
Nincs kompromisszum. Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff nem jutott megállapodásra az ukrajnai háború lezárásáról
Fotó: kremlin.ru
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt – közölte a Kreml szerdán.
2025. december 03., 08:482025. december 03., 08:48
2025. december 03., 09:202025. december 03., 09:20
Az ukrajnai háború lezárásáról szóló moszkvai tárgyalások Putyin és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az amerikai elnök veje, Jared Kushner között éjfél után is folytatódtak.
„Még sok munka van hátra” – mondta Usakov újságíróknak a Kremlben tartott tájékoztatón a Reuters szerint.
Usakov szerint Putyin negatívan reagált néhány amerikai javaslatra. Witkoff a tárgyalások után az amerikai nagykövetségre ment Moszkvában, hogy tájékoztassa a Fehér Házat – mondta Usakov.
Hozzátette, hogy jelenleg nem terveznek találkozót Putyin és Trump között, bár szerinte a tárgyalások konstruktívak voltak, és hatalmas lehetőségek vannak az amerikai–orosz gazdasági együttműködésre.
Usakov elmondta, hogy Putyin számos fontos jelzést és üdvözletet küldött Trumpnak, de a felek megállapodtak abban, hogy a részleteket nem hozzák nyilvánosságra.
– mondta Usakov.
Mint ismeretes, a Kreml a Donbasz egészére igényt tart, bár Ukrajna még legalább 5000 négyzetkiolométer ukrán ellenőrzés alatt van belőle.
„Néhány amerikai javaslat többé-kevésbé elfogadhatónak tűnik, de meg kell vitatni őket” – mondta Usakov.
– tette hozzá.
Hozzátette, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök között nem terveztek találkozót. Egy esetleges találkozó „az általunk elérhető előrelépésektől függ” – mondta Uszakov.
Witkoff, egy milliárdos amerikai ingatlanfejlesztő, aki az 1980-as évek óta ismeri Trumpot, és Kushner, Trump lánya, Ivanka férje, a Vörös téren sétáltak át a Lenin-mauzóleum mellett a Kreml tornyaiig, mielőtt megkezdték a tárgyalásokat a Kremlben.
Tolmácsok segítségével beszéltek Putyin elnökkel, Usakovval és Kirill Dmitrijev különmegbízottal.
„Embereink jelenleg Oroszországban vannak, hogy megpróbálják rendezni a helyzetet. Nem könnyű helyzet, elhihetik. Micsoda káosz” – mondta Trump kedden Washingtonban, hozzátéve, hogy a háborúban havonta 25 000–30 000 áldozatot követel.
Az értesülések szerint Putyin továbbra sem enged abból, hogy az ukránok kivonuljanak Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt levő részéről, az egykori ukrán területek elcsatolását ismerje el a nemzetközi közösség, Ukrajna pedig ne csatlakozhasson a NATO-hoz.
Mint arról beszámoltunk,
Az európai hatalmak ezután ellenjavaslatot terjesztettek elő, és a genfi tárgyalásokon az Egyesült Államok és Ukrajna bejelentette, hogy „frissített és finomított békerendszert” hoztak létre a háború befejezésére.
Volocimir Zelenszkij ukrán elnök Dublinban tartott beszédében elmondta, hogy minden a moszkvai tárgyalásokon múlik, de attól tart, hogy az Egyesült Államok elveszítheti érdeklődését a békefolyamat iránt.
„Nem lesznek könnyű megoldások... Fontos, hogy minden tisztességes és nyílt legyen, hogy ne legyenek Ukrajna háta mögötti játszmák” – mondta.
Közvetlenül a Kremlben folytatott találkozó előtt
„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna.
Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.
„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin.
Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.
„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.
„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő.
„Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá.
Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.
Az orosz államfő a valódi helyzet bemutatására meghívta a külföldi sajtót az orosz hadsereg által elfoglalt Krasznoarmejszkbe (ukrán nevén: Pokrovszkba) és Kupjanszkba.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt:
Hozzátette, hogy Ukrajna szeretné, ha európai szövetségesei nagyobb szerepet kapnának a folyamatban.
Ukrajnai és amerikai tisztviselők több mint egy hete Genfben vitatták meg az amerikai javaslatokat, majd vasárnap újabb tárgyalásokat tartottak Floridában. Zelenszkij a Facebookon közölte, hogy az Egyesült Államokban tartott tárgyalásokról részletes beszámolót hallgatott meg az ukrán delegációtól.
„A munka a genfi dokumentum alapján folyt, és ezt a dokumentumot finomították tovább” – közölte. Szavai szerint Andrij Hnatov vezérkari főnök „érdemi tájékoztatást adott az amerikai partnereknek a front valós helyzetéről”.
– tette hozzá.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán diplomaták aktívan dolgoznak együtt minden partnerrel annak érdekében, hogy az európai országok, valamint azok az államok, amelyek hajlandók Ukrajnának katonai segítséget nyújtani, érdemben részt vegyenek a döntések kidolgozásában.
„Tájékoztattam a tárgyalóküldöttséget az európai vezetőkkel és Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával folytatott megbeszélésekről, amelyek előző nap Párizsban zajlottak.
Megállapítottuk, hogy az oroszok máris új dezinformációs kampányokba kezdtek, tekintettel az amerikai féllel tervezett találkozóik előkészítésére” – írta az elnök.
Közölte, hogy
„Az ukrán hírszerzés továbbítani fogja partnereinknek a rendelkezésünkre álló információkat Oroszország valódi szándékairól, valamint arról, miként próbálja a diplomáciai munkát arra használni, hogy enyhítse a rá nehezülő szankciókat és blokkolja a fontos, közös európai döntéseket” – fűzte hozzá.
Leszögezte: „Ukrajna teljes komolysággal viszonyul minden diplomáciai erőfeszítéshez: érdekeltek vagyunk a valódi békében és a garantált biztonságban. Pontosan ezt az érdekeltséget kell kifacsarni az orosz félből, és ezt a feladatot csak partnereinkkel közösen lehet megvalósítani” – mondta az ukrán elnök, akinek szavaival több ukrán politikus sem ért egyet.
Zelenszkij azt is közölte, hogy Rusztem Umerov főtárgyaló, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) titkára, folyamatos kapcsolatban lesz az amerikaiakkal a további találkozók ütemezésének meghatározásához.
Az amerikai erőfeszítések végül helyreállítják a békét Európában – jelentette ki a NATO főtitkára
Biztosak vagyunk abban, hogy az amerikai erőfeszítések végül helyreállítják a békét Európában – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
A szövetséges országok külügyminisztereinek szerdai találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta: „Mindannyian azon dolgozunk, hogy az Ukrajna ellen folytatott háború igazságos és tartós békével érjen véget.” A szövetségesek üdvözlik az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyek e törekvést valósággá tehetik – hangoztatta.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Rutte azt mondta: a helyzet az, hogy a NATO-hoz csatlakozáshoz konszenzusra van szükség a tagállamok között.
A válság rendezésről tárgyalt az orosz és a kínai külügyminiszter Moszkvában
Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira – a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján –, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, „ami meghatározza az orosz–kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől”.
Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a „globális kormányzás”, vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.
Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.
A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!