Valós béke? Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere az EBESZ-ülésen
Fotó: X/Andrij Szibiha
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
2025. december 05., 08:292025. december 05., 08:29
„Még mindig emlékszünk azoknak a nevére, akik Münchenben elárulták a jövő generációit. Ez soha többé nem fordulhat elő.
– mondta Andrij Szibiha az EBESZ éves miniszteri tanácsának ülésén a Reuters szerint.
Szibiha az 1938-as, náci Németországgal kötött megállapodásra utalt, amelyben Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország beleegyezett, hogy Hitler annektálja a német többségű Szudéta-vidéket, amely akkor Csehszlovákiához tartozott.
A megállapodást széles körben használják példaként arra, hogy nem sikerült lecsiééapítani egy fenyegető hatalmat.
– mondta Szibiha, miközben megköszönte az Egyesült Államoknak a békefolyamat előmozdítását, és ígéretet tett arra, hogy Ukrajna „minden lehetőséget megragad, hogy véget vessen ennek a háborúnak”.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
Az EBESZ, egy 57 országot tömörítő szervezet, amelynek tagjai között van az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország és Európa és Közép-Ázsia nagy része, a hidegháború idején a kelet-nyugati párbeszéd fontos fórumává vált.
Az elmúlt években gyakran patthelyzetbe került, mivel Oroszország blokkolta a fontos döntéseket, azzal vádolva a szervezetet, hogy a Nyugat átvette az irányítást felette.
Donald Trump amerikai elnök szerdán arról beszélt: a béketárgyalások jövője jelenleg nem világos.
Az elnök arról beszélt: keddeb „meglehetősen jó” tárgyalásokra került sor Vlagyimir Putyin orosz elnök és az amerikai küldöttek között.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén szerdán kijelentette, hogy csapata az Egyesült Államokban tartandó találkozókra készül, és hogy a párbeszéd Trump képviselőivel folytatódik.
Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, valamint Andrij Hnatov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke ismét találkoztak az amerikai tisztviselőkkel, miután november 30-án és december 1-jén már tárgyalásokat folytattak Floridában.
A tárgyalások csütörtökön késő este fejeződtek be, közölte az ukrán delegáció egyik forrása a Szuszpilne hírügynökséggel.
A látogatásra azután kerül sor, hogy az Egyesült Államok egy 28 pontos tervvel állt elő, amelyet sokan úgy értelmeztek, hogy az gyakorlatilag Ukrajna kapitulációját kényszeríti ki Oroszország totális háborújában.
Közben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön Szentpéterváron megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Bármilyen jogellenes cselekmény az eszközeinkkel szemben a legkeményebb reakciót fogja kiváltani (...). A válaszintézkedések csomagjának előkészítése arra az esetre, ha ténylegesen ellopják, lefoglalják az Oroszországi Föderáció eszközeit, már folyamatban van” - mondta.
Bírálta az EU-nak azt a tervét, hogy más pénzét használja fel „jóvátételi hitelként” Kijev számára, rámutatott, hogy ez károkat fog okozni magának az uniónak.
Kiemelte, hogy az egyszerű európaiak viselik az orosz energiahordozók elutasításában elért állítólagos sikerekkel kérkedő uniós vezetés „geopolitikai bűncselekményei” finanszírozásának terhét, mert, mint mondta, az európai cégeknek kétszer-háromszor többet kell fizetniük az áramért, mint az amerikaiaknak, a gázért pedig négy és félszer többet.
Hangot adott álláspontjának, miszerint
Őrültnek és téveszmésnek minősítette azt az elképzelést, hogy több európai ország koalíciót hozzon létre polgári óvóhelyek építésére, azt jósolva, hogy a projekt „új pénzlopási sémává” válik majd.
Közölte, hogy a korrupciós botrány nyomán Ukrajnában felgyorsult a tömeges dezertálás, mert „mindenki megértette, kiért kell az életét feláldoznia”.
Az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokról azt hangoztatta, hogy nem a Kijevet képviselő tárgyalópartner személye fontos annyira, mint inkább az, hogy tartalmas legyen párbeszéd, amely megszüntethetné a válság kiváltó okait.
Azt hangoztatta, hogy
Zaharova szerint a tartály- és egyéb hajók elleni ukrán „terrortámadások” azt a célt szolgálják, hogy meggátolják a konfliktus rendezésére irányuló békefolyamatot és veszélybe sodorják a Fekete-tengeren a hajózás biztonságát.
Elmondta, hogy a Feröer-szigeteknek az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozása arra kényszeríti Moszkvát, hogy fontolóra vegyen egy sor ellenintézkedést.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország megteszi a kellő intézkedéseket a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek csökkentésére, válaszul Dánia azon tervére, hogy a területén Ukrajna számára szilárd rakétaüzemanyagot gyártó üzemet üzemeltessen.
„Mindez további eszkaláció kockázatával jár, és ösztönzi a (…) neonáci terroristákat új barbár bűncselekmények kövessenek el Ukrajnában” – fogalmazott a szóvivő.
