
Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt a megbízást kapta kedd este Brüsszelben a tagállami csúcsvezetőktől, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament (EP) képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről.
2014. május 28., 19:512014. május 28., 19:51
A kötetlen EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón Van Rompuy elmondta: ezeket a konzultációkat akkor kezdi meg, amikor megalakulnak az új összetételű EP frakciói, és azok megválasztják vezetőiket.
A vasárnap lezárult EP-választások után az Európai Tanácsnak az a feladata, hogy a választási eredmények figyelembevételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után minősített többséggel jelöljön elnököt az Európai Bizottság – az Unió központi végrehajtó testülete – élére. A jelöltet az EP-nek kell majd megszavaznia egyszerű többséggel.
Emellett az Európai Tanács elnöke ismertette azt is, hogy a tagállamok vezetői áttekintették, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel az Európai Uniónak a következő ciklusban foglalkoznia kell. Herman Van Rompuy a munkahelyteremtésen, a versenyképesség javításán és a növekedésen alapuló jövőorientált stratégiát emelte ki, a gazdasági és monetáris unió megerősítéséről, a klímaváltozás elleni fellépésről beszélt, említést tett arról, hogy kísérletet kell tenni az energiaunió megvalósítására és az energiafüggőség csökkentésére.
Kitért arra is, hogy fel kell lépni az alapvető szabadságjogok védelmében, de közben az illegális bevándorlás és a csalások, visszaélések ellen is, valamint meg kell erősíteni az Európai Unió külpolitikai szerepét.
Az EP-választásokon a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot. A második helyen a szocialisták végeztek. Mindkét pártcsalád előzetesen megnevezte csúcsjelöltjét – a néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét –, akit az Európai Bizottságnak, vagyis az Unió legfőbb végrehajtó intézményének az élére szánnak. Minderről a csúcstalálkozó napján közvetett vita bontakozott ki a „Juncker-tábor” és a volt luxemburgi miniszterelnök elnöki jelölését ellenzők között.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki nem támogatja Juncker jelölését, a kötetlen vacsora előtt az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kit látna szívesen az Európai Bizottság élén, kifejtette: nincs összefüggés aközött, hogy a néppárt megnyerte a választást és a konkrét személyi javaslatok között.
A kormányfő úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab. „Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem” – jelentette ki a miniszterelnök.
Victor Ponta szocialista román kormányfő ugyanakkor ismét szükségét érezte, hogy ellentmondjon Orbánnak, kifejtve: szerinte a választások eredménye Junckert jogosítja fel az EB-elnökségre.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!