Realitások. Trump a források szerint közölte Zelenszkijjel, hogy a béke érdekében le kell mondania bizonyos területekről
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak – állítja két, a megbeszélésről tájékoztatást kapott forrás a Reuters szerint.
2025. október 20., 09:322025. október 20., 09:32
Trump egyúttal elutasította Tomahawk rakéták biztosítását az ukránok számára, és fontolóra vette, hogy biztonsági garanciákat adjon mind Kijevnek, mind Moszkvának, ami az ukrán delegációt zavarba ejtette – tette hozzá a két forrás.
Zelenszkijjal való találkozója után Trump nyilvánosan felszólított a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon, amit az ukrán elnök is támogatott a riportereknek adott nyilatkozatában.
Egy harmadik személy szerint Trump a találkozó során vetette fel ezt a javaslatot, miután Zelenszkij kijelentette, hogy önként nem ad át területet Moszkvának.
– mondta a harmadik forrás.
Trump vasárnap újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta ezt az álláspontot.
„Úgy gondoljuk, hogy nekik csak annyit kell tenniük, hogy megállnak a jelenlegi harci vonalaknál” – mondta az elnöki különgép fedélzetén. „A többiről nagyon nehéz tárgyalni, ha azt mondod: »ti ezt kapjátok, mi azt kapjuk«.”
„Hagyjuk úgy, ahogy van. Most már fel van osztva. Azt hiszem, a terület 78 százalékát már elfoglalta Oroszország” – válaszolta Trump a Reuters kérdésére.
„Hagyjuk úgy, ahogy van. Majd később tárgyalhatnak” – mondta.
Összességében, bár nem volt katasztrófa az ukránok számára, a pénteki megbeszélés egyértelműen csalódást okozott Zelenszkijnak, aki remélte, hogy meggyőzheti Trumpot, hogy szállítson kormányának nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat, amelyekkel mélyen Oroszország területén lévő célpontok ellen is csapást lehet mérni.
– közölte J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap este egy újságírócsoporttal.
Az ukrán elnök hivatala nem reagált a kommentárkérésre. A tárgyalások részleteiről először a Financial Times számolt be vasárnap.
Az elmúlt hetekben jelek mutattak arra, hogy Trump háttérbe szorította a Kijev és Moszkva közötti megállapodás kikényszerítésére irányuló erőfeszítéseket, és inkább teljes mértékben az ukránok mögé állt.
Például miután szeptemberben találkozott Zelenszkijjel az ENSZ Közgyűlésén, Trump azt mondta, hogy Ukrajna visszaszerezheti az Oroszország által megszállt összes területét, ami még Kijev szerint is valószínűtlen.
A pénteki találkozó azonban arra utal, hogy
Amerikai tisztségviselők többször felvetették az Ukrajna és Oroszország közötti területcsere lehetőségét – az ötletet Trump már az év elején támogatta –, és az amerikai elnök a pénteki találkozón kijelentette, hogy elengedhetetlen a gyors megállapodás, állítják a források.
„Elég rossz volt” – mondta az egyik forrás a találkozóról. „Az üzenet az volt, hogy »az országotok megfagy, és megsemmisül«”, ha Ukrajna nem köt megállapodást Oroszországgal.
Egy másik forrás tagadta, hogy Trump azt mondta volna, Ukrajna „megsemmisül”.
Ugyanakkor mindkét forrás azt állította, hogy Trump többször is káromkodott.
A The Washington Post szerint Putyin a beszélgetés során területcserét javasolt, amelynek keretében Ukrajna átadná Donyeck és Luhanszk régióit cserébe Zaporizzsja és Herszon kis részeinek átadásáért.
Az egyik forrás szerint az amerikai tisztségviselők pontosan ezt a cserét javasolták Zelenszkijnek pénteken.
