
Fotó: Ilusztráció
2010. április 21., 13:472010. április 21., 13:47
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) elnöke szerdán kijelentette, hogy miután az illetékes európai hatóság elkezdte fokozatosan feloldani a légtér zárlatát, biztonságos légi járatokat közlekedtetni Európába. Roberto Kobeh Gonzalez ezt New Yorkban közölte, miután találkozott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral. Az európai légi járatok körülbelül fele közlekedett már kedden az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérhasználati tilalom fokozatos feloldásának köszönhetően. Az európai légtér 75 százalékát már teljesen megnyitották, de még napokba, ha nem hetekbe telhet, mire teljesen helyreáll a menetrend. A hagyományosan közlekedő mintegy 28 ezer járathoz képest az Eurocontrolnál szerdán 21 ezerrel számolnak. Szerdán bejelentették: több mint öt nap után ismét teljesen szabad a német légtér is, a zárlatot feloldották.
A repülésbiztonsági hivatal szóvivője ugyanakkor nem zárta ki, hogy az időjárás alakulásának, illetve a vulkáni hamufelhő esetleges újbóli erősödésének függvényében ismét korlátozásokat rendelhetnek el. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy erre nem kerül sor.
A bukaresti illetékesek közlése szerint a hétvégi első hullám után szerdán reggel kilenc órakor újabb vulkáni hamufelhő érte el az országot. Ez azonban olyan magasságban lebegett, amely nem befolyásolta a levegő minőségét, annak sem állt fenn a veszélye, hogy a hamu a földre hull, így a légtérzár elrendelése nem volt indokolt. Borbély László környezetvédelmi és Radu Berceanu közlekedési miniszter arról tájékoztatta Emil Boc kormányfőt, hogy az újabb hamufelhő miatt semmilyen megszorítást nem kell foganatosítani.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója közölte, a hamufelhő mintegy hatezer méteres magasságban halad át az ország fölött, és a várakozások szerint este kilenc órakor hagyta el az ország légterét.
Radu Berceanu közlekedési miniszter leszögezte: a légtér továbbra is nyitva marad a légi forgalom előtt. Ennek ellenére szerdán is több nemzetközi légij áratot töröltek. A kolozsvári repülőtér jelezte, hogy a Németországban délelőtt még életben lévő korlátozások miatt törölték a Wizz Air társaság Dortmund-Kolozsvár és Kolozsvár-Dortmund-járatát. A Blue Air fapados légitársaság is bejelentette, hogy törölte a Bukarest-Párizs és a Bukarest-Köln járatokat, a Tarom négy, Bukarestből induló járatát törölte, és a nagyszebeni reptér is közölte, hogy öt járat nem indul. A törlések országszerte összesen mintegy 45 járatot érintettek.
Az izlandi vulkánkitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van a légi forgalomra az ágazat nemzetközi szövetsége (IATA) szerint, amely 1,7 milliárd dollárra becsüli a légitársaságok eddigi veszteségét. A légtérzár „szinte megsemmisítő csapást mért” az ágazatra – mondta szerdán az IATA vezetője. Giovanni Bisignani felszólította a kormányokat, hogy vizsgálják meg a légitársaságok kártalanításának lehetőségét, éppen úgy, ahogyan Washington tette a New York-i terrortámadások után. Berlini sajtótájékoztatóján Bisignani elmondta: „a tavaly elszenvedett 9,4 milliárd dollár veszteségre, és az idén várható 2,8 milliárdos mínuszra rárakódó mostani válság térdre kényszeríti az egész ágazatot.”
A világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA becslése szerint a tagvállalatokat naponta 400 millió dollár kár érte az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár leginkább kaotikus szakaszában, április 17-től 19-ig, a teljes veszteség pedig 1,7 milliárd dollárra tehető.
A felfordulásban volt olyan időszak, amikor a nemzetközi légi forgalom 29 százaléka leállt, és 1,2 millió utas rekedt a reptereken – mondta a Giovanni Bisignani, aki szerint „ez a válság még a szeptember 11-i terrortámadások utáninál is mélyebb”, hiszen akkor 3 napra zárták le az Egyesült Államok légterét, Európában viszont szerdán már hatodik napja voltak korlátozások.
Kezd tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjallajökull vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4-5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás.
A RÚV izlandi rádió információi szerint a kutatók a vulkáni tevékenység enyhülésének jeleit vélik felfedezni. Vulkanológusok már korábban megfigyelték, hogy a kitörési helyet borító Eyjafjallajökull gleccser tűzhányó körüli elolvadása és a kráter szárazra kerülése után nagyrészt láva lövell ki a vulkánból, a hamu pedig egyre kisebb mennyiségben és egyre kisebb magasságba távozik az atmoszférába.
Níels Óskarsson, a reykjavíki egyetem geológusa elmondta, hogy az elmúlt 24 órában kibocsátott hamu lényegesen több fluort tartalmaz, mint néhány nappal korábban. A kutató ezt is a kráter „szárazságával” magyarázza, ugyanis a jég olvadásából már nem képződik elég vízgőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor.
A magasabb, kilogrammonként 850 milligrammos fluortartalom a hamut is mérgezőbbé teszi. Ez elsősorban azokra a legelő állatokra veszélyes, amelyek megehetik a fűvel együtt a hamut, mielőtt azt az eső bemosná a talajba.
A Laki tűzhányó 1783-ban bekövetkezett kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz, becslések szerint mintegy 8 millió tonna hidrogén-fluorid került a levegőbe. A rendkívül mérgező színtelen, szúrós szagú gáz a juhállomány 80 százalékát, a szarvasmarha-, illetve a lóállomány felét pusztította el. A mérgezés és az azt követő éhínség nyomán az izlandi lakosság csaknem egynegyede veszett oda.
Az Eyjafjallajökull kitörése okozta, csaknem egy hétig tartó légtérzárlat – úgy tűnik – kedvező hatással van Európa szén-dioxid-kibocsátására is, ugyanis a tűzhányó naponta 150 ezer tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe, az európai légi közlekedéssel viszont naponta 344 ezer tonnányi üvegházhatást okozó gáz kerül a légtérbe. Így a repülőjáratok törlésével 60 százalékkal, azaz 206 ezer tonnára csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – derül ki a statisztikákból.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.