
Ursula von der Leyen: az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai
Fotó: MTI/EPA
Európa hibrid háborúban áll, és ezt nagyon komolyan kell vennünk, egységes, határozott válaszra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2025. október 08., 14:582025. október 08., 14:58
Von der Leyen szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai. Mint mondta, orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, drónok repültek el Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött, miközben kiber- és dezinformációs akciók bénítottak meg repülőtereket, logisztikai központokat és egyes tagállamok választási folyamatait.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
Az elnök szerint ezek az incidensek „nem véletlenszerű zaklatások, hanem egy célzott, fokozódó kampány részei”, amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.
– fogalmazott. Hozzátette, hogy Európának egységesen kell reagálnia, és minden incidenst ki kell vizsgálnia, a felelősséget pedig nem szabad elkenni. „Az uniós terület minden négyzetcentiméterét meg kell védenünk. Oroszország megosztást akar, nekünk egységgel kell válaszolnunk” – mondta.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának nem elég reagálnia a támadásokra, hanem el is kell rettentenie azokat. A tétlenség szerinte csak kiterjesztené a „szürke zónát”, amelyben a hibrid fenyegetések működnek. Kiemelte, hogy az Európai Unió alapvető küldetése a béke megőrzése, ami ma már az elrettentés és a gyors reagálás képességét is jelenti.

Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Von der Leyen bejelentette, hogy az unió Readiness 2030 elnevezésű védelmi kezdeményezése keretében mintegy 800 milliárd eurót mozgósíthat védelmi célokra az évtized végéig.
A bizottsági elnök szólt a keleti határok védelmére hivatott „Eastern Flank Watch” és drónfal kezdeményezésekről is. Mint mondta, a drónok elleni védekezés jelenleg nem fenntartható, mivel a tagállamok gyakran drága vadászgépeket kénytelenek bevetni olcsó, tömeggyártott eszközök ellen. Olyan rendszert kell kiépíteni, amely gyors, hatékony és megfizethető, képes a drónok észlelésére, elfogására és semlegesítésére – taglalta. Von der Leyen szerint az ukrán tapasztalatok ezen a téren különösen értékesek, hiszen Ukrajna „az innováció és a gyors alkalmazkodás laboratóriuma lett”.
Szükség van arra, hogy az uniós beruházásokból származó haszon és munkahely Európában maradjon, ezért minden, uniós forrásból támogatott védelmi projekt legalább 65 százalékát uniós gyártóknak kell megvalósítaniuk. Mint mondta, a védelmi beruházások már most új gyárak és munkahelyek létrejöttét segítik elő, és hozzájárulnak az európai ipar versenyképességéhez is.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés elleni küzdelem nemcsak fegyvereket és technológiát igényel, hanem gyorsreagálású kiberbiztonsági stábokat, információs kampányokat és a dezinformáció elleni hatékony fellépést is. „A biztonság ma már szoftverekről, drónokról, adatokról és a társadalmi ellenállóképességről is szól. Európának készen kell állnia arra, hogy minden fronton megvédje polgárait” – szögezte le.

Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!