Az ukránok stratégiai szempontból nagy értéket tulajdonítanak a még mindig birtokukban lévő Donyeck és Luhanszk régióknak – úgy vélik, hogy e területek feladása sokkal sebezhetőbbé tenné Ukrajna többi részét az orosz támadásokkal szemben – mondta az egyik, a találkozóról tájékoztatott személy.
Ez a forrás azzal érvelt, hogy Donyeck és Luhanszk nyugati részének feladása „öngyilkosságnak” minősülne.
Witkoff megemlítette, hogy Donyeckben és Luhanszkban jelentős orosz ajkú lakosság él.
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön, Zelenszkijjel való találkozása előtt Trump bejelentette, hogy hamarosan Budapesten találkozik Putyinnal.
A Kreml egyik tanácsadója nem sokkal később közölte, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a következő napokban tárgyalásokat folytatnak a csúcstalálkozó előkészítése érdekében.
Trump és Putyin augusztusi alaszkai találkozója nem hozott jelentős áttörést.
Trump egy, a Fox Newsnak adott, vasárnap sugárzott interjúban arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „bizonyos területeket megszerezett” Ukrajna teljes körű inváziója során, és a békeegyezmény várhatóan ezen ukrán területek feladását is magában foglalja majd.
Az interjút néhány nappal korábban, közvetlenül a csütörtöki telefonbeszélgetése után vették fel. A hívás Trump fehér házi találkozója előtt történt Volodimir Zelenszkij elnökkel.
A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés előtt Trump nyilvános nyilatkozataiban keményebb hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben. De a Fox News műsorvezetőjének kérdésére, hogy Putyin elfogadna-e egy békeegyezményt területi engedmények nélkül, Trump könnyedén vette az ukrán területek elvesztését.
„Mi vagyunk az egyetlen nemzet, amelyik bevonul, megnyeri a háborút, majd távozik” – mondta.
„Tudja, ahogy Bush elnök alatt tettük a Közel-Keleten. Bemegyünk, mindenkit szétrobbantunk, elpusztítjuk a helyet, aztán távozunk... Tudja, ez nem logikus. Soha nem volt logikus” – mutatott rá.
Zelenszkijjel való találkozása után Trump azt írta, hogy Ukrajnának és Oroszországnak békeszerződést kellene kötnie, „amelyben a tulajdonhatárokat a háború és a bátorság határozza meg”.
Zelenszkij azonban az NBC „Meet the Press” című műsorában vasárnap sugárzott interjújában azt mondta:
„Megértem, hogy be kell fejeznünk ezt a háborút... onnan, ahol a katonák tartózkodnak, a kontaktvonalról, ha jól értem” – mondta Zelenszkij.
„Ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak, és sürgősen, diplomáciai úton békét akarunk kötni, akkor ott kell maradnunk, ahol vagyunk, és nem adhatunk semmit (Vlagyimir) Putyinnak, mert ő azt akarja – mert ő egy terrorista.”
Zelenszkij azt is elmondta, hogy a béketárgyalás előtt tűzszünetet kell kötni.
„Nem rakéták és drónok támadása alatt kell zajlania” – mondta.
„A harctéren (Putyin) nem nyer, ezért fokozza a légitámadásokat” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a Kreml reméli, hogy a tél beállta előtt a kritikus infrastruktúrát célba véve „energiakatasztrófát” okozhat Ukrajnában.
Oroszország rakéták és drónok kombinált támadásaira való támaszkodása rávilágít arra, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre és erősebb légvédelemre van szüksége – mondta Zelenszkij.
Míg Oroszország nagy hatótávolságú rakétákkal támadja Ukrajnát, köztük Észak-Korea által biztosítottakkal, Ukrajna hazai gyártmányú drónokra támaszkodik az orosz katonai célpontok megsemmisítéséhez.
Az amerikai gyártmányú Tomahawk rakéták segítenének Ukrajnának kiegyenlíteni az erőviszonyokat – mondta Zelenszkij.
„Jó, hogy Trump elnök nem mondott nemet – de ma nem mondott igent sem” – mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy „számít a párbeszéd folytatására” Trumpal.
