Jók állnak? Donald Trump Volodimir Zelenszkij és Ukrajna helytállását méltatta az Oroszország elleni háborúban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
2026. június 25., 13:002026. június 25., 13:00
Trump a NATO főtitkárával, Mark Rutteval tartott találkozón arra a kérdésre, hogy szerinte Zelenszkij megnyeri-e a háborút, így válaszolt:
„Jelenleg nyerésben van. Nos, elég jól boldogul… Legalábbis kitart” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „mindkét oldalon sokan halnak meg”.
Trump szerdám a hágai NATO-csúcstalálkozó szünetében találkozott Zelenszkijjel, ahol a két vezető megbeszélte az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket.
Mint arról beszámoltunk, sajtóértesülések szerint Trump hagyta jóvá, hogy Ukrajna intenzív dróncsapásokat hajtson végre orosz energetikai és katonai létesítmények ellen, hogy így kényszerítse tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Átutalta a 90 milliárd eurós hitel első részletét Ukrajnának az EU
Átutalta Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitel első, 3,2 milliárd eurót kitevő részletét az Európai Unió – tájékoztatott az Európai Bizottság csütörtökön.
A brüsszeli közlemény szerint a 3,2 milliárd euró az Ukrajnának szánt új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) első részletét jelenti. A hitel keretében mintegy 45-45 milliárd euró áll Ukrajna rendelkezésére 2026-ban és 2027-ben. A hitel költségvetési támogatást foglal magában, valamint a védelmi szükségleteket fedezi.
A drónbeszerzést támogató hatmilliárd eurós védelmi csomag első részletét a következő napokban folyósítják – tájékoztattak.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Közben Zelenszkij néhány nappal azután, hogy ultimátumot adott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőnek, szerdán azt állította:
Zelenszkij korábban figyelmeztette Minszket: Fehéroroszországnak egy hete van a berendezés eltávolítására, különben Ukrajna nem meghatározott intézkedéseket fog hozni.
„Az általam kapott információk szerint… a berendezések június 22-től már nem működnek a belorusz területen” – mondta Zelenszkij. „Hogy leszerelték-e őket vagy sem, azt őszintén szólva még nem tudom.”
„A tény az, hogy a mai naptól kezdve a berendezések már nem működnek” – tette hozzá.
Az ukrán elnök korábban elmondta, hogy
Ismert, hogy az orosz Sahid támadó drónok rádiós kommunikációs hálózatokra és földi infrastruktúrára támaszkodnak a hosszú távú csapások során történő navigáláshoz.
Az ukrán határőrök csökkenést regisztráltak az észak-csernyihivi megyébe behatoló orosz támadó drónok számában, míg a fehérorosz–ukrán határ mentén a nagy léptékű Sahid-drónrajtaütések megszűntek – közölte szerdán Andrij Demcsenko, az Állami Határőrség szóvivője.
Lukasenka, aki 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, továbbra is Moszkva egyik legközelebbi szövetségese, és
Zelenszkij ultimátumát követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta Kijevet, hogy „agressziót” tanúsít és megsérti Fehéroroszország szuverenitását.
A Kreml június 22-én azt is közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Lukasenko a közeljövőben találkozni terveznek, hogy megvitassák Zelenszkij Minszknek címzett figyelmeztetését.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában a Primakovi Előadások elnevezésű nemzetközi tudományos és szakértői fórumonkijelentette:
„Meggyőződésem, hogy az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet még lehet politikai és diplomáciai módszerekkel maradéktalanul rendezni” – mondta Lavrov szerdán.
A külügyminiszter szerint ehhez egyebek között „konkrét, jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákra van szükség, a biztonság oszthatatlanságának elve alapján, beleértve Oroszország nyugati határainak biztonságát is”.
A tárcavezető mindemellett arra figyelmeztetett, hogy
és hogy megsértsék az ukrajnai orosz és orosz ajkú lakosság törvényes jogaira vonatkozó kötelezettségeket.
Lavrov szerint a nyugati országoknak le kell mondaniuk minden expanziós tervükről Moszkva létfontosságú érdekeinek övezetében.
Nem megfelelőnek minősítette az EU-nak az Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi álláspontját, hozzátéve, hogy az európaiakat meg fogják hallgatni, ha konstruktív ötleteik lesznek.
Megjegyezte, hogy
„És természetesen nem fogunk elfogadni senki által diktált ultimátumokat” – nyilatkozott.
Elmondta, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is küldött tárgyalókat Moszkvába. Megismételte, hogy az orosz fél soha nem utasítja el a párbeszédet.
Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozón
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között elért megegyezések iránt. Mint mondta, Moszkva eddig nem kapott választ az Ukrajnával kapcsolatos amerikai javaslatra, amelyet az orosz vezető a találkozón támogatott.
Kifejtette, hogy Anchorage „már eleve kompromisszum volt” Oroszország részéről, ugyanakkor most Moszkvától további engedményeket kérnek.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon hangot adott álláspontjának, amely szerint
A volt orosz állam- és kormányfő megismételte, hogy Moszkva szerint Volodimir Zelenszkij elnöki hatásköre már rég lejárt Ukrajnában, ami megfosztja őt mindennemű mentességtől.
Álláspontja szerint jelenleg az ukrán hatóságok többsége már szintén kimerítette mandátumát, de a parlament formálisan megőrizte hatáskörét, ezért ha van erre szándéka, jogi úton is rögzíthet megállapodásokat.
Az orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancsról szólva azt hangoztatta, hogy az orosz állam elleni, elfogult bírósági eljárások megszervezésére irányuló kísérletek a legrosszabb esetben háborúhoz vezethetnek.
Emlékeztetett rá, hogy
Bejelentette, hogy Oroszország hamarosan panaszt terjeszt be az ENSZ Nemzetközi Bíróságához a balti államok ellen a diszkrimináció és az orosz anyanyelvű emberek jogainak súlyos megsértése címén.
Kifogásolta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), miközben „minden bizonyíték nélkül” megbélyegzi Oroszországot, nem lát diszkriminációt Lettország és Ukrajna oroszgyűlölő politikájában.
Rutte szerint Trump elkötelezett a NATO mellett
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán a Fehér Házban igyekezett enyhíteni a Donald Trump elnökkel fennálló feszültségeket, és amellett érvelt, hogy a szövetségesek vonakodása az Egyesült Államok Irán elleni háborújának támogatását illetően csupán „elszigetelt esetekre” korlátozódik.
A NATO-főtitkár a Reuters szerint azért látogatott Washingtonba, hogy enyhítse az iráni háborúval és az Egyesült Államok európai csapatainak kivonásával kapcsolatos feszültségeket a júliusban Ankarában tartandó, döntő jelentőségű NATO-csúcstalálkozó előtt.
Az Ovális Irodában tartott találkozó során Rutte kartonlapok segítségével mutatta be, mennyivel növelték a NATO-országok védelmi kiadásaikat azóta, hogy Trump 2017-ben hivatalba lépett.
Azt is elmondta, hogy a háború alatt több ezer amerikai repülőgép szállt fel az európai támaszpontokról, és ezt az együttműködést a szövetségesek támogatásának jeleként emelte ki. Olaszország cáfolta Rutte kijelentéseit, mondván, hogy Róma csak technikai és logisztikai repüléseket engedélyezett.
„Tudom, hogy voltak olyan elszigetelt esetek, amelyek miatt ön valóban csalódott, de általánosságban elmondható, hogy az európai szövetségesei ön mellett álltak” – mondta Rutte.
Azonban nem tűnt úgy, hogy Trumpot sikerült meggyőzni, időnként félbeszakította Ruttet, hogy ellentmondjon neki, bár dicsérte a vezetői képességeit.
„Tényleg jó munkát végzett, és őszintén szólva azt gondolom, hogy ha bárki más lenne abban a helyzetben, ma nem is találkoznánk, mert cserbenhagytak minket” – mondta Trump.
A szövetség példátlanul nagy nyomás alatt készül a július 7–8-i csúcstalálkozóra, mivel egyes európai országok attól tartanak, hogy Washington egyenesen kiléphet a szervezetből – ez egy olyan lépés lenne, amely a szövetség jövőjét is kétségbe vonná. A találkozó után az újságíróknak nyilatkozva Rutte elmondta, hogy Trump „elkötelezett” a NATO iránt, még akkor is, ha a republikánus elnök korábban kétségbe vonta, hogy részt vesz-e a csúcstalálkozón, ha azt nem Recep Tayyip Erdogan török elnök – akit szövetségesének tart – rendezi.
„Amit az elmúlt két hónapban a különböző országokkal átéltünk… a legtöbb ember helyében nem mentem volna el” – mondta Trump. Különösen csalódottnak mutatkozott az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország és Spanyolország miatt, miközben Lengyelországot dicsérte.
A tavalyi hágai csúcstalálkozón a NATO-vezetők támogatták a Trump által követelt jelentős védelmi kiadások növelését, és vállalták, hogy egy évtizeden belül a GDP 5 százalékát fordítják védelemre és védelemmel kapcsolatos intézkedésekre. De míg egyes európai országok jelentősen megnövelték védelmi kiadásaikat, mások lemaradtak.
