Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.
2022. április 13., 07:412022. április 13., 07:41
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1,90 vagy kevesebb dollárból. A pandémia után 2021-re ez a szám 889 millióra emelkedett.
Míg a gazdag országok különlegesen alacsony kamatozású hiteleket tudnak felvenni a pandémia utáni helyreállításra, a legszegényebb országok sokkal magasabb hitelezési költségekkel szembesülnek, és emiatt
– hívták fel a figyelmet a jelentésben. A legszegényebb fejlődő országokban a bevételek 14 százaléka megy el a hitelkamatok törlesztésére, míg a gazdag országokban csak 3,5 százalék.
A világ ezer leggazdagabb embere alig kilenc hónap alatt vissza is szerezte a koronavírus-világjárvány által okozott anyagi veszteségeket, miközben a legszegényebb rétegeknek több mint egy évtizedre lesz szükségük a talpra álláshoz – közölteaz Oxfam.
Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet.
Romániában 2,95 millió személy, a társadalom 15,2 százaléka élt tavaly úgynevezett súlyos anyagi deprivációban, ami azt jelenti, hogy nélkülözniük kellett – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemeknek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!