Oroszország egyik legnagyobb gázüzeme kénytelen volt felfüggeszteni a gázátvátelt az ukrán drónok támadása miatt
Oroszország Orenburg gázfeldolgozó üzeme kénytelen volt felfüggeszteni a kazahsztáni gázátvételt vasárnap, miután ukrán drónok támadták meg a létesítményt – jelentette be Kazahsztán energiaügyi minisztériuma.
Az Orenburgi régió délnyugati részén található üzemet, amely a világ legnagyobb ilyen típusú létesítménye, drónok támadásának célpontja volták meg – közölte az ukrán hadsereg a nap folyamán.
Jevgenyij Szolncev regionális kormányzó arról számolt be, hogy tűz ütött ki az üzem egyik műhelyében, ami károkat okozott a Gazprom tulajdonában lévő létesítményben. Az üzem évente több mint 45 milliárd köbméter gázt képes feldolgozni.
A támadás után nem közöltek időpontot az üzem működésének újraindítására.
A hír akkor érkezett, amikor Kijev tovább fokozza támadásait az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen, amely Moszkva bevételeinek egyik legfontosabb forrása, és hozzájárul Ukrajna teljes körű inváziójának finanszírozásához.
Bár az ukrán hadsereg korábban már célba vette az Orenburgi régió energiaipari létesítményeit – többek között a hónap elején, amikor megtámadta a régióban található Orszknyeftyeorgszintez olajfinomítót –, most először támadta a gázüzemet.
Ahogy Ukrajna fokozza a támadásokat az orosz energiainfrastruktúra ellen, az orosz gazdaság továbbra is szenved. A hónap elején az orosz szövetségi monopóliumellenes szolgálatot felkérték, hogy vezessen be maximális árakat a benzinkutaknál, mivel az országban egyre súlyosbodik az üzemanyaghiány.
A Reuters szerint az orosz olajtermék-export szeptemberben 17,1 százalékkal csökkent augusztushoz képest, és összesen 7,58 millió tonnát tett ki, az ukrán drónok folyamatos támadásai miatt.
Oroszország rendszeresen támadja az ukrán gázinfrastruktúrát, és a várhatóan kemény tél előtt fokozta az ukrán városok elleni támadásait.
Washington Post: Oroszország hajlandó lenne belemenni egy területcserébe
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésen azt javasolta, hogy Ukrajna mondjon le a stratégiailag létfontosságú Donyecki területről, cserébe Oroszország hajlandó lenne feladni Zaporizzsja és Herszon megyét. A Washington Post két, a tárgyalás részleteit ismerő magas rangú tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy ez a követelés enyhébb, mint amit Putyin korábban, az alaszkai találkozón vetett fel, és a Fehér Házban egyesek ezt a béketárgyalások irányába tett előrelépésnek tekintik.
A Washington Post szerint Steve Witkoff, Trump különmegbízottja október 17-én nyomást gyakorolt az ukrán küldöttségre, hogy fogadják el a Donyecki terület átadását, arra hivatkozva, hogy a régió „túlnyomórészt oroszajkú”, azonban sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem kommentálta az értesüléseket. Trump nyilvánosan nem beszélt Putyin követeléseiről, csupán arra szólított fel, hogy Oroszország és Ukrajna a jelenlegi frontvonalak mentén kössön békét.
Volodimir Zelenszkij támogatásáról biztosította Trump tűzszüneti kezdeményezését, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások megkezdése most a legfontosabb, a területi kérdéseket pedig később lehet megvitatni. Trump a pénteki, ukrán elnökkel történt találkozó előtt eljátszott a nagy teljesítményű Tomahawk rakéták Ukrajnába küldésének gondolatával, de a csütörtöki Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után úgy tűnt, hogy visszakozott. Pénteken Zelenszkijjel beszélve Trump azt mondta, hogy reméli, hogy rakéták küldése nélkül is véget vethet a háborúnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!