Bekeményít. Az orosz vonakodás miatt Trump egyelőre jegeli a budapesti csúcsot, és megbüntette az orosz kőolajcégeket (Képünkön az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkár társaságában Washingtonban)
Fotó: X/Mark Rutte
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.
2025. október 23., 08:272025. október 23., 08:27
2025. október 23., 09:272025. október 23., 09:27
Trump ugyanakkor utalt arra, hogy a találkozó lemondása nem végleges.
„Nem úgy tűnt, hogy eljutnánk oda, ahová el kell jutnunk – ezért
– mondta az Ovális Irodában összegyűlt újságíróknak a CNN szerint.
A múlt héten Trump azt mondta, hogy Budapesten tervez találkozni az orosz elnökkel, miután a két elnök hosszú telefonbeszélgetést folytatott, amelyet Trump „nagyon eredményesnek” minősített.
Ugyanakkor Trump reményei egy gyors találkozóra Putyinnal meghiúsultak, és egy kormányzati tisztségviselő kedden azt mondta, hogy „nincs terv” a két vezető találkozójára „a közeljövőben”.
Mégis,
„Szerintem békét akarnak, szerintem mindketten békét akarnak” – mondta Trump. „Ezen a ponton már majdnem négy év telt el. Közeledik a négy év. Ha én lettem volna az elnök, ez soha nem kezdődött volna el. De igen, itt az ideje” – mondta Trump.
Egy későbbi beszélgetés során Trump elismerte, hogy frusztrált a háború befejezésére irányuló, Oroszországgal folytatott tárgyalások lassú üteme.
„Nos, őszintén szólva, az egyetlen, amit mondhatok, hogy minden alkalommal, amikor Vlagyimir [Putyinnal] beszélek, jó beszélgetéseink vannak, de aztán nem vezetnek sehova” – mondta. „Egyszerűen nem vezetnek sehova.”
Trump: nem adunk Tomahawk rakétákat
Donald Trump újságírói kérdésre megismételte, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Érvként azt említette, hogy a Tomahawk kezelésének elsajátítása legkevesebb hat hónap, de inkább egy év intenzív kiképzést igényel, és hangsúlyozta, hogy nagyon összetett eszközökről van szó.
„Az egyedüli mód, hogy a Tomahawkot kilőjék az, hogy mi indítjuk el, mi pedig ezt nem fogjuk megtenni” – jelentette ki az amerikai elnök, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok nem fog másokat kiképezni a rakéta használatára.
„Csak éreztem, hogy itt az ideje, sokáig vártam. Azt hittem, hogy jóval a Közel-Kelet előtt lépni tudunk” – mondta Trump az Ovális Irodában Mark Rutte NATO-főtitkár mellett, a gázai tűzszünet elérése érdekében tett erőfeszítéseire utalva.
Trump korábban habozott a további szankciók bevezetésével kapcsolatban.
Amikor júniusban a G7-csúcstalálkozón megkérdezték tőle, miért nem vezet be szankciókat, Trump azt válaszolta: „Amikor szankciókat vezetek be egy ország ellen, az hatalmas összegbe kerül az Egyesült Államoknak”, majd hozzátette: „A szankciók nem egyszerűek. Ez nem csak egyirányú utca.”
Szerda reggel Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen, beleértve Kijevet is.
Előzőleg
Egyúttal felszólította Moszkvát, hogy fogadja el az azonnali tűzszünetet.
„Itt az ideje, hogy véget vessenek a gyilkolásnak, és azonnali tűzszünetet rendeljenek el” – mondta Scott Bessent nyilatkozatában.
„Mivel Putyin elnök nem hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak, a Pénzügyminisztérium szankciókat vezet be Oroszország két legnagyobb olajcégével szemben, amelyek a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák” – áll a közleményben.
