Fotó: 123RF
Végveszélyben vannak az emberiség sorsának javítására kidolgozott intézkedések az ENSZ szerint, ezért a szervezet főtitkára „mentési tervet” szorgalmaz.
2023. július 14., 17:062023. július 14., 17:06
2023. július 14., 17:112023. július 14., 17:11
António Guterres ENSZ-főtitkár a fenntartható fejlődési célokról szóló jelentése előszavában – amelyek az ENSZ szeptember 18–19-re tervezett csúcstalálkozója középpontjában állnak majd – arra figyelmeztetett, hogy gyors cselekvés nélkül a 2015-ben az ENSZ tagállamai által elfogadott Agenda 2030 könnyen a tervezett jobb világ sírfeliratává válhat.
Az Agenda 2030 tizenhét Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) fogalmazott meg az évtized végéig tartó időszakra a mindenki számára jobb és fenntarthatóbb jövő építése érdekében.
– olvasható a jelentésben, amely szerint a világ fele kitaszított. Az egészségügytől az éghajlatváltozás elleni harcig, az energiához való hozzájutástól az egyenlőtlenségek megszüntetéséig az értékelhető mintegy 140 alcél több mint 30 százalékában nem történt semmilyen haladás, sőt, visszaesés volt tapasztalható 2015 óta, és mintegy a felük siklott ki mérsékelten vagy súlyosan a remélt pályáról.
Fotó: Pixabay
A Covid-19-világjárvány például leállította az extrém szegénység (kevesebb mint napi 2,15 dollár, azaz 700 forintból élők) csökkenésének tendenciáját. A jelenlegi ütemmel 575 millió ember élne továbbra is ilyen körülmények közt 2030-ban, többségük Fekete-Afrikában, azaz csupán 30 százalékkal kevesebben, mint 2015-ben, ami arról tanúskodik, hogy az extrém szegénység felszámolása jelentősen elmaradt a remélttől.
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.
– mutat rá a jelentés. Körülbelül három emberből egy (2,3 milliárd ember) élt mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanságban, a gyermekek alultápláltsága pedig továbbra is világméretű probléma.
Továbbra is 1,1 milliárd ember él városi környezetben nyomornegyednek megfelelő viszonyok között, ez a szám 2030-ig várhatóan eléri majd a 2 milliárdot.
Újabb intézkedések nélkül mindössze hat országból egy éri el 2030-ra a középfokú oktatáshoz való általános hozzáférést, 84 millió gyermek pedig nem jár majd iskolába.
A férfiak és nők közötti egyenlőség területén a jelentés szerint túlságosan lassú előrehaladást történt, a jelenlegi ütemben 286 évre lenne szükség, hogy behozzák a lemaradást a jogi védelem és a hátrányosan megkülönböztető törvények felszámolása területén, és
Fotó: 123RF
A Fenntartható Fejlesztési Célokban történő beruházások kudarca az eladósodott fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban – hangsúlyozta António Guterres, aki folyamatosan szorgalmazza a nemzetközi pénzügyi intézmények reformját.
„Nem tarthatunk ki egy gátlástalan pénzügyi rendszer mellett abban reménykedve, hogy a fejlődő országok elérik azokat a célokat, amelyeket a fejlett országok jóval kevesebb megszorítással értek el” – olvasható a jelentésben.
Ehhez egyebek mellett új erős politikai elkötelezettségre lesz szükség, valamint António Guterres javaslatának a támogatására, aki újabb 500 milliárd dollárt javasol a fenntartható fejlődés finanszírozására fordítani 2030-ig.
Az Európai Unió (EU) országaiban élő gyermekek csaknem egynegyede, 24,4 százaléka volt kitéve tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának; egy évvel korábban 21,1 százalékos volt ez az arány.
A jelentés által festett komor kép ellenére az ENSZ felhívja a figyelmet néhány reményteljes jelre is.
Az internethozzáférés jelentősen nőtt, 2022-ben 5,3 milliárd ember kapcsolódott a világhálóhoz, az AIDS-ben elhunytak száma pedig 2010 óta 52 százalékkal csökkent. 2015 óta szintén nőtt az ivóvízhez, illetve a tisztított vízhez jutó emberek száma, azonban 2022-ben 2,2 milliárd ember még mindig nem jutott ivóvízhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!