Új parlamenti többség körvonalazódik a Moldovai Köztársaságban, miután a múlt heti, sikertelen kormányalakítási kísérletet követően hétfő estére a 101 tagú parlament 56 képviselője írt alá nyilatkozatot a közös kormányzásról.
2016. január 12., 16:282016. január 12., 16:28
Az aláírók között ott van a Marian Lupu vezette Demokrata Párt 20 honatyája, Mihai Ghimpu Liberális Pártjának 13 képviselője, 14, a Moszkva-barát kommunista pártból kilépett képviselő, egy volt liberális-demokrata független honatya, valamint a Vlad Filat vezette Liberális-Demokrata Párt nyolc képviselője.
A pártok a Mihai Timofti államfővel lezajlott egyeztetést követően jelentették be a koalícióra lépés szándékát, ami azért lényeges, mert ha ismét kudarcot vallana a kormányalakítás, az elnöknek föl kellene oszlatnia a parlamentet, és új választásokat kellene kiírnia. Marian Lupu, a Demokrata Párt elnöke szerint szerdára megnevezhetik a miniszterelnök-jelöltjüket is.
Az új koalíció irányvonala elvileg Nyugat-barátnak tűnik, ugyanakkor moldovai elemzők szerint gyanúra adhat okot az, hogy a koalíciót szorgalmazó Demokrata Párt mögött a Moszkva-barátnak tartott dúsgazdag üzletember, Vlad Plahotniuc áll. Renato Usatîi, A Mi Pártunk nevű alakulat vezetője, Bălți városának oroszbarát polgármestere olyan hangfelvételt tett közzé, amelyen szerinte az hallható, hogy a demokraták Plahotniucot javasolták miniszterelnöknek, de az államfő elutasította a javaslatot. A Demokrata Párt ennek nyomán utcai megmozdulások szervezésére készül Plahotniuc mellett.
Marian Lupu azon reményének adott hangot, hogy a koalíció élettartama hosszú lesz, Mihai Ghimpu liberális pártvezér pedig az ország Európához való közeledése és a reformok folyttatása miatt nevezte szükségesnek a szövetséget.
Valeriu Streleț, a koalícióból intézményes szinten kimaradt liberális-demokraták ügyvivő elnöke azt mondta, pártja hajlandó lett volna belépni a koalícióba, de csak akkor, ha az vállalta volna bizonyos reformok végrehajtását. Streleț úgy vélte, a párt hét képviselőjét nyomásgyakorlás útján bírták rá, hogy támogassa az új koalíciót. A Streleț vezette kormányt október 29-én, bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, az országban azóta tart a politikai bizonytalanság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!