Azzal kapcsolatban, hogy a kijevi parlament szerdán megszavazta az orosz nyelv kizárását az Ukrajnában védett nyelvek listájáról, Zaharova kijelentette:
Felszólította a nemzetközi szervezeteket: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Kijev betartsa emberi jogi kötelezettségeit.
Macron szerint Washington „elárulhatja” Ukrajnát egy kiszivárgott beszélgetés szerint
Kijev európai partnerei óvatosságra intették Volodimir Zelenszkijt, és felhívták a figyelmét arra, hogy az Egyesült Államok elárulja Ukrajnát és Európát. A hétfőn lezajlott telefonbeszélgetés részleteit – amelyben Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte NATO-főtitkár, Alexander Stubb finn elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és mások vettek részt – a Der Spiegel tette közzé. A telefonbeszélgetés során a vezetők az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalásokról beszéltek.
„Lehetséges, hogy az Egyesült Államok elárulja Ukrajnát a területi kérdésében, anélkül, hogy egyértelmű biztonsági garanciákat adna” – mondta a lap szerint Macron, hozzátéve, hogy nagy veszély fenyegeti Zelenszkijt. Merz arról beszélt, hogy az ukrán elnöknek „rendkívül óvatosnak kell lennie a következő napokban.
Játékot játszanak, mind veled, mind velünk” – jelentette ki a német politikus, utalva Washington küldöttjeire, Steve Witkoffra és Jared Kushnerre, akik kedden öt órán át zárt ajtók mögött tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A jegyzőkönyv szerint a finn Stubb egyetértett Merzcel: „Nem hagyhatjuk Ukrajnát és Volodimirt egyedül ezekkel a fickókkal” – nyomatékosította, nyilvánvalóan Witkoffra és Kushnerre utalva, ami Rutte egyetértését is kiváltotta.
„Egyetértek Alexanderrel: meg kell védenünk Volodimirt” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
A francia elnöki hivatal ugyanakkor azt közölte: Macron nem használt ilyen szavakat a beszélgetés során.
Orosz külügyi szóvivő: Moszkva válaszintézkedéseket fog hozni London ellen
Az orosz fél nem ismeri el az Egyesült Királyság által az orosz fegyveres erők vezérkarának főcsoportfőnöksége (GU) és az azzal állítólag kapcsolatban álló 11 személy ellen bevezetett szankciókat, de fenntartja magának a jogot, hogy válaszintézkedéseket hozzon - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
„Az orosz fél nem ismeri el a hamis ürügyekkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülve bevezetett illegitim szankciókat, és fenntartja magának a jogot a válaszlépésekre” - fogalmazott a diplomata.
„A britek biztosak lehetnek abban, hogy ezek a válaszlépések elkerülhetetlenek. Nagyon várjuk, hogy megmutassák a világnak Szkripalékat” – tette hozzá Zaharova.
A szóvivő arra reagált, hogy London szankciókat jelentett be az orosz fegyveres erők vezérkarának főcsoportfőnöksége és az állítása szerint ezzel a szervvel kapcsolatban álló 11 személy ellen.
A brit külügyminisztérium nyilatkozata szerint a szankciókat annak eredményeképpen vezették be, hogy közzétették a brit Dawn Sturgess hét évvel ezelőtti halálának körülményeit vizsgáló nyomozás eredményeit. Sturges 2018 júliusában halt meg, miután érintkezett egy A234 nevű mérgező anyaggal, amelyet a brit hatóságok orosz eredetű novicsok méregnek tartanak.
A háromgyermekes nő halála összefügg azzal a mérgezéses merénylettel, amelyet Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ezredes és lánya, Julija ellen kíséreltek meg az angliai Salisbury városában 2018 tavaszán. A gyilkossági kísérletet Szkripalék túlélték, ám a brit nyomozás szerint ugyanettől a novicsoktól vesztette életét Sturgess, aki véletlenül került érintkezésbe a mérget tartalmazó parfümös fiolával. Élettársa, Charlie Rowley súlyosan megbetegedett, és hónapokig ápolták kórházban életveszélyes állapotban.
A Londonban csütörtökön közzétett és a nyilvános vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentés szerint Sturgess véletlen áldozata lett a salisburyi mérgezési kísérletnek. A művelet célszemélyét, Szkripal ezredest korábban Oroszországban Nagy-Britannia javára végzett kémkedésért elítélték, majd miután kicserélték egy másik kémre, Angliába költözött.
Sturgess haláláért a brit hatóságok a „morális felelősséget” személyesen az orosz elnökre hárították, Szkripal és lánya megmérgezéséért pedig az orosz katonai hírszerzést tették felelőssé. Moszkva a vádakat többször visszautasította.
Zaharova csütörtökön Telegram-csatornáján reagált arra a brit állításra, amely szerint a GU alkalmazottai feltörték Julija Szkripal telefonját.
„Nagy-Britannia kijelentette, hogy Julija Szkripal elektronikus eszközét feltörték. Miért nem maga Juljia Szkripal mondja el, hogy mi történik? Hogyan él ezekben az években? Mi van az apjával? Miért tesz egyenlőségjelet London Julia Szkripal elektronikus eszközének feltörése és az orosz állam integritásának aláásása közé? Elegem van ezekből az ízléstelen angol kriptamesékből” – írta Zaharova.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!