Az európai nagyhatalmak vezetői kiálltak Ukrajna mellett a londoni értekezleten
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához. Az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás.
2025. március 02., 20:292025. március 02., 20:29
2025. március 02., 21:472025. március 02., 21:47
Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is. A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.
Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke sürgős feladatnak nevezte Európa újbóli felfegyverzését. Ursula von der Leyen – aki a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozón vett részt – a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: ezt a javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten, és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket.
Ilie Bolojan román ügyvivő államfő Ukrajna elnöke mellett kapott helyet a londoni biztonsági értekezleten
Fotó: Presidency.ro
A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.
Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A londoni biztonsági találkozóra azt követően került sor, hogy pénteken váratlanul kudarcba fulladtak a tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna között az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről, valamint a háborúban álló országnak biztosítandó amerikai biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök azonban hevesen összeszólalkozott a Fehér Ház Ovális Irodájában, ennek következtében nem írták alá a tervezett megállapodást, és befagytak a kétoldalú kapcsolatok.
Keir Starmer brit miniszterelnök részéről teljesen más fogadtatásban részesült az ukrán elnök, mint a washingtoni Fehér Házban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A londoni megbeszélésen részt vettek Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Lengyelország, Spanyolország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői is. Jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, továbbá – külügyminiszteri szinten – Törökország is képviseltette magát. Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államelnök képviselte, Magyarország ugyanakkor nem vett rész. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban „az európai háborúpárti erők összejövetelének nevezte a londoni találkozót, amelyen szerinte Magyarországnak nincs keresnivalója, ugyanis a béketáborhoz tartozik.
Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra", amikor az egyezség megszületik” – fogalmazott Rutte.
Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is. Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!