
Javulás? Miközben Trump szerint előrelépés történt a béke felé, az oroszok egy ukrán vonatot támadtak meg
Fotó: ukrán mentőszolgálat
Donald Trump szerint előrelépés van az orosz–ukrán háború megoldása felé vezető folyamatban – az amerikai elnök kedden a washingtoni Fehér Házat elhagyva újságírók előtt hangoztatta optimizmusát.
2026. január 28., 08:302026. január 28., 08:30
Trump részletek említése nélkül kijelentette, hogy „nagyon jó dolgok történnek Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban”.
A tervek szerint a héten folytatódnak az Egyesült Államok közvetítésével múlt pénteken és szombaton Abu-Dzabiban kezdődött háromoldalú közvetlen egyeztetések az ukrán és az orosz delegációk között.
Trump kedden újságírók előtt a gázai békefolyamat folytatásával kapcsolatban is előrelépésről beszélt, miután a palesztin Hamász kiadta az utolsó nála lévő túsz holttestét. Az elnök rámutatott, hogy sikerült elérni az összes túsz átadását élve, vagy holtan, amiről sokan azt gondolták, hogy lehetetlen.
Trump egyben beszámolt arról, hogy kedden egyeztetett a szíriai elnökkel, és hozzátette, hogy minden Szíriával kapcsolatos ügy „jól alakul”.
Zelenszkij szerint további négy ember eltűnt, miután a több mint 200 utast szállító vonat kedden Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában találatot kapott.
Oroszország nem kommentálta az esetet. Moszkva az elmúlt hónapokban fokozta drón- és rakétatámadásait Ukrajna energia- és közlekedési infrastruktúrája ellen, miközben az ország évek óta a legkeményebb télnek néz elébe.
Zelenszkij kedd késő este a közösségi médiában írt bejegyzésében így fogalmazott: „Bármelyik országban egy polgári vonatra mért dróncsapást pontosan ugyanúgy tekintenének – pusztán terrorizmusnak”.
Az ukrán mentőszolgálat által közzétett képeken és felvételeken legalább egy súlyosan megrongálódott, a támadás után még mindig égő kocsi látható.
A harkivi regionális ügyészség szerint a vonatot Jazikove falu közelében találták el.
Az ügyészség szerint a vonat a nyugati határtelepülésről, Csapról indult, és a megyeszékhelyen, Harkivon keresztül Barvinkove felé tartott a Harkivi régióban.
Ez a vonal kelet felé a Donyecki régióba vezet, és a helyi lakosok, valamint az ukrán katonák is használják, akik szabadságra mennek vagy onnan térnek vissza.
Különben
Serhij Liszak, a város katonai vezetője szerint a támadásban három ember meghalt és 25 megsérült.
A támadás után egy lakóépület több emelete összeomlott, és számos más épület is megrongálódott.
Oroszország napi légitámadásai folytatódnak, annak ellenére, hogy a múlt héten Ukrajna és Oroszország között a háború befejezését célzó legújabb tárgyalási forduló zajlott.
A tárgyalásokon, amelyeken az Egyesült Államok tárgyalói is részt vettek, az Egyesült Arab Emírségekben került sor, és minden fél konstruktívnak minősítette őket.
A legfontosabb területi kérdések azonban továbbra is megoldatlanok, és a hétvégén további találkozókra lehet számítani.
Szijjártó Péter: Teljesen igaza van az ukrán külügyminiszternek, valóban Magyarország az egyetlen akadálya Ukrajna EU-tagságának
Közösségi oldalán reagált ukrán kollégája, Andrij Szibiha nyilatkozatára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután előbbi egy interjúban arról beszélt, hogy Magyarország az egyetlen akadálya Ukrajna tagságának az Európai Unióban. A tárcavezető erre úgy reagált: ez a kijelentés valóban igaz, a magyar kormány pedig nem támogatja, hogy az ukránok behozzák a háborút az Európai Unióba.
Szijjártó Péter bejegyzésében úgy fogalmazott: „Az, hogy Andrij Szibiha nem a barátunk, hogy gyűlölködik velünk szemben, hogy támad minket, ez mind nem újdonság, ezért ezt hagyjuk is.”
„Volt viszont a miniszternek egy mondata ebben az interjúban, amiben teljes mértékben egyetértünk. Magyarország az egyetlen akadálya Ukrajna EU-tagságának. Ez teljesen igaz. Amíg mi vagyunk kormányon, Ukrajna biztosan nem lesz az Európai Unió tagja, mert az ukránok behoznák a háborút az EU-ba és így belerángatnának minket is a háborújukba” – fogalmazott posztjában a külgazdasági és külügyminiszter
A hirado.hu kedden arról is beszámolt, hogy bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Sándor Fegyírt, Ukrajna magyarországi nagykövetét. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte:
„Világossá tették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba ismét bekéretett budapesti ukrán nagykövet számára, hogy a kormány nem fogja tűrni, hogy Ukrajna a Tisza Párt oldalán beavatkozzon a választásba”.
