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött a Hamász által indított támadással Izrael déli részén, amelynek során körülbelül 1200 ember halt meg és 251-et ejtettek túszul.
Izrael a Hezbollah kiképzőtáborait és rakétaüzemeit támadta Libanonban
Az izraeli hadsereg támadást intézett a Hezbollah síita fegyveres szervezet kiképzőtáborai és rakétagyártó telephelyei ellen Libanonban csütörtökön – jelentette a hadsereg szóvivője.
Az izraeli légierő Libanon északi részein, al-Bekaa térségében támadott. A Hezbollah-célpontok között volt a síita szervezet egyik kiképzőtábora, ahol milicisták tartózkodtak, valamint a katonai infrastruktúrához tartozó más létesítmények.
„A hadifelszerelések tárolása, a terrorinfrastruktúra jelenléte és a Hezbollah harcosainak Izrael elleni katonai gyakorlatai a Libanon és Izrael közti megállapodások durva megsértését jelentik és fenyegetést Izrael számára” – közölte a hadsereg szóvivője.
A szaúd-arábiai al-Hadat hírcsatornának izraeli részről úgy nyilatkoztak, hogy „a Libanonban végrehajtott támadások célja megakadályozni a Hezbollah katonai újjászerveződését. Nem fogjuk megengedni a Hezbollah katonai infrastruktúrájának újjáépítését.”
„Együttműködünk Washingtonnal, az UNIFIL-lel (ENSZ-szel) és a libanoni hadsereggel. Minden fenyegetést közvetlenül Libanon területén kezelünk” – tették hozzá.
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint ketten meghaltak az izraeli csapásokban al-Bekaa és Baalbek térségében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!