Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU és az ukrán főügyészi hivatal.
2024. május 07., 16:432024. május 07., 16:43
2024. május 07., 19:152024. május 07., 19:15
A két szervezet hivatalos honlapjain megjelent közlemények szerint a hatóságok letartóztatták az államfő, a kormányzati szervek és más vezető tisztviselők védelmét ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) két ezredesét, akiket hazaárulással és terrortámadás elkövetésében való közreműködéssel vádolnak. Az SZBU közlése szerint a merényleteket egy ügynöki hálózat készült megvalósítani, amelyet a biztonsági szolgálat az állambiztonsági hivatal vezetésének közreműködésével leplezett le.
A közleményekben nem nevezték meg a két letartóztatott ezredest. Az SZBU által nyilvánosságra hozott részletek szerint az FSZB ügynökhálózatának egyik feladata az volt, hogy az elnök biztonságát őrzők közül végrehajtókat toborozzon, akik túszul ejthetik az államfőt, majd megölhetik – részletezte az SZBU. A szakszolgálat szerint Zelenszkij mellett Vaszil Maljuk SZBU-főnököt, Kirilo Budanovot és más magas rangú tisztviselőket is ki akartak iktatni. Az SZBU vezetője a közleményben feltárta, hogy csupán szűk kör tudott az ellenséges ügynökök leleplezésére irányuló műveletről, és ő személyesen irányította annak menetét. Szavai szerint a terrorcselekmény „ajándék lett volna” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beiktatása alkalmából.
Az SZBU közölte, hogy Budanovval például még húsvét előtt végezni akartak. Azt tervezték, hogy rakétacsapást indítanak annak a háznak a koordinátáira, ahol a katonai hírszerzés főnöke tartózkodik. Ezután drónnal szándékozták megtámadni azokat az embereket, akik a csapás helyszínén maradtak.
A tervezett merénylet végrehajtójának fegyverzetét az állambiztonsági hivatal egyik ezredese biztosította, aki személyesen vitte Kijevbe a csapásmérő drónokat, RPG-7 tölteteket, valamint MON-90 típusú gyalogsági aknákat. Az SZBU rögzítette az ezredes Ukrajna egyik régiójába tett útjait, ahol drónokat és robbanóanyagokat vásárolt, valamint a terrortámadás lehetséges elkövetője és annak FSZB-s összekötője közötti beszélgetéseket. A két beszervezett ukrán tiszt lakóhelyén végzett házkutatások során bűncselekményre utaló tárgyakat, dokumentumokat találtak – tette hozzá az SZBU.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy reggel az orosz erők tüzérségi és dróncsapást mértek a régióban Nyikopol városra, a támadásban egy helybeli idős nő sérült meg. Az északkeleti Szumi megye rendőrsége kedden arról tájékoztatott, hogy előző nap az orosz csapatok 224 csapást mértek a régióra: egy ember meghalt, két kisgyermek és két felnőtt megsérült.
Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 25 orosz harckocsit, 37 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 34 drónt. Az ukrán hatóságok huszonegy olyan észak-koreai ballisztikus rakétának a roncsait vizsgálták meg, amelyeket az orosz hadsereg vetett be Ukrajna ellen december vége és február vége között – közölte az ukrán főügyészség a Reuters hírügynökség kérdésére adott írásos válaszában, amelyet ukrán hírportálok idéztek.
A főügyészség hozzátette, hogy az említett időszakban körülbelül ötven észak-koreai gyártású rakétát lőtt ki Oroszország Ukrajnára, ezeknek körülbelül a fele letért röppályájáról és felrobbant a levegőben. Ezekben az esetekben nem is találtak roncsokat. A főügyészi hivatal közlése szerint a huszonegy vizsgált rakéta között volt három olyan, amelyet Kijevre és környékére lőttek ki, a többi célpontja Harkiv, Poltava, Donyeck és Kirovohrad megye volt. A december 30-án indított csapássorozat következtében 24 ember meghalt, 115-en megsebesültek, és számos lakóház és ipari létesítmény is megrongálódott.
Az Európai Bizottság beavatkozik a tagállamok választásaiba, ez történt a 2024-es romániai elnökválasztás esetén is – áll egy, az Egyesült Államok képviselőházának jogi bizottsága által elfogadott jelentésben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „betartotta a szavát” az ukrajnai kritikus energiainfrastruktúra elleni támadások ideiglenes fegyverszünetével kapcsolatban – jelentette ki kedden a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Donald Trump amerikai elnök.
Szatmárnémetiben született magyar tudósnő neve is felkerül az Eiffel-toronyban elhelyezett emlékműre, amelyen kiemelkedő női tudósok emlékét örökítik meg.
A Demokratikus Koalíció rendkívüli ülést kezdeményez az Országgyűlésben a határon túliak szavazati jogának ügyében – jelentette be Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője.
Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy a tűzszüneti megállapodás Oroszország részéről történő bármilyen jellegű megsértése esetén Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéseket fog tenni – írja a Financial Times.
A DK elnöke, Dobrev Klára visszatér abba az időbe, amit mi, erdélyi magyarok megéltünk, és szeretnénk magunk mögött hagyni – így kommentálta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt a javaslatot, hogy vonják meg a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát.
Az orosz erők keddre virradóra tömeges ballisztikus rakétás és drónos támadást indítottak Kijev ellen, amelynek során a város több lakóépületét eltalálták és legalább két ember megsérült – közölték a hatóságok.
Szerdán és csütörtökön tartják Abu-Dzabiban az orosz–amerikai–ukrán háromoldalú biztonsági csoport megbeszéléseinek második fordulóját – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.
Legalább 12 bányász halt meg és 16-an megsebesültek egy orosz dróntámadásban, amely egy Pavlohrad közelében, Dnyipropetrovszk megyében közlekedő buszt ért vasárnap – közölte a legnagyobb ukrán magán energiaipari vállalat, a DTEK.
Venezuela komoly bevételhez jut majd az Egyesült Államok révén eladott, onnan szármaszó kőolajból, de a bevételen megosztozik a két ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
szóljon hozzá!