Felajánlotta lemondását az ukrán miniszterelnök

Azarov – sajtóirodájának közlése szerint – azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.

Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni.

„Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.

Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Viktor Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.

Janukovics a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.

Az ukrán államfő és az ellenzék képviselői még hétfő este megállapodtak abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket; megbeszélésükön Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy nem fogadja el a felkínált kormányfői posztot Viktor Janukovics ukrán elnöktől.

Ezt az éjszakába nyúló megbeszélése után a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter hozta nyilvánosságra. A több mint négy órán át tartó megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke, a vezetés részéről pedig Andrij Portnov, az elnöki hivatal helyettes vezetője is.

A felek megállapodtak abban, hogy eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. A január 16-án elfogadott jogszabályok közül viszont a keddi rendkívüli parlamenti ülésen újraszavaznak azokról, amelyekkel szemben nem emelt az ellenzék kifogást. A miniszter szavai szerint a többi törvényt „közösen átdolgozzák\", hogy megfeleljenek az európai normáknak.
Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában.

Lukas hangsúlyozta, hogy az ellenzéki tüntetőket a büntetőjogi felelősség alól mentesítő törvény viszont csak akkor lép életbe, ha minden elfoglalt hivatali épületet és autóutat szabaddá tesznek a demonstrálók.

A megbeszélésen szóba került még az alkotmányreform kérdése is. A felek elkötelezték magukat ebben a kérdésben is az együttműködésre, továbbá abban, hogy külföldi szakintézeteket vonnak be az új alaptörvény kidolgozásába. Korábbi kijelentései szerint az ellenzék vissza kíván térni a 2004-es alkotmányhoz, amely szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.

Megállapodtak abban, hogy a parlament napirendjén szerepelni fog a kormány felelősségének megvitatása a politikai válság kialakulásáért.

A politikai válság rendezését célzó megbeszélések közül ez volt a negyedik Janukovics elnök és a három ellenzéki vezető között. A legutóbbin, január 25-én ajánlotta fel az államfő Jacenyuknak a kormányfői posztot, Klicskónak pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget javasolt.