Hirdetés

Ukrajnai háború: nem történt áttörés a Moszkvában tartott Putyin és Witkoff közötti találkozón

Ukrajnai háború

Nincs kompromisszum. Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff nem jutott megállapodásra az ukrajnai háború lezárásáról

Fotó: kremlin.ru

Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt – közölte a Kreml szerdán.

Krónika

2025. december 03., 08:482025. december 03., 08:48

2025. december 03., 09:202025. december 03., 09:20

Az ukrajnai háború lezárásáról szóló moszkvai tárgyalások Putyin és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az amerikai elnök veje, Jared Kushner között éjfél után is folytatódtak.

A tárgyalások után Putyin legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov azt mondta: még nem sikerült kompromisszumra jutni.

Hirdetés

„Még sok munka van hátra” – mondta Usakov újságíróknak a Kremlben tartott tájékoztatón a Reuters szerint.

Usakov szerint Putyin negatívan reagált néhány amerikai javaslatra. Witkoff a tárgyalások után az amerikai nagykövetségre ment Moszkvában, hogy tájékoztassa a Fehér Házat – mondta Usakov.

Hozzátette, hogy jelenleg nem terveznek találkozót Putyin és Trump között, bár szerinte a tárgyalások konstruktívak voltak, és hatalmas lehetőségek vannak az amerikai–orosz gazdasági együttműködésre.

Usakov elmondta, hogy Putyin számos fontos jelzést és üdvözletet küldött Trumpnak, de a felek megállapodtak abban, hogy a részleteket nem hozzák nyilvánosságra.

Putyin és az amerikai delegáció területi kérdéseket is megvitatott, „amelyek nélkül nem látunk megoldást a válságra”

– mondta Usakov.

Mint ismeretes, a Kreml a Donbasz egészére igényt tart, bár Ukrajna még legalább 5000 négyzetkiolométer ukrán ellenőrzés alatt van belőle.

„Néhány amerikai javaslat többé-kevésbé elfogadhatónak tűnik, de meg kell vitatni őket” – mondta Usakov.

Idézet
Néhány, nekünk javasolt megfogalmazás nem megfelelő számunkra, vagyis a munka folytatódik”

– tette hozzá.

Hozzátette, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök között nem terveztek találkozót. Egy esetleges találkozó „az általunk elérhető előrelépésektől függ” – mondta Uszakov.

Witkoff, egy milliárdos amerikai ingatlanfejlesztő, aki az 1980-as évek óta ismeri Trumpot, és Kushner, Trump lánya, Ivanka férje, a Vörös téren sétáltak át a Lenin-mauzóleum mellett a Kreml tornyaiig, mielőtt megkezdték a tárgyalásokat a Kremlben.

Tolmácsok segítségével beszéltek Putyin elnökkel, Usakovval és Kirill Dmitrijev különmegbízottal.

„Embereink jelenleg Oroszországban vannak, hogy megpróbálják rendezni a helyzetet. Nem könnyű helyzet, elhihetik. Micsoda káosz” – mondta Trump kedden Washingtonban, hozzátéve, hogy a háborúban havonta 25 000–30 000 áldozatot követel.

Az értesülések szerint Putyin továbbra sem enged abból, hogy az ukránok kivonuljanak Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt levő részéről, az egykori ukrán területek elcsatolását ismerje el a nemzetközi közösség, Ukrajna pedig ne csatlakozhasson a NATO-hoz.

Mint arról beszámoltunk,

novemberben kiszivárgott egy 28 pontos amerikai békejavaslat-tervezet, ami riadalmat keltett az ukrán és európai tisztségviselők körében, akik szerint a tervezet Moszkva engedett főbb követeléseinek.

Az európai hatalmak ezután ellenjavaslatot terjesztettek elő, és a genfi tárgyalásokon az Egyesült Államok és Ukrajna bejelentette, hogy „frissített és finomított békerendszert” hoztak létre a háború befejezésére.

Volocimir Zelenszkij ukrán elnök Dublinban tartott beszédében elmondta, hogy minden a moszkvai tárgyalásokon múlik, de attól tart, hogy az Egyesült Államok elveszítheti érdeklődését a békefolyamat iránt.

„Nem lesznek könnyű megoldások... Fontos, hogy minden tisztességes és nyílt legyen, hogy ne legyenek Ukrajna háta mögötti játszmák” – mondta.

Közvetlenül a Kremlben folytatott találkozó előtt

Putyin kijelentette, hogy ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia”.

„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna.

Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.

Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról – hangoztatta.

„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin.

Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.

„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.

Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.

„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő.

„Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.

