Egy időre elhallgatnak a fegyverek. Szerda hajnalban életbe lépett a tűzszünet Izrael és Libanon között
Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására, amely szeptemberben totális háborúvá fajult a Hezbollahhal.
2024. november 27., 08:282024. november 27., 08:28
2024. november 27., 08:292024. november 27., 08:29
Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodás „az ellenségeskedések tartós beszüntetését célozza”, és helyi idő szerint szerda hajnali 4 órakor lépett hatályba.
utalva a Libanon és Izrael közötti de facto határra.
Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti tűzszünet helyi idő szerint szerda reggel lépett életbe a Joe Biden amerikai elnök által meghatározott menetrend szerint, miután Izrael és Libanon megállapodott a több mint egy éve tartó konfliktus lezárásáról.
Biden elmondta, hogy beszélt Izrael és Libanon vezetőivel, és hogy mindkét ország elfogadta az amerikai javaslatot „az Izrael és a Hezbollah közötti pusztító konfliktus befejezésére”.
Az izraeli biztonsági kabinet kedden 10:1 arányban megszavazta a megállapodás jóváhagyását – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal, megköszönve az Egyesült Államoknak a közreműködést.
Az 1701-es határozatot 2006-ban fogadták el az Izrael és Libanon közötti 34 napos háború lezárásaként, és közel két évtizeden át viszonylagos nyugalmat biztosított a térségben. Ez egészen a Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadása utáni napig tartott, amikor a Hezbollah a palesztin terrorcsoporttal szolidaritást vállalva megtámadta Izraelt, és ezzel több mint egy éven át tartó, határokon átnyúló összecsapások kezdődtek.
A határozat előírta, hogy
Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő azt mondta, hogy bár az izraeli erők nem vonulnak ki azonnal, amint az egyezmény hatályba lép, a megállapodás értelmében 60 napon belül ezt meg kell tenniük. Ez idő alatt a Hezbollah harcosainak is mintegy 40 kilométerre kell visszavonulniuk az izraeli-libanoni határtól.
A Bejrút központjára mért csapásokban legalább 10 ember halt meg – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Nem sokkal Biden bejelentése után Aviháj Adraí izraeli katonai szóvivő evakuálási figyelmeztetést adott ki három épületre vonatkozóan Bejrút déli elővárosaiban, Burzs Al-Barazsne és Gbaire városokban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este előre rögzített televíziós beszédében azt mondta, hogy a Hezbollah „már nem ugyanaz” az izraeli offenzíva után, és három okot említett, amiért most tűzszünetre törekszik.
Először is, hogy Izrael „az iráni fenyegetésre összpontosíthasson” – mondta Netanjahu. Másodszor, hogy feltöltsék az ország katonai erőit és felszerelését, amely szerinte részben a fegyver- és lőszerellátás „nagy késedelmei” miatt merült ki. Harmadszor pedig, hogy
– mondta.
Bár a megállapodás jelentős áttörést jelent a több hónapig tartó tárgyalások után, amelyeket az amerikai külügyminisztérium szóvivője „hihetetlenül frusztrálónak” nevezett, még nem világos, hogy tartós békéhez fog-e vezetni – hívta fel a figyelmet a CNN.
A szavazást megelőzően a megállapodást a Netanjahu vezette koalíció radikális szárnya dühösen fogadta, és aggodalmat váltott ki az észak-izraeli lakosok – akik közül sokan a konfliktus miatt kitelepítettek –, valamint a határon túl a dél-libanoni lakosok körében.
Itamar Ben Gvir jobboldali nemzetbiztonsági miniszter hétfőn
Ben Gvir régóta dolgozik azon is, hogy meghiúsítsa az Izrael és a Hamász közötti esetleges tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben.
Izrael legészakibb településeinek polgármesterei felháborodtak azokon a híreken, amelyek szerint Netanjahu kormánya jóvá fogja hagyni a megállapodást, egyikük „megadási megállapodásnak” és „történelmi szégyennek” nevezte azt.
Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy
„Ha megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúrát a határ közelében, támadni fogunk. Ha rakétát lő ki, ha alagutat ás, ha rakétákat szállító teherautót hoz be, támadni fogunk” – mondta Netanjahu beszédében.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!