
Fotó: Ilusztráció
2011. szeptember 21., 11:302011. szeptember 21., 11:30
Mint arról beszámoltunk, a román hatóságok azt követően robbantották ki a „tulipánháborút”, hogy a holland bevándorlási minisztérium pénteken bejelentette: az európai uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtöki brüsszeli ülésén megvétózza a két ország fölvételét a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött uniós övezetbe, mivel nem látja garantáltnak a külső határok hatékony őrzését, és a korrupció elleni harc ütemével is elégedetlen.
Ennek nyomán péntek este óta több mint egytucatnyi, Hollandiából érkezett virágszállítmányt tartóztattak fel a határátkelőkön baktériumos fertőzés veszélyére hivatkozva. A hágai állásponthoz ugyanakkor kedden Finnország is csatlakozott, sőt a Kurier című osztrák napilap szerdán európai diplomatákra hivatkozva arról írt, hogy az idén márciusi schengeni csatlakozást megtorpedózó Franciaország és Németország is újabb vétóra készül, és nem támogatja még azt a kompromisszumos javaslatot sem, hogy Románia és Bulgária két lépcsőben csatlakozzon.
A Kurier információit ugyanakkor brüsszeli források tegnap cáfolták a Hotnews hírportál szerint..
Frederic Vincent, John Dalli közegészségügyi uniós biztos szóvivője szerdán egyébként közölte, a román hatóságok indoklást küldtek az Európai Bizottságnak arról, miért járnak el így. Az indoklás szerint a feltartóztatott szállítmányok nem rendelkeznek az úgynevezett „növényútlevéllel”, illetve növény-egészségügyi bizonylattal. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor a holland szállítmányok vegzálása a hágai elutasító álláspont miatti bosszú. Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter szerint a laboratóriumi elemzések szerdára voltak várhatók.
Közben szintén szerrdán nyilatkozatban tiltakozott a román parlament két háza az ellen, hogy több európai uniós tagállam parlamentje és kormánya úgy döntött, megakadályozza Románia csatlakozását a schengeni övezethez. A hivatalos román álláspont szerint nem korrekt ezen országok hozzáállása, mivel a schengeni övezethez való csatlakozás feltételei között ilyenek nem szerepeltek, a technikai feltételeket viszont az ország maradéktalanul teljesítette.
A képviselőház és a szenátus által szerdán elfogadott szöveg szerint a parlament aggodalommal nyugtázza és kategorikusan elutasítja egyes uniós partnerek parlamentjeinek és kormányainak döntését, amely szerint megakadályoznák az ország schengeni csatlakozását. A nyilatkozat leszögezi, hogy Románia az összes csatlakozási feltételt teljesítette, és méltányos döntést vár a tagállamoktól. Egyúttal felszólítja a kormányt, hogy mind kül-, mind belpolitikai téren tegyen meg mindent a schengeni csatlakozás érdekében, egyúttal felhívja az uniós fórumok és a tagállamok figyelmét, hogy a román állampolgárok az Európai Unió teljes jogú polgárai is.
A román álláspontot ismételte meg szerdán Traian Igaş belügyminiszter is, aki a Nemzetközi Rendőrszervezet kongresszusán, leszögezve: az ország teljesítette a csatlakozási feltételeket, és készen áll arra, hogy „a nagy schengeni család” tagjává fogadják.
Közben a román diplomácia megpróbálja menteni a menthetőt. Teodor Baconschi külügyminiszter közölte, Románia igyekszik a schengeni csatlakozás kapcsán kialakult patthelyzet feloldására, ezért francia és német kollégájával is tárgyalt, és emlékeztette őket, hogy korábban, ha egy tagállam a többiekétől eltérő álláspontot alakított ki, akkor a többiek meggyőzték: nincs értelme megtörni a konszenzust.
| Teodor Baconschi külügyminiszter |
Baconschi még mindig reménykedik abban, hogy Hollandia és Finnország módosítja álláspontját, ha azonban mégsem, akkor az Európai Bizottságban is napirendre kívánják tűzni a témát még ősszel. A külügyminiszter megismételt azon álláspontját, miszerint a vétóra készülő tagállamok belpolitikai okok miatt készülnek a román csatlakozás ellen szavazni, Hollandia álláspontját például az határozza meg, hogy kormányra került egy euroszkeptikus párt, így a schengeni bővítés elvi elutasítása a kormányprogramba is bekerült.
Egyúttal ő is kijelentette, hogy Románia teljesítette a csatlakozási feltételeket, különös tekintettek a déli és a keleti határőrizet megerősítésére: így például több mint egymilliárd eurót költöttek a határok védelmét elősegítő technológia megvásárlására.
Baconschihoz hasonlóan nyilatkozott Leonard Orban, a kedden létrehozott Európai Ügyek Minisztériumának vezetője is: közölte, ha csütörtökön elutasító döntés születik, az Európai Bizottság eléviszik az ügyet.
Orban, aki 2007és 2010 között többnyelvűségért felelős európai biztosként tevékenykedett, úgy vélekedett, a csalódást keltő helyzet miatt nem kell elcsüggedni. Rámutatott: az Unión belül vita zajlik azok között, akik több Európát akarnak, és azok között, akik inkább a nemzetállami szuverenitás megerősítését szeretnék.
A bel- és igazságügyi testület csütörtöki ülésén arról a kompromisszumos javaslatról szavaznak, hogy Románia és Bulgária két lépcsőben csatlakozzon a schengeni övezethez: az első lépcsőben csupán a légi és a tengeri határátkelőkön oldanák fel a határellenőrzést, a szárazföldi határátkelők ügyében pedig csak jövőre döntenének.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.