Az orosz államfő a valódi helyzet bemutatására meghívta a külföldi sajtót az orosz hadsereg által elfoglalt Krasznoarmejszkbe (ukrán nevén: Pokrovszkba) és Kupjanszkba.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt:

az Egyesült Államok és Ukrajna tárgyalói floridai találkozójukon tovább finomították azt a dokumentumtervezetet, amelyet korábban Genfben dolgoztak ki.

Hozzátette, hogy Ukrajna szeretné, ha európai szövetségesei nagyobb szerepet kapnának a folyamatban.

Ukrajnai és amerikai tisztviselők több mint egy hete Genfben vitatták meg az amerikai javaslatokat, majd vasárnap újabb tárgyalásokat tartottak Floridában. Zelenszkij a Facebookon közölte, hogy az Egyesült Államokban tartott tárgyalásokról részletes beszámolót hallgatott meg az ukrán delegációtól.

„A munka a genfi dokumentum alapján folyt, és ezt a dokumentumot finomították tovább” – közölte. Szavai szerint Andrij Hnatov vezérkari főnök „érdemi tájékoztatást adott az amerikai partnereknek a front valós helyzetéről”.

Idézet
A hírszerzések részvételével megbeszélés zajlott az amerikai féllel az egyes lépések fronton történő megvalósításának kilátásairól, valamint a biztonság garantálásának kérdéseiről az orosz csapásokkal, illetve a megállapodások megszegésével szemben egy tűzszünet esetén”

– tette hozzá.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán diplomaták aktívan dolgoznak együtt minden partnerrel annak érdekében, hogy az európai országok, valamint azok az államok, amelyek hajlandók Ukrajnának katonai segítséget nyújtani, érdemben részt vegyenek a döntések kidolgozásában.

„Tájékoztattam a tárgyalóküldöttséget az európai vezetőkkel és Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával folytatott megbeszélésekről, amelyek előző nap Párizsban zajlottak.
Megállapítottuk, hogy az oroszok máris új dezinformációs kampányokba kezdtek, tekintettel az amerikai féllel tervezett találkozóik előkészítésére” – írta az elnök.

Közölte, hogy

utasította a delegációt tagjait: folytassák a lehető legkonstruktívabb munkát Donald Trump amerikai elnök csapatával, valamint az európai partnerekkel.

„Az ukrán hírszerzés továbbítani fogja partnereinknek a rendelkezésünkre álló információkat Oroszország valódi szándékairól, valamint arról, miként próbálja a diplomáciai munkát arra használni, hogy enyhítse a rá nehezülő szankciókat és blokkolja a fontos, közös európai döntéseket” – fűzte hozzá.

Leszögezte: „Ukrajna teljes komolysággal viszonyul minden diplomáciai erőfeszítéshez: érdekeltek vagyunk a valódi békében és a garantált biztonságban. Pontosan ezt az érdekeltséget kell kifacsarni az orosz félből, és ezt a feladatot csak partnereinkkel közösen lehet megvalósítani” – mondta az ukrán elnök, akinek szavaival több ukrán politikus sem ért egyet.

Vlagyimir Olejnyik volt ukrán parlamenti szerint „Zelenszkij számára ma nem a béketerv, nem Trump tervei, és nem Ukrajna biztonsága a legfontosabb, hanem a saját személyes biztonsága, hogy távozása után ne üldözzék. És természetesen, hogy ne veszítse el azt, amit megszerzett”.

Zelenszkij azt is közölte, hogy Rusztem Umerov főtárgyaló, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) titkára, folyamatos kapcsolatban lesz az amerikaiakkal a további találkozók ütemezésének meghatározásához.

Az amerikai erőfeszítések végül helyreállítják a békét Európában – jelentette ki a NATO főtitkára
Biztosak vagyunk abban, hogy az amerikai erőfeszítések végül helyreállítják a békét Európában – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
A szövetséges országok külügyminisztereinek szerdai találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta: „Mindannyian azon dolgozunk, hogy az Ukrajna ellen folytatott háború igazságos és tartós békével érjen véget.” A szövetségesek üdvözlik az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyek e törekvést valósággá tehetik – hangoztatta.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Rutte azt mondta: a helyzet az, hogy a NATO-hoz csatlakozáshoz konszenzusra van szükség a tagállamok között.

A válság rendezésről tárgyalt az orosz és a kínai külügyminiszter Moszkvában
Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira – a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján –, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, „ami meghatározza az orosz–kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől”.
Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a „globális kormányzás”, vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.
Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.
A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna

Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában

A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában
2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
Hirdetés
Hirdetés