Felajánlotta lemondását kedden Mikola Azarov ukrán miniszterelnök. A kijevi parlament reggel rendkívüli ülést kezdett a válságból kivezető lépések megvitatására. Viktor Janukovics ukrán államfő és az ellenzék képviselői még hétfő este megállapodtak abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket.
2014. január 28., 12:582014. január 28., 12:58
2014. január 28., 12:592014. január 28., 12:59
Azarov – sajtóirodájának közlése szerint – azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.
Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni.
„Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.
Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Viktor Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.
Janukovics a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.
Az ukrán államfő és az ellenzék képviselői még hétfő este megállapodtak abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket; megbeszélésükön Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy nem fogadja el a felkínált kormányfői posztot Viktor Janukovics ukrán elnöktől.
Ezt az éjszakába nyúló megbeszélése után a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter hozta nyilvánosságra. A több mint négy órán át tartó megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke, a vezetés részéről pedig Andrij Portnov, az elnöki hivatal helyettes vezetője is.
A felek megállapodtak abban, hogy eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. A január 16-án elfogadott jogszabályok közül viszont a keddi rendkívüli parlamenti ülésen újraszavaznak azokról, amelyekkel szemben nem emelt az ellenzék kifogást. A miniszter szavai szerint a többi törvényt „közösen átdolgozzák\", hogy megfeleljenek az európai normáknak.
Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában.
Lukas hangsúlyozta, hogy az ellenzéki tüntetőket a büntetőjogi felelősség alól mentesítő törvény viszont csak akkor lép életbe, ha minden elfoglalt hivatali épületet és autóutat szabaddá tesznek a demonstrálók.
A megbeszélésen szóba került még az alkotmányreform kérdése is. A felek elkötelezték magukat ebben a kérdésben is az együttműködésre, továbbá abban, hogy külföldi szakintézeteket vonnak be az új alaptörvény kidolgozásába. Korábbi kijelentései szerint az ellenzék vissza kíván térni a 2004-es alkotmányhoz, amely szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.
Megállapodtak abban, hogy a parlament napirendjén szerepelni fog a kormány felelősségének megvitatása a politikai válság kialakulásáért.
A politikai válság rendezését célzó megbeszélések közül ez volt a negyedik Janukovics elnök és a három ellenzéki vezető között. A legutóbbin, január 25-én ajánlotta fel az államfő Jacenyuknak a kormányfői posztot, Klicskónak pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget javasolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!