Fotó: Ilusztráció
2010. április 21., 13:472010. április 21., 13:47
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) elnöke szerdán kijelentette, hogy miután az illetékes európai hatóság elkezdte fokozatosan feloldani a légtér zárlatát, biztonságos légi járatokat közlekedtetni Európába. Roberto Kobeh Gonzalez ezt New Yorkban közölte, miután találkozott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral. Az európai légi járatok körülbelül fele közlekedett már kedden az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérhasználati tilalom fokozatos feloldásának köszönhetően. Az európai légtér 75 százalékát már teljesen megnyitották, de még napokba, ha nem hetekbe telhet, mire teljesen helyreáll a menetrend. A hagyományosan közlekedő mintegy 28 ezer járathoz képest az Eurocontrolnál szerdán 21 ezerrel számolnak. Szerdán bejelentették: több mint öt nap után ismét teljesen szabad a német légtér is, a zárlatot feloldották.
A repülésbiztonsági hivatal szóvivője ugyanakkor nem zárta ki, hogy az időjárás alakulásának, illetve a vulkáni hamufelhő esetleges újbóli erősödésének függvényében ismét korlátozásokat rendelhetnek el. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy erre nem kerül sor.
A bukaresti illetékesek közlése szerint a hétvégi első hullám után szerdán reggel kilenc órakor újabb vulkáni hamufelhő érte el az országot. Ez azonban olyan magasságban lebegett, amely nem befolyásolta a levegő minőségét, annak sem állt fenn a veszélye, hogy a hamu a földre hull, így a légtérzár elrendelése nem volt indokolt. Borbély László környezetvédelmi és Radu Berceanu közlekedési miniszter arról tájékoztatta Emil Boc kormányfőt, hogy az újabb hamufelhő miatt semmilyen megszorítást nem kell foganatosítani.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója közölte, a hamufelhő mintegy hatezer méteres magasságban halad át az ország fölött, és a várakozások szerint este kilenc órakor hagyta el az ország légterét.
Radu Berceanu közlekedési miniszter leszögezte: a légtér továbbra is nyitva marad a légi forgalom előtt. Ennek ellenére szerdán is több nemzetközi légij áratot töröltek. A kolozsvári repülőtér jelezte, hogy a Németországban délelőtt még életben lévő korlátozások miatt törölték a Wizz Air társaság Dortmund-Kolozsvár és Kolozsvár-Dortmund-járatát. A Blue Air fapados légitársaság is bejelentette, hogy törölte a Bukarest-Párizs és a Bukarest-Köln járatokat, a Tarom négy, Bukarestből induló járatát törölte, és a nagyszebeni reptér is közölte, hogy öt járat nem indul. A törlések országszerte összesen mintegy 45 járatot érintettek.
Az izlandi vulkánkitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van a légi forgalomra az ágazat nemzetközi szövetsége (IATA) szerint, amely 1,7 milliárd dollárra becsüli a légitársaságok eddigi veszteségét. A légtérzár „szinte megsemmisítő csapást mért” az ágazatra – mondta szerdán az IATA vezetője. Giovanni Bisignani felszólította a kormányokat, hogy vizsgálják meg a légitársaságok kártalanításának lehetőségét, éppen úgy, ahogyan Washington tette a New York-i terrortámadások után. Berlini sajtótájékoztatóján Bisignani elmondta: „a tavaly elszenvedett 9,4 milliárd dollár veszteségre, és az idén várható 2,8 milliárdos mínuszra rárakódó mostani válság térdre kényszeríti az egész ágazatot.”
A világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA becslése szerint a tagvállalatokat naponta 400 millió dollár kár érte az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár leginkább kaotikus szakaszában, április 17-től 19-ig, a teljes veszteség pedig 1,7 milliárd dollárra tehető.
A felfordulásban volt olyan időszak, amikor a nemzetközi légi forgalom 29 százaléka leállt, és 1,2 millió utas rekedt a reptereken – mondta a Giovanni Bisignani, aki szerint „ez a válság még a szeptember 11-i terrortámadások utáninál is mélyebb”, hiszen akkor 3 napra zárták le az Egyesült Államok légterét, Európában viszont szerdán már hatodik napja voltak korlátozások.
Kezd tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjallajökull vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4-5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás.
A RÚV izlandi rádió információi szerint a kutatók a vulkáni tevékenység enyhülésének jeleit vélik felfedezni. Vulkanológusok már korábban megfigyelték, hogy a kitörési helyet borító Eyjafjallajökull gleccser tűzhányó körüli elolvadása és a kráter szárazra kerülése után nagyrészt láva lövell ki a vulkánból, a hamu pedig egyre kisebb mennyiségben és egyre kisebb magasságba távozik az atmoszférába.
Níels Óskarsson, a reykjavíki egyetem geológusa elmondta, hogy az elmúlt 24 órában kibocsátott hamu lényegesen több fluort tartalmaz, mint néhány nappal korábban. A kutató ezt is a kráter „szárazságával” magyarázza, ugyanis a jég olvadásából már nem képződik elég vízgőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor.
A magasabb, kilogrammonként 850 milligrammos fluortartalom a hamut is mérgezőbbé teszi. Ez elsősorban azokra a legelő állatokra veszélyes, amelyek megehetik a fűvel együtt a hamut, mielőtt azt az eső bemosná a talajba.
A Laki tűzhányó 1783-ban bekövetkezett kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz, becslések szerint mintegy 8 millió tonna hidrogén-fluorid került a levegőbe. A rendkívül mérgező színtelen, szúrós szagú gáz a juhállomány 80 százalékát, a szarvasmarha-, illetve a lóállomány felét pusztította el. A mérgezés és az azt követő éhínség nyomán az izlandi lakosság csaknem egynegyede veszett oda.
Az Eyjafjallajökull kitörése okozta, csaknem egy hétig tartó légtérzárlat – úgy tűnik – kedvező hatással van Európa szén-dioxid-kibocsátására is, ugyanis a tűzhányó naponta 150 ezer tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe, az európai légi közlekedéssel viszont naponta 344 ezer tonnányi üvegházhatást okozó gáz kerül a légtérbe. Így a repülőjáratok törlésével 60 százalékkal, azaz 206 ezer tonnára csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – derül ki a statisztikákból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok