Az európai nagyhatalmak vezetői kiálltak Ukrajna mellett a londoni értekezleten
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához. Az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás.
2025. március 02., 20:292025. március 02., 20:29
2025. március 02., 21:472025. március 02., 21:47
Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is. A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.
Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke sürgős feladatnak nevezte Európa újbóli felfegyverzését. Ursula von der Leyen – aki a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozón vett részt – a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: ezt a javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten, és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket.
Ilie Bolojan román ügyvivő államfő Ukrajna elnöke mellett kapott helyet a londoni biztonsági értekezleten
Fotó: Presidency.ro
A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.
Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A londoni biztonsági találkozóra azt követően került sor, hogy pénteken váratlanul kudarcba fulladtak a tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna között az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről, valamint a háborúban álló országnak biztosítandó amerikai biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök azonban hevesen összeszólalkozott a Fehér Ház Ovális Irodájában, ennek következtében nem írták alá a tervezett megállapodást, és befagytak a kétoldalú kapcsolatok.
Keir Starmer brit miniszterelnök részéről teljesen más fogadtatásban részesült az ukrán elnök, mint a washingtoni Fehér Házban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A londoni megbeszélésen részt vettek Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Lengyelország, Spanyolország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői is. Jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, továbbá – külügyminiszteri szinten – Törökország is képviseltette magát. Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államelnök képviselte, Magyarország ugyanakkor nem vett rész. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban „az európai háborúpárti erők összejövetelének nevezte a londoni találkozót, amelyen szerinte Magyarországnak nincs keresnivalója, ugyanis a béketáborhoz tartozik.
Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra", amikor az egyezség megszületik” – fogalmazott Rutte.
Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is. Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!