
Békeesélyek. Miközben ismét tárgyalóasztalhoz ül Steve Witkoff és Rusztem Umerov, az ukrajnai háború tovább dúl
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
2025. december 04., 08:332025. december 04., 08:33
A találkozóra azután kerül sor, hogy Witkoff kedden csaknem öt órát töltött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, ahol a Kreml szerint „nem született kompromisszum” az ukrajnai háború befejezéséről.
Donald Trump amerikai elnök szerint a tárgyalások – amelyeken veje, Jared Kushner is részt vett – „meglehetősen jól” alakultak, de hozzátette, hogy
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Oroszországnak „véget kell vetnie a vérontásnak”, és azzal vádolta Putyint, hogy „pazarolja a világ idejét”.
Amikor egy riporter megkérdezte, hogy Witkoff és Kushner szerint Putyin valóban be akarja-e fejezni a háborút, Trump azt válaszolta: „[Putyin] szeretné befejezni a háborút. Ez volt a benyomásuk.”
Szerdán korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy „a következő napokban” találkozóra kerül sor az amerikai és az ukrán tárgyalók között.
Hozzátette azonban, hogy a tárgyalásokat „Oroszországra gyakorolt nyomással kell alátámasztani”.
Az amerikai–orosz tárgyalásokra a Kremlben azután került sor, hogy az Egyesült Államok napokig tárgyalt az ukrán és európai vezetőkkel, miután aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a békeegyezmény tervezetében túl nagy hangsúlyt kapnak Oroszország követelései.
„Az amerikai javaslatok egy része többé-kevésbé elfogadhatónak tűnik, bár további megbeszélésekre szorulnak” – mondta az orosz részről tárgyaló Jurij Usakov, hozzátéve, hogy más javaslatokat Oroszország vezetője nyíltan bírált.
Bár Usakov nem részletezte tovább,
Kijev és egyes európai partnerei úgy vélik, hogy még egy békeszerződés esetén is a leghatékonyabb módszer Oroszország visszatartására a jövőbeni támadásoktól az lenne, ha Ukrajna NATO-tagságot kapna.
Oroszország hevesen ellenzi ezt a javaslatot, és Trump is többször jelezte, hogy nem szándékozik bevenni Kijevet a szövetségbe.
Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátása az egyik „kulcsfontosságú kérdés” volt, amelyről Moszkvában tárgyaltak – közölte a Kreml szerdán.
Usakov, aki Putyin külpolitikai főtanácsadója utalt arra, hogy
Az orosz katonák „hozzájárultak ahhoz, hogy külföldi partnereink megfelelőbb értékelést alkossanak a béke megkötésének útjáról” – mondta.
Az amerikai látogatás előtt Putyint katonai egyenruhában filmezték egy orosz parancsnokságon, ahol a parancsnokok tájékoztatták a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai város, Pokrovszk, valamint más közeli települések elfoglalásáról.
A harcok Pokrovszkban folytatódnak, és az orosz erők nem ellenőrzik az egész várost, de az orosz tisztségviselők egyértelműen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok meghallgatta a katonai sikerekről szóló üzenetüket.
Az AFP által az amerikai Institute for the Study of War (ISW) adatai alapján végzett elemzés szerint novemberben körülbelül 701 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el, és jelenleg az ukrán terület 19,3 százalékát ellenőrzik.
A Kreml szerdán közölte, hogy Putyin kész továbbra is találkozni az amerikaiakkal, „amennyiszer csak szükséges”.
Senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna – jelentette ki a NATO-főtitkár
Oroszország egyre vakmerőbb viselkedést tanúsít a NATO-val szemben, például megsérti a szövetséges országok légterét, kibertámadásokat hajt végre, és kémkedésre hajókat használ a tagállamok tengeri infrastruktúrájának feltérképezésére – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
A szövetséges országok külügyminisztereinek találkozóját követően a NATO-főtitkár kijelentette, az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak az éberség szükségességére.
A katonai szövetségnek továbbra is erővel, egységesen és elszántan kell reagálnia az orosz fenyegetésekre – húzta alá Rutte, majd úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk. Minden szövetségesnek ki kell vennie a részét annak biztosításában, hogy felkészültek legyünk, és a felelősség tisztességesen legyen megosztva az országok között a kollektív védelmünkhöz elengedhetetlen alapvető képességek rendelkezésre állása érdekében.”
A NATO-főtitkár kijelentette: senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen a vérontás Ukrajnában. E tekintetben határozottan üdvözlöm Donald Trump amerikai elnök folyamatos erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében” – fogalmazott.
Az egész világon az egyetlen ember, aki képes volt megtörni az ukrajnai háborús patthelyzetet, Trump amerikai elnök volt – húzta alá.
Mivel az amerikai erőfeszítés létfontosságú a konfliktus megoldásához, a szövetségesek támogatják az Egyesült Államokat ezen törekvésében – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások előrehaladása ellenére sem szabad meginognia az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségnek, mivel – szavai szerint – Ukrajna biztonsága szorosan összefügg a NATO biztonságával.
„Miközben keményen dolgozunk a békéért, továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának az eszközöket szuverenitásának védelméhez és a tartós megoldás eléréséhez” – fogalmazott Rutte, majd így folytatta: „Támogatásunknak töretlenül kell folytatódnia, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát, és elrettenteni az ellenséget, önmaguk érdekében is.” Ukrajna ellenálló képességének megerősítése valódi változást hoz a harctéren – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO tagállamainak kétharmada vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának a Kijev legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés (PURL) keretében. A kezdeményezés keretében eddig mintegy négymilliárd dollár értékű kötelezettségvállalás érkezett – hívta fel a figyelmet.
A NATO védelmi szövetség és az marad, de készen áll és hajlandó megtenni mindent, ami az emberek védelméhez és szövetség területének biztonságához szükséges – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!