
A péntekre virradóra véget ért uniós csúcstalálkozón olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió külső határainak biztosításához – mondta a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón a megbeszéléseken elnöklő Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy óvatos optimizmussal tud csak nyilatkozni.
2015. október 18., 16:042015. október 18., 16:04
Tusk elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató „integrált határellenőrzés” létrehozásáról.
„Az elsődleges feladatunk az, hogy megvédjük az európai közösséget, és szavatoljuk a közbiztonságot” – húzta alá, hangsúlyozva, hogy humánus és hatékony megoldást kell találni, máskülönben „mások\" embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni.
A korábbi lengyel kormányfő kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint „proaktívabb\" módon vegyen részt a határok védelmében. Tusk tudatta, hogy a tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a „forró pontoknak” (hotspot) számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.
Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodástervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.
Távol tartanák a migránsokat
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tudatta: a megállapodás két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, valamint, hogy akik Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.
Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be.
Hárommilliárd euró Ankarának
Angela Merkel német kancellár megerősítette: hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását – erősítette meg a péntekre virradóra befejeződött csúcstalálkozót követően. Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.
Megerősítette Merkel azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó. Merkel pénteken este már arról beszélt: a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást. A német kancellár egyébként vasárnap hivatalos látogatásra Törökországba érkezett, hogy török hivatali kollégájával és az ország államfőjével egyeztessen az Európát sújtó menekültválság ügyében.
Orbán Viktor magyar kormányfő ugyanakkor nem teljesen elégedett. „Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög–török határ lezárásáról” – mondta.
Vitatott migránselosztás
Katasztrófát jelentene Európának, amennyiben elfogadná az Angela Merkel német kancellár által a migránsválság megoldására javasolt állandó áthelyezési mechanizmust, ehelyett Európa külső határainak védelméről kell döntést hozni – jelentette ki Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva.
A lengyel külügyi tárca vezetője arra reagált, hogy az EU-csúcstalálkozón uniós források szerint Németország feszültséget okozott azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek állandó elosztási mechanizmusával kapcsolatos javaslatát. Schetyna kijelentette: Lengyelország „nem hátrál meg Angela Merkel elől”, és Varsó álláspontját az Európai Unió tagállamainak „határozott többsége\" osztja.
Lelőttek egy afgán migránst a bolgár határőrök
A bolgár határőrök csütörtök este lelőttek egy afgán migránst, aki Törökország felől megpróbált illegálisan bejutni Bulgáriába – közölte a bolgár belügyminisztérium szóvivője. A férfi egy, Bulgáriába bejutni próbáló nagyobb migráns csoport tagja volt – derült ki a tájékoztatásból. „Egy nagy csoport migráns igyekezett illegálisan bejutni Bulgáriába. Egyikük megsebesült, majd a kórházban belehalt sebesülésébe” – mondta a szóvivő, aki közölte azt is, hogy az eset Szredec régióban, a bolgár–török határon történt.
A BNR bolgár közszolgálati rádió arról számolt be, hogy a határőrség egy járőre 48 afgánt vett őrizetbe, akik nem engedelmeskedtek annak a felszólításnak, hogy forduljanak vissza.
A rádió közölte: az ügyben vizsgálat indult, amely két feltételezésnek jár utána, az egyik szerint az afgánok fel voltak fegyverkezve és a határőrök egy lövésre válaszolva nyitottak tüzet, a másik változat szerint a határőrök a levegőbe lőttek és a visszazuhanó lövedék megsebesítette az eset áldozatát.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!