
Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
Még több amerikai katonát telepíthetnek Romániába, Washington megfontolja a román vízumkötelezettség megszüntetését, Bukarest befektetőbarát jogi környezetet teremt a tengerentúli társaságok számára – röviden így foglalható össze Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélésének lényege.
2019. augusztus 22., 08:332019. augusztus 22., 08:33
Mintegy kétórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Donald Trump és Klaus Johannis, a találkozón közös nyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséről. Trump romániai idő szerint 21 óra után fogadta román kollégáját a Fehér Házban, ahol az ilyenkor szokásos közös sajtónyilatkozat alkalmával az amerikai elnök közölte: nagy tisztelettel adózik azelőtt, amit román kollégája tesz, és ami Romániában történik. A négyszemközti megbeszélést megelőzően Trump
megemlítve azt is, hogy nagyon sok román él az Egyesült Államokban, ő pedig szívesen ellátogatna Romániába. Trump előrebocsátotta, hogy Johannisszal az Egyesült Államokba látogató román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer megszüntetéséről is tárgyalni fognak. „Ez egy olyan dolog, amit fontolóra veszünk” – fogalmazott az amerikai elnök a vízumkényszer eltörlése kapcsán. Trump korteskedett is egy kicsit, kijelentve: Johannis a megfelelő személy, hogy visszaszorítsa a romániai korrupciót, és sok sikert kívánt neki az év végi elnökválasztásra, amelyen a hivatalban lévő elnök második mandátumáért száll harcba.
Mivel nem a megszokott államfői látogatásra került sor, a megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató (a Fehér Ház a találkozót megelőzően tudatta, hogy a megbeszélést a romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartják). A találkozó részleteiről később Klaus Johannis számolt be újságíróknak Románia washingtoni nagykövetségén, nagyon jónak értékelve az eszmecserét. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, hogy tengerentúli látogatása döntően befolyásolja-e majd a novemberi romániai elnökválasztás kimenetelét, abban azonban bizonyos, hogy
Johannis rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy megállapodást írt alá amerikai kollégájával az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, amelytől azt reméli, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a gazdasági, főleg az energiaipari és nukleáris együttműködés is új lendületet kap. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy Románia és az Egyesült Államok egyaránt nemzetbiztonsági kérdésként tekint az energetikai biztonságra, ellenzik az orosz energiafüggőség erősítését szolgáló projektek megvalósulását (például az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítését), ugyanakkor el akarják kerülni azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek az 5G távközlési hálózattal kapcsolatos kínai befektetésekkel járnak.
Klaus Johannis – aki legutóbb 2017 nyarán járt a Fehér Házban, akkor ő volt az első államfő a kelet- és közép-európai térségből, akit Trump az elnökké választása után hivatalában fogadott – szerint
Trump megköszönte Romániának az afganisztáni katonai szerepvállalást, amely méreteit tekintve az ötödik legnagyobb. Johannis kifejtette tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és ebben az összefüggésben fontosnak említette a Fekete-tenger biztonságának szavatolását.
A tárgyalásokon szóba került a fekete-tengeri földgázkitermelés, amelyben az osztrák OMV és az ExxonMobile amerikai vállalatok alkotta konzorcium érdekelt. Johannis elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése, s ehhez Romániának olyan feltételeket és kiszámíthatóságot kell biztosítania a beruházók számára, hogy megérje nekik befektetni. (Az ügy előzménye, hogy sajtóhírek szerint az amerikai vállalat ki akar vonulni Romániából, mert elégedetlen, hogy a bukaresti kormány a fekete-tengeri kitermelést lehetővé tevő offshore-törvényben olyan feltételeket szabott, amelyek csökkentik a beruházás nyereségességét. Az OMV július végén közölte: a romániai jogi környezet hiányosságai miatt egyelőre nem tudják elkezdeni a Neptun kontinentális talapzatban rejlő földgáz kitermelését, amit közösen az ExxonMobil vállalattal kellene felszínre hozzanak.)
Johannis szerint a két ország a nukleáris energia területén is együtt tud működni, főleg, hogy Romániának van már tapasztalata ezen a téren a cernavodai atomerőműnek köszönhetően, amely jelenleg is biztonságosan működik.
A román elnök szerint a megállapodás nem egy bizonyos cégről szól, hanem általános elveket szögez le, amelyekben a felek fontosnak tekintik a legkorszerűbb távközlési hálózatok biztonságát, kiépítésük átláthatóságát, valamint „a jogállamisággal való kompatibilitását”. Románia a negyedik negyedévben tervezi meghirdetni az 5G hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Korábban a bukaresti kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a kínai Huaweit, amit Johannis élesen bírált, és jelezte, hogy a kérdést napirendre tűzi a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).
A washingtoni találkozón szóba került, hogy tegyék lehetővé a román állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ezt a kérdést Johannis vetette fel, hiszen a román fél elégedetlen azzal, hogy ezen a téren nem történt előrelépés. Az amerikai elnök erről annyit mondott a megbeszélés előtt, hogy kormánya fontolóra veszi a kérdést, konkrétum azonban nem hangzott el.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
szóljon hozzá!