Szijjártó Péter úgy látja, hogy az európai emberek, köztük a magyarok pénzét vinnék el Ukrajnába, egyúttal tönkretennék gabonájukkal a gazdákat, és szerinte az ukrán maffia is átjáróházként használná Magyarországot.
„Amíg mi vagyunk kormányon, ez mind nem történhet meg. Ugyanakkor tudjuk, hogyha a Tisza Párt kerülne hatalomra, azonnal zöld utat adnának Ukrajna uniós csatlakozásának, belevinnének minket az ukránok háborújába és elküldenék a pénzünket Ukrajnába. Innen könnyű megérteni, hogy miért érdekeltek az ukránok a Tisza Párt győzelmében” – tette hozzá a miniszter, aki szerint április 12-én a következő kérdésekben kell dönteni: béke vagy háború? Magyarország vagy Ukrajna?
Az északi-tengeri és a balti-tengeri országok szerint Oroszország zavarja a térségi hajózás műholdas navigációját
Az északi-tengeri és a balti-tengeri országok kedden ismertetett közös nyilatkozata szerint Oroszország zavarja a tengerhajózás műholdas navigációját a térségben.
A tengerhajózással foglalkozó szállítmányozó cégekhez intézett figyelmeztetést Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Belgium, Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország szakminiszterei írták alá.
A felhívás – amelyet kedden a brit közlekedési minisztérium ismertetett Londonban – leszögezi, hogy a modern tengeri közlekedés működése alapvetően a műholdas navigáció megbízhatóságára épül, és az utóbbi három évtizedben a globális tengerhajózás fejlődési irányát egyre nagyobb mértékben a műholdas rendszerek nyújtotta navigációs adatszolgáltatás határozta meg.
A közös közlemény úgy fogalmaz, hogy ez az átállás komoly mértékben javította a tengerhajózás hatékonyságát, ugyanakkor új függőséget is teremtett, és ha ebben az adatszolgáltatásban fennakadások keletkeznek, az a tengeri közlekedés megbízhatóságát és biztonságát veszélyezteti.
A többhatalmi felhívás szerint a tengerhajózás résztvevői újabban a műholdas navigációs rendszerek egyre nagyobb mértékű zavarását tapasztalják az európai vizeken, mindenekelőtt a Balti-tenger térségében.
Az aláírók országok szerint a zavarási tevékenység „Oroszországból ered”, rontja a nemzetközi tengeri szállítmányozás biztonságát, és a térségben közlekedő összes hajóra kockázatot jelent.
A tengerhajózás résztvevőihez intézett felhívás szerint a hajók automata azonosító rendszerei által szolgáltatott adatok meghamisítása is kikezdi a tengerhajózás biztonságát, növeli a balesetek kockázatát és rendkívüli mértékben hátráltatja a mentési műveleteket.
A felhívást aláíró országok mindezek alapján felszólítják a nemzetközi tengerhajózási közösség tagjait és a nemzetállami szakhatóságokat arra, hogy a hajókat megfelelően készítsék fel, a személyzeteket pedig képezzék ki a biztonságos tengeri közlekedésre a navigációs rendszerek kiesése esetén is.
A közös közlemény sürgeti olyan földi telepítésű alternatív rádiónavigációs rendszerek kifejlesztését is, amelyek a globális navigációs műholdas rendszer működésének fennakadása, a műholdas jelszolgáltatás kiesése vagy zavarása esetén ezt a rendszert pótolni tudják.
Az aláíró országok leszögezik azt is, hogy minden hajó csak egy ország zászlaja alatt közlekedhet, és azokat a hajókat, amelyek két vagy több ország zászlaját használják, „ahogy éppen kényelmes nekik”, honosítatlan hajókként lehet kezelni.
Ez utalás arra, hogy az amerikai parti őrség brit haditengerészeti és légi közreműködéssel az Atlanti-óceán északi vizein nemrégiben lefoglalt és Skóciába irányított egy tartályhajót, amely 2024 óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, miután részt vett az ugyancsak szankciók alatt álló iráni olajexportban.
John Healey brit védelmi miniszter az akció utáni parlamenti tájékoztatóján elmondta: honosítatlan hajóról van szó, amely az elmúlt öt évben ötször cserélt zászlót, és a lefoglalása idején „gyorsan felvonni próbált orosz zászló” előtt használt guyanai lobogó is hamis volt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!