Békeesélyek. Miközben ismét tárgyalóasztalhoz ül Steve Witkoff és Rusztem Umerov, az ukrajnai háború tovább dúl
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
2025. december 04., 08:332025. december 04., 08:33
A találkozóra azután kerül sor, hogy Witkoff kedden csaknem öt órát töltött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, ahol a Kreml szerint „nem született kompromisszum” az ukrajnai háború befejezéséről.
Donald Trump amerikai elnök szerint a tárgyalások – amelyeken veje, Jared Kushner is részt vett – „meglehetősen jól” alakultak, de hozzátette, hogy
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Oroszországnak „véget kell vetnie a vérontásnak”, és azzal vádolta Putyint, hogy „pazarolja a világ idejét”.
Amikor egy riporter megkérdezte, hogy Witkoff és Kushner szerint Putyin valóban be akarja-e fejezni a háborút, Trump azt válaszolta: „[Putyin] szeretné befejezni a háborút. Ez volt a benyomásuk.”
Szerdán korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy „a következő napokban” találkozóra kerül sor az amerikai és az ukrán tárgyalók között.
Hozzátette azonban, hogy a tárgyalásokat „Oroszországra gyakorolt nyomással kell alátámasztani”.
Az amerikai–orosz tárgyalásokra a Kremlben azután került sor, hogy az Egyesült Államok napokig tárgyalt az ukrán és európai vezetőkkel, miután aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a békeegyezmény tervezetében túl nagy hangsúlyt kapnak Oroszország követelései.
„Az amerikai javaslatok egy része többé-kevésbé elfogadhatónak tűnik, bár további megbeszélésekre szorulnak” – mondta az orosz részről tárgyaló Jurij Usakov, hozzátéve, hogy más javaslatokat Oroszország vezetője nyíltan bírált.
Bár Usakov nem részletezte tovább,
Kijev és egyes európai partnerei úgy vélik, hogy még egy békeszerződés esetén is a leghatékonyabb módszer Oroszország visszatartására a jövőbeni támadásoktól az lenne, ha Ukrajna NATO-tagságot kapna.
Oroszország hevesen ellenzi ezt a javaslatot, és Trump is többször jelezte, hogy nem szándékozik bevenni Kijevet a szövetségbe.
Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátása az egyik „kulcsfontosságú kérdés” volt, amelyről Moszkvában tárgyaltak – közölte a Kreml szerdán.
Usakov, aki Putyin külpolitikai főtanácsadója utalt arra, hogy
Az orosz katonák „hozzájárultak ahhoz, hogy külföldi partnereink megfelelőbb értékelést alkossanak a béke megkötésének útjáról” – mondta.
Az amerikai látogatás előtt Putyint katonai egyenruhában filmezték egy orosz parancsnokságon, ahol a parancsnokok tájékoztatták a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai város, Pokrovszk, valamint más közeli települések elfoglalásáról.
A harcok Pokrovszkban folytatódnak, és az orosz erők nem ellenőrzik az egész várost, de az orosz tisztségviselők egyértelműen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok meghallgatta a katonai sikerekről szóló üzenetüket.
Az AFP által az amerikai Institute for the Study of War (ISW) adatai alapján végzett elemzés szerint novemberben körülbelül 701 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el, és jelenleg az ukrán terület 19,3 százalékát ellenőrzik.
A Kreml szerdán közölte, hogy Putyin kész továbbra is találkozni az amerikaiakkal, „amennyiszer csak szükséges”.
Senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna – jelentette ki a NATO-főtitkár
Oroszország egyre vakmerőbb viselkedést tanúsít a NATO-val szemben, például megsérti a szövetséges országok légterét, kibertámadásokat hajt végre, és kémkedésre hajókat használ a tagállamok tengeri infrastruktúrájának feltérképezésére – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
A szövetséges országok külügyminisztereinek találkozóját követően a NATO-főtitkár kijelentette, az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak az éberség szükségességére.
A katonai szövetségnek továbbra is erővel, egységesen és elszántan kell reagálnia az orosz fenyegetésekre – húzta alá Rutte, majd úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk. Minden szövetségesnek ki kell vennie a részét annak biztosításában, hogy felkészültek legyünk, és a felelősség tisztességesen legyen megosztva az országok között a kollektív védelmünkhöz elengedhetetlen alapvető képességek rendelkezésre állása érdekében.”
A NATO-főtitkár kijelentette: senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen a vérontás Ukrajnában. E tekintetben határozottan üdvözlöm Donald Trump amerikai elnök folyamatos erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében” – fogalmazott.
Az egész világon az egyetlen ember, aki képes volt megtörni az ukrajnai háborús patthelyzetet, Trump amerikai elnök volt – húzta alá.
Mivel az amerikai erőfeszítés létfontosságú a konfliktus megoldásához, a szövetségesek támogatják az Egyesült Államokat ezen törekvésében – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások előrehaladása ellenére sem szabad meginognia az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségnek, mivel – szavai szerint – Ukrajna biztonsága szorosan összefügg a NATO biztonságával.
„Miközben keményen dolgozunk a békéért, továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának az eszközöket szuverenitásának védelméhez és a tartós megoldás eléréséhez” – fogalmazott Rutte, majd így folytatta: „Támogatásunknak töretlenül kell folytatódnia, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát, és elrettenteni az ellenséget, önmaguk érdekében is.” Ukrajna ellenálló képességének megerősítése valódi változást hoz a harctéren – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO tagállamainak kétharmada vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának a Kijev legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés (PURL) keretében. A kezdeményezés keretében eddig mintegy négymilliárd dollár értékű kötelezettségvállalás érkezett – hívta fel a figyelmet.
A NATO védelmi szövetség és az marad, de készen áll és hajlandó megtenni mindent, ami az emberek védelméhez és szövetség területének biztonságához szükséges – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!