Ukrajna „emberrablással” vádolja Magyarországot, az EU-nagykövetek elutasították az ország gyorsított csatlakozását

– írta Szibiha.

Today in Budapest, Hungarian authorities took seven Ukrainian citizens hostage. The reasons are still unknown, as well as their current well-being, or the possibility of contacting them.

These seven Ukrainians are employees of state-owned Oschadbank, who were operating two bank…

— Andrii Sybiha ???????? (@andrii_sybiha) March 5, 2026

Az Oscsadbank egy közleményben azt írta, hogy a járművek GPS-követője azt mutatja, hogy az autók Budapest belvárosában találhatók.

„A pénzeszközök és értékek szállítását az Oschadbank az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött nemzetközi megállapodása keretében és annak végrehajtása céljából végezte. A rakományt a nemzetközi szállítási szabályoknak és a hatályos európai vámeljárásoknak megfelelően állították elő” – közölte az ukrán pénzintézet, mely állítása szerint

„Az Oscsadbank követeli az alkalmazottjai azonnali szabadon bocsátását és a vagyona visszaszolgáltatását, valamint azok Ukrajnába való visszatérítését” – olvasható a pénzintézet közleményében.

Az új vádak a Kijev és Budapest közötti feszültségek további eszkalálódása közepette hangzottak el, ami az országba irányuló orosz olajszállítások megszakadása miatt következett be.

Mint ismeretes, Ukrajna csütörtökön provokációnak nevezte, hogy Oroszország átadott Magyarországnak két magyar nemzetiségű, ukrán–magyar kettős állampolgárságú hadifoglyot, akik az ukrán hadseregben szolgáltak.

korábban írtuk

Zelenszkij a katonái „figyelmébe ajánlotta” Orbán Viktort

„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.

Mindeközben az Európai Unió tagállamainak képviselői a Politico szerint csütörtökön elutasították azt a javaslatot, amely Ukrajna gyorsított csatlakozását szorgalmazta az Európai Unióhoz, és elvetették az Európai Bizottság „fordított bővítés” néven ismert elképzelését.

A javaslat lehetővé tette volna Ukrajna számára, hogy először hivatalosan csatlakozzon az EU-hoz, majd fokozatosan megkapja a teljes tagsági jogokat, annak érdekében, hogy Kijev 2027-re belépjen a blokkba.

A diplomaták szerint azonban az EU tagállamai a nagykövetek találkozóján határozottan ellenezték az ötletet.

„Vége. A fordított bővítésnek nincs jövője” – mondta az egyik diplomata, hozzátéve, hogy a Bizottságnak most újra kell gondolnia a javaslatot.

Egy másik magas rangú diplomata azzal bírálta az ötletet, hogy irreális elvárásokat keltett.

– mondta a diplomata.

Több tagállam ragaszkodott ahhoz, hogy az EU továbbra is a hagyományos csatlakozási keretrendszert kövesse, ahelyett, hogy megváltoztatná az Ukrajna esetében alkalmazott eljárást.

„Szeretnénk Ukrajnát az EU-ban tudni, de nem szakíthatjuk meg az eljárásainkat és nem dobhatjuk el az érdemeken alapuló rendszert” – mondta egy másik diplomata.

„A lényeg, hogy reális megoldást találjunk” – tette hozzá a diplomata, utalva arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a tagállamok közötti politikai érzékenységek között.

A Politico szerint

Marta Kos, az EU bővítési biztosa azonban védelmébe vette a bővítésről való új gondolkodásmódra való felhívásokat. Arra hivatkozott, hogy a jelenlegi modell „egy stabil, szabályokon alapuló világra lett kialakítva, amely már nem létezik”.

Ukrajna az EU-tagságot hosszú távú biztonsági stratégiájának kulcsfontosságú elemévé tette, és felvetette a kérdést a lehetséges békeegyezményről szóló tárgyalásokon is.

Január végén Zelenszkij 2027-et tűzte ki célul Ukrajna uniós csatlakozásának dátumaként.

Az ütemterv vegyes reakciókat váltott ki az EU tagállamai körében, Ukrajna uniós csatlakozásának támogatói és szkeptikusai körében egyaránt.

Ukrajna 2022 februárjában kérelmezte az EU-ba való felvételét, alig néhány nappal azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját.

Kijev még abban az évben megkapta a tagjelölti státuszt, és az EU 2024-ben hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy csütörtökön Moszkvában rendezett kerekasztal-megbeszélésen kijelentette:

„Készek vagyunk a tárgyalásokra” – nyilatkozott.

„De (…) azt látjuk, hogy a tárgyalások nagyon gyakran nem túl barátságos cselekmények leplezésére szolgálnak” – tette hozzá, megjegyezve ugyanakkor, hogy Moszkva jelenleg nem lát okot arra, hogy párhuzamot vonjon az orosz–amerikai–ukrán háromoldalú tárgyalások, valamint az Egyesült Államok Iránnal és Venezuelával szembeni fellépése között.

„Jelenleg nem látunk okot arra, hogy azt gyanítsuk, hogy ezek a tárgyalások is csak álcaként szolgálnának, mivel közvetlen kapcsolatban állunk amerikai kollégáinkkal. De azok a politológusok, elemzők, politikai személyiségek és parlamenti képviselők, akik nem vesznek részt ebben a definíció szerint zárt folyamatban, párhuzamokat kezdenek vonni, és kérdéseket tesznek fel, hogy ez miként végződhet”

Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára nincs alternatíva azzal szemben, hogy az Ukrajna ügyében létrejövő megállapodások „az alaszkai megegyezéseken alapuljanak, amelyek az amerikai fél javaslatai alapján kerültek kidolgozásra, és amelyeket az orosz fél a kompromisszum egy bizonyos fokával fogadott el”.

„A mi lelkiismeretünk tiszta. Hűek vagyunk azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek az Egyesült Államok javaslatára Alaszkában világosan létrejöttek” – mondta a miniszter.

„Meglátása szerint a háromoldalú tárgyalásokon történt bizonyos fokú előrelépés a humanitárius kérdések és az esetleges megállapodások nyomon követési mechanizmusának kidolgozása terén, de érdemi megállapodások még nem születtek” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok mindemellett továbbra is folytatja a hírszerzési információk átadását Ukrajnának, fegyverek eladását azoknak az európai országoknak, amelyek továbbadják őket Ukrajnának, valamint fokozza a szankciós nyomást Oroszországra.