Felajánlotta lemondását kedden Mikola Azarov ukrán miniszterelnök. A kijevi parlament reggel rendkívüli ülést kezdett a válságból kivezető lépések megvitatására. Viktor Janukovics ukrán államfő és az ellenzék képviselői még hétfő este megállapodtak abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket.
2014. január 28., 12:582014. január 28., 12:58
2014. január 28., 12:592014. január 28., 12:59
Azarov – sajtóirodájának közlése szerint – azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.
Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni.
„Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.
Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Viktor Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.
Janukovics a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.
Az ukrán államfő és az ellenzék képviselői még hétfő este megállapodtak abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket; megbeszélésükön Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy nem fogadja el a felkínált kormányfői posztot Viktor Janukovics ukrán elnöktől.
Ezt az éjszakába nyúló megbeszélése után a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter hozta nyilvánosságra. A több mint négy órán át tartó megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke, a vezetés részéről pedig Andrij Portnov, az elnöki hivatal helyettes vezetője is.
A felek megállapodtak abban, hogy eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. A január 16-án elfogadott jogszabályok közül viszont a keddi rendkívüli parlamenti ülésen újraszavaznak azokról, amelyekkel szemben nem emelt az ellenzék kifogást. A miniszter szavai szerint a többi törvényt „közösen átdolgozzák\", hogy megfeleljenek az európai normáknak.
Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában.
Lukas hangsúlyozta, hogy az ellenzéki tüntetőket a büntetőjogi felelősség alól mentesítő törvény viszont csak akkor lép életbe, ha minden elfoglalt hivatali épületet és autóutat szabaddá tesznek a demonstrálók.
A megbeszélésen szóba került még az alkotmányreform kérdése is. A felek elkötelezték magukat ebben a kérdésben is az együttműködésre, továbbá abban, hogy külföldi szakintézeteket vonnak be az új alaptörvény kidolgozásába. Korábbi kijelentései szerint az ellenzék vissza kíván térni a 2004-es alkotmányhoz, amely szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.
Megállapodtak abban, hogy a parlament napirendjén szerepelni fog a kormány felelősségének megvitatása a politikai válság kialakulásáért.
A politikai válság rendezését célzó megbeszélések közül ez volt a negyedik Janukovics elnök és a három ellenzéki vezető között. A legutóbbin, január 25-én ajánlotta fel az államfő Jacenyuknak a kormányfői posztot, Klicskónak pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget javasolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!