Támogatást ígér. Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte NATO-főtitkár az Ukrajna jövőjéről szóló megbeszéléseken
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna „ötleteket vitat meg az európai vezetőkkel” európai békefenntartó erők esetleges telepítéséről a harcok sújtotta országba – közölte Volodimir Zelenszkij elnök szerdai sajtótájékoztatóján.
2024. december 19., 10:302024. december 19., 10:30
„Támogatjuk az Ukrajnát megerősítő elképzelést. A kérdés (a békefenntartók) a részletekben rejlik. Ezeket a részleteket most vitatjuk meg” – mondta Zelenszkij az újságíróknak a Kyiv Independent szerint.
Zelenszkij megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy az EU és a NATO vezetőivel folytat megbeszéléseket a szerdán és csütörtökön zajló kétnapos európai csúcstalálkozón, az EU Tanácsának brüsszeli ülésén.
Korábban a nap folyamán Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök négyszemközti megbeszélést folytatott, hogy megvitassák a békefenntartó csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.
Találkozójukat követően Zelenszkij elmondta, hogy
„Úgy látom, hogy néhány (európai vezető) már pozitív reakciókat mutat erre. Ez egy összetett folyamat. Tisztában van a kockázatokkal” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Korábban Pal Jonson svéd védelmi miniszter a Kyiv Independentnek adott interjújában kijelentette, hogy az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bővítse fizikai jelenlétét Ukrajnában az ország védelmének megerősítése érdekében.
Mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban visszatér a Fehér Házba, az európai vezetők arra készülnek, hogy nagyobb szerepet vállalnak Ukrajna védelmi igényeinek támogatásában.
A két nap alatt Zelenszkij találkozik Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetőivel, hogy megvitassa a katonai és humanitárius kérdéseket Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt.
A részletekkel takarékosan bánva a megválasztott elnök utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
Zelenszkij Mark Rutte NATO-főtitkárral is találkozott.
„Tárgyalásaink középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése és a béke megbízhatóságának biztosítása állt, amelynek eléréséért közösen dolgozunk” – írta Zelenszkij a közösségi médiában.
„Köszönjük Marknak, a NATO főtitkárának és minden partnerünknek, hogy hajlandóak aktívabban erősíteni légi pajzsunkat és együtt dolgozni a hatékony biztonsági garanciákért” – tette hozzá.
Mint mondta a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Zelenszkijjel és több uniós tagállami vezetővel arról tárgyalnak, hogyan biztosíthatják Ukrajna védelmét a légvédelem és más fegyverrendszerek tekintetében.
– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna gazdaságáról és annak jövőjéről is tanácskozni fognak
Zelenszkij nyilatkozatában elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetőivel való tanácskozás nagyon jó alkalom arra, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit a jövőre nézve.
– jelentette ki.
A szerda esti tanácskozáson részt vett továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia és Hollandia állam- és kormányfője, valamint Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere.
Eközben Gitanas Nauseda litván elnök szerdán Brüsszelben Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen adott sajtónyilatkozatában arról beszélt: a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapokmánya okafogyottá vált, mivel Moszkva érvénytelenítette, az agresszor pedig nem lehet az európai biztonsági architektúra része.
Litvánia elnöke szerint
A Kreml katonai-gazdasági potenciáljának megerősítésével készül a Nyugattal való hosszú távú konfrontációra, és a szövetségeseknek fel kell készülniük ezzel a kihívással – hangoztatta.
Hangsúlyozta: hazája NATO-frontállamként kiemelt figyelmet fordít Ukrajna támogatására és Oroszország elrettentésére, továbbá a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-nak növelnie kell a gyakorlati támogatást Ukrajna ellenállóképességének maximalizálása érdekében.
Litvánia javasolja, hogy a szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására fordítsák, és a jövő évi hágai csúcson ambiciózusabb pénzügyi vállalásokat tegyenek.
Nauseda úgy véli, hogy
Litvánia GDP-jének 3,2 százalékát fordítja védelemre, és ezt az arányt 3,5 százalékra kívánja emelni. Hosszú távon, 2030-ra egy hadosztályt szeretnének felállítani, amelyhez a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítása szükséges – jelentette ki.
„Világos európai stratégiára van szükség az ukrajnai háború kapcsán, amelynek prioritása Ukrajna maximális támogatása. Ukrajnának meg kell őriznie a kezdeményezést a háborúban, mivel a gyengébbik oldal helyzetéből nehéz eredményesen tárgyalni. A cél, hogy Ukrajna a csatatéren továbbra is sikeres legyen” – mondta a litván elnök.
Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy
A NATO Wiesbadenben működő parancsnoksága már segíti Ukrajnát kiképzéssel és biztonsági támogatással, de további erőfeszítésekre van szükség a háború menetének határozott megváltoztatásához – mutatott rá.
Rutte szerint a békemegállapodásról szóló viták megkönnyíthetik Oroszország dolgát, ezért bölcsebb lenne ezeket háttérben tartani, és az aktuális ügyekre összpontosítani. „A fő prioritás Ukrajna támogatása, Vlagyimir Putyin orosz elnök vereségének és Ukrajna győzelmének támogatása” – hangsúlyozta a főtitkár.
Moszkva: Magyarország és Szlovákia is marad barátságtalan ország
Jelenleg nincs elegendő indok arra, hogy Magyarország és Szlovákia lekerüljön arról a listáról, amelyen Oroszország a vele szemben „barátságtalannak” minősített országokat tartja nyilván, azzal együtt, hogy készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával – közölte az orosz külügyminisztérium az Izvesztyija című orosz napilappal szerdán.
A tárca szerint a két ország továbbra is betartja a nyugati blokk fegyelmét, és tiszteletben tartják az oroszellenes szankciókat, bár készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
„Az Oroszországi Föderáció kormányának 2022. március 5-i, 430. számú rendelete értelmében Magyarország és Szlovákia felkerült azoknak az országoknak és területeknek a listájára, amelyek az Oroszországi Föderációval, orosz jogi és magánszemélyekkel szemben ellenséges lépéseket tettek. Annak ellenére, hogy ezek az országok igyekeznek megtartani egy sor hasznos eredményt az Oroszországhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok stratégiailag fontos területein, továbbá a kétoldalú politikai párbeszéd támogatására törekszenek, Budapest és Pozsony – tekintettel az európai uniós és a NATO-tagságukra – kénytelenek betartani a blokk fegyelmét, az oroszellenes korlátozásokat is beleértve. Emiatt nincs elegendő indok a jelenlegi jogállás felülvizsgálására” – közölte a lappal a külügyminisztérium.
Az orosz kormány 2022. márciusi rendeletével – az ukrajnai háború kezdete után – létrehozott listáján szerepelnek azok az országok, amelyek egyoldalú korlátozó intézkedéseket vezettek be Oroszország ellen. Magyarország és Szlovákia mint EU-tagállamok részt vettek a szankciók bevezetésében, ennek megfelelően felkerültek a listára – emlékeztetett az orosz pénzügyminisztérium az Izvesztyijának adott nyilatkozatban.
A 27 uniós tagállamon kívül a listán szerepel Ausztrália, Albánia, Nagy-Britannia, Izland, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Észak-Macedónia, az Egyesült Államok, Tajvan, Ukrajna, Montenegró, Svájc és Japán is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!