
Fotó: 123RF
Végveszélyben vannak az emberiség sorsának javítására kidolgozott intézkedések az ENSZ szerint, ezért a szervezet főtitkára „mentési tervet” szorgalmaz.
2023. július 14., 17:062023. július 14., 17:06
2023. július 14., 17:112023. július 14., 17:11
António Guterres ENSZ-főtitkár a fenntartható fejlődési célokról szóló jelentése előszavában – amelyek az ENSZ szeptember 18–19-re tervezett csúcstalálkozója középpontjában állnak majd – arra figyelmeztetett, hogy gyors cselekvés nélkül a 2015-ben az ENSZ tagállamai által elfogadott Agenda 2030 könnyen a tervezett jobb világ sírfeliratává válhat.
Az Agenda 2030 tizenhét Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) fogalmazott meg az évtized végéig tartó időszakra a mindenki számára jobb és fenntarthatóbb jövő építése érdekében.
– olvasható a jelentésben, amely szerint a világ fele kitaszított. Az egészségügytől az éghajlatváltozás elleni harcig, az energiához való hozzájutástól az egyenlőtlenségek megszüntetéséig az értékelhető mintegy 140 alcél több mint 30 százalékában nem történt semmilyen haladás, sőt, visszaesés volt tapasztalható 2015 óta, és mintegy a felük siklott ki mérsékelten vagy súlyosan a remélt pályáról.
Fotó: Pixabay
A Covid-19-világjárvány például leállította az extrém szegénység (kevesebb mint napi 2,15 dollár, azaz 700 forintból élők) csökkenésének tendenciáját. A jelenlegi ütemmel 575 millió ember élne továbbra is ilyen körülmények közt 2030-ban, többségük Fekete-Afrikában, azaz csupán 30 százalékkal kevesebben, mint 2015-ben, ami arról tanúskodik, hogy az extrém szegénység felszámolása jelentősen elmaradt a remélttől.

A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.
– mutat rá a jelentés. Körülbelül három emberből egy (2,3 milliárd ember) élt mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanságban, a gyermekek alultápláltsága pedig továbbra is világméretű probléma.
Továbbra is 1,1 milliárd ember él városi környezetben nyomornegyednek megfelelő viszonyok között, ez a szám 2030-ig várhatóan eléri majd a 2 milliárdot.
Újabb intézkedések nélkül mindössze hat országból egy éri el 2030-ra a középfokú oktatáshoz való általános hozzáférést, 84 millió gyermek pedig nem jár majd iskolába.
A férfiak és nők közötti egyenlőség területén a jelentés szerint túlságosan lassú előrehaladást történt, a jelenlegi ütemben 286 évre lenne szükség, hogy behozzák a lemaradást a jogi védelem és a hátrányosan megkülönböztető törvények felszámolása területén, és
Fotó: 123RF
A Fenntartható Fejlesztési Célokban történő beruházások kudarca az eladósodott fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban – hangsúlyozta António Guterres, aki folyamatosan szorgalmazza a nemzetközi pénzügyi intézmények reformját.
„Nem tarthatunk ki egy gátlástalan pénzügyi rendszer mellett abban reménykedve, hogy a fejlődő országok elérik azokat a célokat, amelyeket a fejlett országok jóval kevesebb megszorítással értek el” – olvasható a jelentésben.
Ehhez egyebek mellett új erős politikai elkötelezettségre lesz szükség, valamint António Guterres javaslatának a támogatására, aki újabb 500 milliárd dollárt javasol a fenntartható fejlődés finanszírozására fordítani 2030-ig.

Az Európai Unió (EU) országaiban élő gyermekek csaknem egynegyede, 24,4 százaléka volt kitéve tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának; egy évvel korábban 21,1 százalékos volt ez az arány.
A jelentés által festett komor kép ellenére az ENSZ felhívja a figyelmet néhány reményteljes jelre is.
Az internethozzáférés jelentősen nőtt, 2022-ben 5,3 milliárd ember kapcsolódott a világhálóhoz, az AIDS-ben elhunytak száma pedig 2010 óta 52 százalékkal csökkent. 2015 óta szintén nőtt az ivóvízhez, illetve a tisztított vízhez jutó emberek száma, azonban 2022-ben 2,2 milliárd ember még mindig nem jutott ivóvízhez.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!