Amikor Trump szerdán ismét hangot adott a nem megfelelő finanszírozás miatti csalódottságának, Rutte kiemelte Németország azon tervét, hogy 2021 és 2029 között megduplázza védelmi kiadásait, valamint a Hollandia, Lengyelország, az északi országok és a balti államok által tervezett egyéb jelentős emeléseket.
„Kissé vegyes a kép, de a legtöbbjük teljesíti a kötelezettségét, és a szövetség ennek az embernek köszönhetően sokkal erősebb lett” – mondta Rutte.
Német kancellár: A NATO európai tagjai sikerre akarják vinni a július 7-8-i törökországi csúcstalálkozót
A NATO európai tagjai összefogva sikerre akarják vinni a július 7-8-i törökországi csúcstalálkozót – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a védelmi költségeket tekintve öt legnagyobb európai NATO-tagországot tömörítő E5 csoport vezetőinek előkészítő találkozóján szerdán Berlinben.
„Sikerre szeretnénk vinni ezt a fontos csúcstalálkozót. Ez szolgálja biztonságunkat ezekben a veszélyes időkben” – hangoztatta a német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz, Donald Tusk lengyel és Keir Starmer brit kormányfőkkel közös sajtótájékoztatóján, miután a nagyobb európai NATO-partnerek vezetői a katonai szövetség csúcstalálkozója előtt egyeztettek és több olyan közös üzenetet megfogalmaztak, amelyek elsősorban az Egyesült Államoknak szólnak.
Merz azt mondta: a csúcstól várt siker megszilárdítja majd a transzatlanti kapcsolatokat az Egyesült Államokkal „és közelebb hoz egymáshoz minket európaiakat”.
„Kiállunk egy olyan NATO mellett, amely erősen és egységesen őrzi az euroatlanti térség biztonságát a szövetségesek érdekében. Ezenkívül meg szeretnénk újítani a szövetséget, megerősíteni annak európai pillérét” – fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a nagyobb összegű európai védelmi kiadások egy kiegyensúlyozottabb transzatlanti partnerség alapjait teremtik majd meg.
Harmadik pontként fokozott együttműködést sürgetett transzatlanti, de európai síkon is. „Tévútra vezetnének a nemzeti különutak a védelmi politikánkban” – mondta. Németország számára a döntő, hogy szomszédai nagyobb biztonságban érezzék magukat.
További pontként említette, hogy az európaiak erős jelzést akarnak küldeni támogatásukról Ukrajnának.
„A német kormány azt javasolja, hogy európai NATO-szövetségesekként erős pénzügyi kötelezettségvállalást tegyünk Kijevnek. Oroszországnak pedig az üzenet az, hogy Ukrajna erős marad. Európa támogatása nem hagy alább”
– mondta.
A találkozón virtuálisan Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett. Merz hozzátette, hogy a találkozón megbeszéltekről később Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnököt, valamint a többi NATO-partnert is tájékoztatni fogja.
Ukrán légierő: éjszaka több mint 90 drónnal támadott az orosz hadsereg
Az orosz hadsereg egy ballisztikus rakétával, valamint 91 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra, a légvédelem a drónok zömét elfogta, de többen megsebesültek a csapásokban. Károk keletkeztek lakóépületekben, valamint polgári infrastrukturális és ipari létesítményekben – jelentették katonai és önkormányzati források.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 83 drónt le tudott lőni, illetve semlegesíteni az ország északi, déli és keleti régióiban, de hét helyszínen egy Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta mellett hat csapásmérő drón célba talált, további kilenc esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették – írta a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. A hivatalos közlemény kiadásának időpontjában még több drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Reggel orosz dróntámadás érte az észak-ukrajnai Szumit, találat ért egy üzemanyagtöltő-állomást, ahol ennek következtében tűz ütött ki és megsebesült egy nő, őt kórházba szállították – jelentette az Ukrinform hírügynökség a város megbízott polgármesterének, Artem Kobzarnak, valamint a városi katonai közigazgatás vezetőjének, Szerhij Krivosejenkónak a közösségi médiában közzétett információi alapján.
Az orosz hadsereg egységei ma reggel óta folyamatosan támadják Szumi infrastrukturális létesítményeit és lakónegyedeit. Egy 66 éves férfi megsebesült a város családi házas övezetét érő csapásban – fűzte hozzá Krivosejenko.
Korábban a Szumi megyei katonai közigazgatás sajtószolgálata a Telegramon arról számolt be, hogy egy lelőtt drón roncsai megsebesítettek egy 13 éves fiút, őt orvosi ellátásban részesítették, állapota kielégítő. A jelentés szerint több lakóház és gépjármű is megrongálódott a becsapódás következtében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!