Ursula von der Leyen: az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai
Fotó: MTI/EPA
Európa hibrid háborúban áll, és ezt nagyon komolyan kell vennünk, egységes, határozott válaszra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2025. október 08., 14:582025. október 08., 14:58
Von der Leyen szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai. Mint mondta, orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, drónok repültek el Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött, miközben kiber- és dezinformációs akciók bénítottak meg repülőtereket, logisztikai központokat és egyes tagállamok választási folyamatait.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
Az elnök szerint ezek az incidensek „nem véletlenszerű zaklatások, hanem egy célzott, fokozódó kampány részei”, amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.
– fogalmazott. Hozzátette, hogy Európának egységesen kell reagálnia, és minden incidenst ki kell vizsgálnia, a felelősséget pedig nem szabad elkenni. „Az uniós terület minden négyzetcentiméterét meg kell védenünk. Oroszország megosztást akar, nekünk egységgel kell válaszolnunk” – mondta.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának nem elég reagálnia a támadásokra, hanem el is kell rettentenie azokat. A tétlenség szerinte csak kiterjesztené a „szürke zónát”, amelyben a hibrid fenyegetések működnek. Kiemelte, hogy az Európai Unió alapvető küldetése a béke megőrzése, ami ma már az elrettentés és a gyors reagálás képességét is jelenti.
Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Von der Leyen bejelentette, hogy az unió Readiness 2030 elnevezésű védelmi kezdeményezése keretében mintegy 800 milliárd eurót mozgósíthat védelmi célokra az évtized végéig.
A bizottsági elnök szólt a keleti határok védelmére hivatott „Eastern Flank Watch” és drónfal kezdeményezésekről is. Mint mondta, a drónok elleni védekezés jelenleg nem fenntartható, mivel a tagállamok gyakran drága vadászgépeket kénytelenek bevetni olcsó, tömeggyártott eszközök ellen. Olyan rendszert kell kiépíteni, amely gyors, hatékony és megfizethető, képes a drónok észlelésére, elfogására és semlegesítésére – taglalta. Von der Leyen szerint az ukrán tapasztalatok ezen a téren különösen értékesek, hiszen Ukrajna „az innováció és a gyors alkalmazkodás laboratóriuma lett”.
Szükség van arra, hogy az uniós beruházásokból származó haszon és munkahely Európában maradjon, ezért minden, uniós forrásból támogatott védelmi projekt legalább 65 százalékát uniós gyártóknak kell megvalósítaniuk. Mint mondta, a védelmi beruházások már most új gyárak és munkahelyek létrejöttét segítik elő, és hozzájárulnak az európai ipar versenyképességéhez is.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés elleni küzdelem nemcsak fegyvereket és technológiát igényel, hanem gyorsreagálású kiberbiztonsági stábokat, információs kampányokat és a dezinformáció elleni hatékony fellépést is. „A biztonság ma már szoftverekről, drónokról, adatokról és a társadalmi ellenállóképességről is szól. Európának készen kell állnia arra, hogy minden fronton megvédje polgárait” – szögezte le.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.
Donald Trump „becstelennek” nevezte a BBC brit közszolgálati médiatársaság lemondott főigazgatóját és hírigazgatóját, akik az amerikai elnök 2021. január 6-i beszédének eltorzított sugárzása nyomán kialakult botrány miatt bejelentették távozásukat.
Ukrajna 27 darab Patriot légvédelmi rendszert szeretne rendelni amerikai vállalatoktól, és addig is európai szövetségeseitől szeretné kölcsönkérni a kritikus fontosságú rendszert – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij elnök.
Lemondott vasárnap Tim Davie, a BBC vezérigazgatója, miután olyan belső feljegyzések kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a brit közszolgálati médiatársaság manipulálhatta Donald Trump amerikai elnök egyik beszédét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy kész találkozni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, de az ukrajnai béke érdekében figyelembe kell venni Oroszország érdekeit.
Elismerését fejezte ki azoknak, akik a békét igyekeznek építeni a háborúk sújtotta övezetekben XIV. Leó pápa vasárnap délben elmondott beszédében. Az egyházfő rendkívüli tanácskozásra szólította a bíborosokat Rómába.
Két román állampolgár megsérült szombaton este Isztambulban egy fegyveres incidens során, amely a török nagyváros Taksim terén történt – jelentette be Oana Țoiu román külügyminiszter Facebook-oldalán.
Az orosz erők pénteken és szombaton a Hmelnyickij és a Rivne atomerőműveket ellátó energiaátviteli állomásokat támadták az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásuk részeként.
Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!