„A pénzügyminisztérium készen áll további lépésekre, ha azok szükségesek Trump elnök újabb, háború befejezésére irányuló erőfeszítéseinek támogatásához. Szövetségeseinket arra buzdítjuk, hogy csatlakozzanak hozzánk, és tartsák be ezeket a szankciókat” – mondta.
„Még mindig szeretnénk találkozni az oroszokkal... Jó beszélgetést folytattam Lavrov külügyminiszterrel, és ezt tovább fogjuk követni. Mindig érdekeltek leszünk a párbeszédben, ha lehetőség nyílik a béke elérésére” – mondta Rubio szerdán este újságíróknak, miközben Izraelbe tartott.
„Úgy gondolom, az elnök már több hónapja ismételten kijelentette, hogy ha nem haladunk előre a békeegyezményben, akkor valamikor tennie kell valamit. Ma eldöntötte, hogy tesz valamit” – mondta Rubio.
Keir Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor elmondta, hogy örül annak, hogy az Egyesült Államok „csatlakozott hozzánk jelentős szankciókkal” a két orosz olajcég ellen, amelyeket Starmer szerint az Egyesült Királyság már a múlt héten szankcionált.
„Putyinnak meg kell fizetnie a felesleges agresszió árát” – írta Starmer az X-en.
„Ami az elnök ma ezekkel a szankciókkal tesz, az természetesen nagyobb nyomást gyakorol mindkét félre, ebben az esetben Oroszországra” – mondta Rutte, miközben Donald Trump elnök mellett ült a Fehér Házban.
„Az egész arról szól, hogy megváltoztassuk a számításokat, és biztosítsuk, hogy Putyin megértse, hogy az elnök víziója a hétvégén a tűzszünet, a jelenlegi helyzet fenntartása... Ennek most az első lépésnek kell lennie” – mondta Rutte.
„Februárban párbeszédet kezdeményezett Putyin elnökkel. És szerintem ő volt az egyetlen, aki valóban megnyithatta ezt a kommunikációs csatornát” – mondta Rutte a szerdai fehér házi találkozó után.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-kormány szankciói elegendőek lesznek-e, Rutte a CNN-nek így válaszolt: „Meg lehet változtatni Putyin számításait. Meg lehet változtatni a módszereit, azt, ahogyan véget akar vetni a háborúnak. És szerintem, amit ma megbeszéltünk, és amiben az elnök és én teljes mértékben egyetértünk, az az, hogy tartós nyomásgyakorlásra van szükség.”
A katonai szövetség vezetője hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a NATO közötti kapcsolat „Trump elnöknek köszönhetően soha nem volt jobb”, és hogy az európai országok a Trump-kormány vezetése alatt fokozzák erőfeszítéseiket.
Az Egyesült Államok nem mondott le a Budapestre tervezett békecsúcstalálkozóról Oroszországgal, az időzítés kérdéses egyedül, viszont az előkészítés az álhírekkel szemben továbbra is folyamatban van – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban az amerikai kollégájával folytatott találkozóját követően.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Marco Rubióval folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy
amely mindenki számára megnyugtató és közelebb hozhatja a hosszú távon fenntartható békét Közép-Európában.
„Tehát az nem kérdés, hogy akarnak-e béke-csúcstalálkozót. Az sem kérdés, hogy lesz-e. A kérdés csakis az időzítés, hogy mikorra sikerül az előkészítést egy olyan fázisba hozni, hogy a csúcstalálkozó egészen biztosan valami pozitív eredménnyel tudjon végződni a béketeremtés szempontjából” – mondta.
– folytatta.
„Az előkészítés továbbra is zajlik. A két külügyminiszter kapcsolatban van egymással, s folytatják azt a munkát, amelynek nyomán el kell jutni majd oda, hogy egy békecsúcstalálkozó sikeres tudjon lenni” – tette hozzá, és úgy vélekedett, hogy mindez „a békepártiaknak nagyon jó hír, a háborúpártiaknak rossz hír”.
