Tűzszünet lépett életbe Libanonban

utalva a Libanon és Izrael közötti de facto határra.

Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti tűzszünet helyi idő szerint szerda reggel lépett életbe a Joe Biden amerikai elnök által meghatározott menetrend szerint, miután Izrael és Libanon megállapodott a több mint egy éve tartó konfliktus lezárásáról.

Biden elmondta, hogy beszélt Izrael és Libanon vezetőivel, és hogy mindkét ország elfogadta az amerikai javaslatot „az Izrael és a Hezbollah közötti pusztító konfliktus befejezésére”.

Az izraeli biztonsági kabinet kedden 10:1 arányban megszavazta a megállapodás jóváhagyását – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal, megköszönve az Egyesült Államoknak a közreműködést.

Az 1701-es határozatot 2006-ban fogadták el az Izrael és Libanon közötti 34 napos háború lezárásaként, és közel két évtizeden át viszonylagos nyugalmat biztosított a térségben. Ez egészen a Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadása utáni napig tartott, amikor a Hezbollah a palesztin terrorcsoporttal szolidaritást vállalva megtámadta Izraelt, és ezzel több mint egy éven át tartó, határokon átnyúló összecsapások kezdődtek.

A határozat előírta, hogy

Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő azt mondta, hogy bár az izraeli erők nem vonulnak ki azonnal, amint az egyezmény hatályba lép, a megállapodás értelmében 60 napon belül ezt meg kell tenniük. Ez idő alatt a Hezbollah harcosainak is mintegy 40 kilométerre kell visszavonulniuk az izraeli-libanoni határtól.

A Bejrút központjára mért csapásokban legalább 10 ember halt meg – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.

Nem sokkal Biden bejelentése után Aviháj Adraí izraeli katonai szóvivő evakuálási figyelmeztetést adott ki három épületre vonatkozóan Bejrút déli elővárosaiban, Burzs Al-Barazsne és Gbaire városokban.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este előre rögzített televíziós beszédében azt mondta, hogy a Hezbollah „már nem ugyanaz” az izraeli offenzíva után, és három okot említett, amiért most tűzszünetre törekszik.

Először is, hogy Izrael „az iráni fenyegetésre összpontosíthasson” – mondta Netanjahu. Másodszor, hogy feltöltsék az ország katonai erőit és felszerelését, amely szerinte részben a fegyver- és lőszerellátás „nagy késedelmei” miatt merült ki. Harmadszor pedig, hogy

– mondta.

Bár a megállapodás jelentős áttörést jelent a több hónapig tartó tárgyalások után, amelyeket az amerikai külügyminisztérium szóvivője „hihetetlenül frusztrálónak” nevezett, még nem világos, hogy tartós békéhez fog-e vezetni – hívta fel a figyelmet a CNN.

A szavazást megelőzően a megállapodást a Netanjahu vezette koalíció radikális szárnya dühösen fogadta, és aggodalmat váltott ki az észak-izraeli lakosok – akik közül sokan a konfliktus miatt kitelepítettek –, valamint a határon túl a dél-libanoni lakosok körében.

Itamar Ben Gvir jobboldali nemzetbiztonsági miniszter hétfőn

Ben Gvir régóta dolgozik azon is, hogy meghiúsítsa az Izrael és a Hamász közötti esetleges tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben.

Izrael legészakibb településeinek polgármesterei felháborodtak azokon a híreken, amelyek szerint Netanjahu kormánya jóvá fogja hagyni a megállapodást, egyikük „megadási megállapodásnak” és „történelmi szégyennek” nevezte azt.

Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy

„Ha megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúrát a határ közelében, támadni fogunk. Ha rakétát lő ki, ha alagutat ás, ha rakétákat szállító teherautót hoz be, támadni fogunk” – mondta Netanjahu beszédében.