Figyelmeztetés. Donald Trump jelezte: Washington nem nézi jó szemmel Ciszjordánia bekebelezését
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
2025. október 24., 14:302025. október 24., 14:30
Trump Washingtonban arra reagált, hogy egy törvényjavaslat, amely az izraeli törvényeket alkalmazná Ciszjordániára, ami egyenértékű lenne a palesztinok által jövőbeli független államuk részének tartott terület annektálásával, szerdán előzetes jóváhagyást kapott az izraeli törvényhozóktól.
„Ne aggódjanak Ciszjordánia miatt” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak. „Izrael nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával.”
A Time magazin interjút közölt Trumppal, amelyben szintén hangsúlyozta, hogy az annexió nem fog megtörténni, „mert megígértem az arab országoknak”.
– tette hozzá.
J. D. Vance amerikai alelnök korábban izraeli látogatása során jelezte, hogy Trump ellenezni fogja Ciszjordánia annektálását, és az nem fog megtörténni, és Marco Rubio külügyminiszter is bírálta az izraeli parlament lépését Ciszjordánia annektálása felé.
A BBC szerint Izraelben tett látogatása végén Vance „nagyon ostoba politikai trükknek” nevezte a lépést.
Rubio Izraelbe repülése előtt figyelmeztetett, hogy az annexió veszélyezteti Donald Trump elnök tervét a gázai konfliktus befejezésére.
Benjámin Netanjahu hivatalának közleménye hangsúlyozta, hogy jobboldali Likud pártja és ultraortodox koalíciós partnerei nem szavaztak a törvényjavaslatra, „kivéve egy elégedetlen Likud-tagot, akit nemrégiben elbocsátottak a kneszet egyik bizottságának elnöki posztjáról”.
„A Likud támogatása nélkül ezek a törvényjavaslatok valószínűleg nem jutnak semmire” – tette hozzá.
A miniszterelnöki hivatal angol nyelvű nyilatkozatot adott ki, miután Vance-t a szavazásról kérdezték az újságírók, mielőtt felszállt a repülőgépre a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren.
„Ha ez politikai trükk volt, akkor nagyon ostoba politikai trükk volt, és én személyesen sértésnek veszem” – mondta.
– szögezte le.
„Ez lesz továbbra is a politikánk. Ha az emberek szimbolikus szavazásokat akarnak tartani, megtehetik. De mi biztosan nem örültünk neki” – tette hozzá.
Izrael körülbelül 160 települést épített, amelyekben 700 000 zsidó él, mióta a 1967-es közel-keleti háború során megszállta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet.
Becslések szerint 3,3 millió palesztin él mellettük.
Netanjahu korábban támogatta Ciszjordánia területének annektálását, de nem lépett tovább ebben a kérdésben, mert nem akarta elidegeníteni az Egyesült Államokat – Izrael legfontosabb szövetségesét – és az arab országokat, amelyek évtizedekig tartó ellenségeskedés után építettek ki kapcsolatokat Izraellel.
Netanjahu kormánykoalíciójának ultranacionalistái többször is felszólították Izraelt, hogy annektálja Ciszjordániát, bár a törvényjavaslatot a kormányon kívüli képviselők terjesztették elő.
A törvényjavaslatot 25-24 arányú szavazással fogadták el. Nem világos, hogy megvan-e a támogatottsága ahhoz, hogy többséget szerezzen a 120 fős kneszetben, és
A törvényjavaslatot most a parlament külügyi és védelmi bizottsága vitatja meg, és még három olvasaton kell átmennie, hogy törvényerőre emelkedjen.
A palesztin külügyminisztérium elítélte a kneszet lépését, mondván, hogy Izraelnek nincs szuverenitása a palesztin területek felett.
Mielőtt szerdán este Izraelbe indult, Rubio kijelentette, hogy az annexió „kontraproduktív” lenne Trump gázai béketervére nézve, megismételve az Egyesült Államok annexió elleni álláspontját.
– mondta.
Csütörtöki látogatása közvetlenül Vance és két amerikai különmegbízott, Steve Witkoff és Jared Kushner utazásait követi, miközben a Trump-kormány megpróbálja előmozdítani a 20 pontos gázai béketerv második kritikus szakaszáról szóló tárgyalások megkezdését.
Az első fázis – amely magában foglalja a tűzszünetet, az izraeli erők részleges kivonását és a segélyek beengedését – a hónap elején lépett hatályba.
Izrael és a Hamász egymást vádolta a megállapodás megsértésével a halálos incidensek miatt, de a tűzszünet jelenleg is érvényben van.
„Minden nap fenyegetések érik, de valójában úgy gondolom, hogy a tervezettnél előrébb járunk a megvalósításában, és az a tény, hogy túljutottunk ezen a hétvégén, jó jel” – mondta.
A béketerv második fázisa magában foglalná egy ideiglenes kormány felállítását Gázában, egy nemzetközi stabilizációs erő telepítését, az izraeli csapatok kivonását és a Hamász lefegyverzését.
A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött a Hamász által indított támadással Izrael déli részén, amelynek során körülbelül 1200 ember halt meg és 251-et ejtettek túszul.
Izrael a Hezbollah kiképzőtáborait és rakétaüzemeit támadta Libanonban
Az izraeli hadsereg támadást intézett a Hezbollah síita fegyveres szervezet kiképzőtáborai és rakétagyártó telephelyei ellen Libanonban csütörtökön – jelentette a hadsereg szóvivője.
Az izraeli légierő Libanon északi részein, al-Bekaa térségében támadott. A Hezbollah-célpontok között volt a síita szervezet egyik kiképzőtábora, ahol milicisták tartózkodtak, valamint a katonai infrastruktúrához tartozó más létesítmények.
„A hadifelszerelések tárolása, a terrorinfrastruktúra jelenléte és a Hezbollah harcosainak Izrael elleni katonai gyakorlatai a Libanon és Izrael közti megállapodások durva megsértését jelentik és fenyegetést Izrael számára” – közölte a hadsereg szóvivője.
A szaúd-arábiai al-Hadat hírcsatornának izraeli részről úgy nyilatkoztak, hogy „a Libanonban végrehajtott támadások célja megakadályozni a Hezbollah katonai újjászerveződését. Nem fogjuk megengedni a Hezbollah katonai infrastruktúrájának újjáépítését.”
„Együttműködünk Washingtonnal, az UNIFIL-lel (ENSZ-szel) és a libanoni hadsereggel. Minden fenyegetést közvetlenül Libanon területén kezelünk” – tették hozzá.
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint ketten meghaltak az izraeli csapásokban al-Bekaa és Baalbek térségében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!