Az európai nagyhatalmak vezetői kiálltak Ukrajna mellett a londoni értekezleten
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához. Az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás.
2025. március 02., 20:292025. március 02., 20:29
2025. március 02., 21:472025. március 02., 21:47
Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is. A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.
Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke sürgős feladatnak nevezte Európa újbóli felfegyverzését. Ursula von der Leyen – aki a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozón vett részt – a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: ezt a javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten, és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket.
Ilie Bolojan román ügyvivő államfő Ukrajna elnöke mellett kapott helyet a londoni biztonsági értekezleten
Fotó: Presidency.ro
A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.
Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A londoni biztonsági találkozóra azt követően került sor, hogy pénteken váratlanul kudarcba fulladtak a tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna között az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről, valamint a háborúban álló országnak biztosítandó amerikai biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök azonban hevesen összeszólalkozott a Fehér Ház Ovális Irodájában, ennek következtében nem írták alá a tervezett megállapodást, és befagytak a kétoldalú kapcsolatok.
Keir Starmer brit miniszterelnök részéről teljesen más fogadtatásban részesült az ukrán elnök, mint a washingtoni Fehér Házban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A londoni megbeszélésen részt vettek Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Lengyelország, Spanyolország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői is. Jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, továbbá – külügyminiszteri szinten – Törökország is képviseltette magát. Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államelnök képviselte, Magyarország ugyanakkor nem vett rész. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban „az európai háborúpárti erők összejövetelének nevezte a londoni találkozót, amelyen szerinte Magyarországnak nincs keresnivalója, ugyanis a béketáborhoz tartozik.
Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra", amikor az egyezség megszületik” – fogalmazott Rutte.
Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is. Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!