
Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt a megbízást kapta kedd este Brüsszelben a tagállami csúcsvezetőktől, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament (EP) képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről.
2014. május 28., 19:512014. május 28., 19:51
A kötetlen EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón Van Rompuy elmondta: ezeket a konzultációkat akkor kezdi meg, amikor megalakulnak az új összetételű EP frakciói, és azok megválasztják vezetőiket.
A vasárnap lezárult EP-választások után az Európai Tanácsnak az a feladata, hogy a választási eredmények figyelembevételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után minősített többséggel jelöljön elnököt az Európai Bizottság – az Unió központi végrehajtó testülete – élére. A jelöltet az EP-nek kell majd megszavaznia egyszerű többséggel.
Emellett az Európai Tanács elnöke ismertette azt is, hogy a tagállamok vezetői áttekintették, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel az Európai Uniónak a következő ciklusban foglalkoznia kell. Herman Van Rompuy a munkahelyteremtésen, a versenyképesség javításán és a növekedésen alapuló jövőorientált stratégiát emelte ki, a gazdasági és monetáris unió megerősítéséről, a klímaváltozás elleni fellépésről beszélt, említést tett arról, hogy kísérletet kell tenni az energiaunió megvalósítására és az energiafüggőség csökkentésére.
Kitért arra is, hogy fel kell lépni az alapvető szabadságjogok védelmében, de közben az illegális bevándorlás és a csalások, visszaélések ellen is, valamint meg kell erősíteni az Európai Unió külpolitikai szerepét.
Az EP-választásokon a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot. A második helyen a szocialisták végeztek. Mindkét pártcsalád előzetesen megnevezte csúcsjelöltjét – a néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét –, akit az Európai Bizottságnak, vagyis az Unió legfőbb végrehajtó intézményének az élére szánnak. Minderről a csúcstalálkozó napján közvetett vita bontakozott ki a „Juncker-tábor” és a volt luxemburgi miniszterelnök elnöki jelölését ellenzők között.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki nem támogatja Juncker jelölését, a kötetlen vacsora előtt az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kit látna szívesen az Európai Bizottság élén, kifejtette: nincs összefüggés aközött, hogy a néppárt megnyerte a választást és a konkrét személyi javaslatok között.
A kormányfő úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab. „Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem” – jelentette ki a miniszterelnök.
Victor Ponta szocialista román kormányfő ugyanakkor ismét szükségét érezte, hogy ellentmondjon Orbánnak, kifejtve: szerinte a választások eredménye Junckert jogosítja fel az EB-elnökségre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!