KITEKINTŐ – Az eredetileg tervezett 2017-es év helyett már 2016 első felében vízummentességről szóló egyezményt írhat alá Törökország és az Európai Unió (EU) – mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a TGRT török hírtelevíziónak adott interjújában Angela Merkel német kancellár vasárnap elkezdődött isztambuli látogatása előtt.
2015. október 20., 13:082015. október 20., 13:08
Törökország – mint utalt rá – arra kéri az Uniót, hogy a következő évtől kezdje el enyhíteni a török állampolgárok európai utazási lehetőségeinek korlátozásait, amennyiben azt kívánja, hogy Törökország teljes mértékben együttműködjön a szír és más nemzetiségű menekültek Európai Unióba való áramlásának megállításában.
Amint arról beszámoltunk, az EU-tagországok államfőinek és miniszterelnökeinek brüsszeli csúcstalálkozóján fontos kérdés volt, hogy milyen engedményekkel tudnák viszonozni Törökországnak a menekültválságban nyújtott segítségét. A török média idézte Angela Merkel kancellárt, aki azt nyilatkozta, Európának szélesebb támogatást kell nyújtania Törökország számára azért, hogy az meg tudjon birkózni a háború sújtotta szomszédos országokból beözönlő menekültek ügyével. Hozzátette, az Unióba Törökországon keresztül érkezik a legtöbb migráns, ezért Törökországnak kulcsszerepe van a helyzet rendezésében. A politikus vasárnap Ankarában tárgyal a kérdésről.
Törökország és az Unió 2013 decemberében írta alá azt a szerződést, amellyel elindult a párbeszéd a vízummentesség ügyében. Ezzel párhuzamosan egy visszafogadásról szóló megállapodás-tervezetet is kötöttek, amelynek értelmében a Törökországon keresztül illegálisan Európába érkező menekülteket az EU visszaszolgáltathatja.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök ugyanakkor az interjúban kifejtette, Ankara nem véglegesíti az utóbbi egyezményt anélkül, hogy a vízum ügyében előrelépés ne történne. Ennek következtében a migránsok illegális továbbhaladásának, majd azok visszafogadásának kérdésével kapcsolatban sem képzelhető el változás. Ezt már akkor megmondtuk, amikor Szíriában még nem volt válság – szögezte le a kormányfő.
Európának mégis nagy szüksége van Törökország segítségére, így bizonyos garanciák vállalása esetén kész teljesíteni Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök néhány kérését, különösen, ami a törökök schengeni vízumhoz jutásának megkönnyítését illeti. A korlátozásokat először az üzleti célból utazók és esetleg a diákok számára enyhítenék, bár ez összefügg Törökország uniós csatlakozási folyamatának mindenkori jogi alapjával. Diplomaták szerint a vízum ügye Ankarának azért is fontos, mert az államfőnek szavazott általános nemzetközi bizalmat mutatja.
Beril Dedeoglu, Törökország európai uniós ügyekért felelős minisztere, az Anadolu török hírügynökség riporterének adott interjújában ugyanakkor azt hangoztatta, hogy helytelen kapcsolatba hozni a vízummentesség ügyét a menekültválsággal. Kifejtette: a visszafogadási megállapodás a Törökország európai uniós tagságáról szóló tárgyalásokon olyan állomás, amelyet már a szíriai válság kialakulása előtt előzetes egyezmény keretében előkészítettek. A vízummentesség kérdése jelenleg olyan pontra jutott, hogy az Európai Unió számos Törökországnak tett ígéretét nem tartotta be – fűzte hozzá a politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!