Baráti viszony. Szijjártó Péter magyar és Marco Rubio amerikai külügyminiszter Washingtonban
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
„Az, hogy ha sikerül előkészíteni a békecsúcstalálkozót, akkor az Budapesten lesz, nem is kérdés. Tehát ez fel sem merül kérdésként, az amerikaiak továbbra is nagyon nagyra becsülik, értékelik Magyarország békepárti politikáját (…) Értékelik, hogy Magyarország minden létező módon megpróbál hozzájárulni a béke megteremtéséhez Közép-Európában” – fogalmazott.
Tehát azt is elmondta a kollégám, hogy az Egyesült Államok elnöke Magyarország miniszterelnökét abszolút a barátjának, a szövetségesének tartja, és nagyon várják egyébként a miniszterelnök látogatását majd november elején itt, Washingtonban” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy szó volt Orbán Viktor tervezett látogatásáról is, és aláhúzta, hogy Donald Trump számít a magyar miniszterelnök meglátásaira az ukrajnai háborúval összefüggésben.
„Fontosak vagyunk ebből a szempontból az amerikaiaknak, Marco Rubio ezt is világossá tette most a számomra” – tudatta.
Eközben a környezetvédelemért, a vízügyi rugalmasságért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős európai biztos Strasbourgban szerdán azt állította: Ukrajna kész a tűzszünetre, de Oroszország nem mutat valódi érdeklődést a béke iránt.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a tervezett budapesti békecsúccsal összefüggésben az Ukrajnának szánt uniós támogatásról tartott vitáján Jessika Roswall hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja Donald Trump amerikai elnöknek a háború befejezése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, de – mint kijelentette – legyen világos:
Nemcsak Ukrajna területei integritása és szabadsága, hanem az európai biztonság forog kockán – hangoztatta. Ukrajnának minden fronton szüksége van a további katonai támogatásra, hogy megvédje az állampolgárait és a területét, és pénzügyi támogatásra, hogy az ország működjön és az energiainfrastruktúra rendelkezésre álljon. Ukrajnát segíti az uniós tagság kilátása is – jegyezte meg.
„Ukrajna érdekében még többet kell tenni. Fel kell gyorsítani a kollektív erőfeszítéseinket, hogy Ukrajna ne csak önmagát tudja megvédeni, de igazságos és tartós békét tudjon elérni, amikor az ellenségeskedés után tárgyalásokra kerül sor” – fogalmazott.
Szavai szerint Ukrajna jelentős reformfolyamatot valósít meg a rendkívüli kihívásokat jelentő körülmények ellenére. A csatlakozás alapjait jelentő reformokat már teljesítette - mondta Roswall.
– tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette:
a vitára azért kerül sor, mert sokakat zavarna, ha Budapesten lenne Trump és Putyin elnök béketárgyalása. Néhányaknak a budapesti helyszínnel van baja, másoknak pedig azzal, hogy nem hívják meg a brüsszeli vezetőket – mondta.
„Azt a két elnök dönti el, hogy kit szeretnének még meghívni, de egy biztos: ha éveken keresztül sértegették az amerikai elnököt, ha éveken keresztül mindenkit szégyenpadra ültettek, aki a békéért állt ki, akkor ne csodálkozzanak, ha nem kapnak meghívót egy béketárgyalásra” – fogalmazott a politikus.
Szavai szerint adódik egy ennél is fontosabb kérdés: „akarnak-e maguk egyáltalán békét? Mert nem úgy tűnik”.
Közölte: Ursula von der Leyen az EP-ben elmondott beszédeit mindig a háborús politikának rendeli alá. Egy 800 milliárd eurós csomagot akarnak elfogadtatni katonai kiadásokra. Hogy erre legyen elég forrás, leépítenék a kohéziós forrásokat és az agrárkasszát – részletezte.
Mindeközben
A dokumentum lehetőségeket jelent az ukrán légierőnek, Svédországnak és védelmi iparának, valamint a két ország közötti hosszú távú ipari együttműködésnek – mondta a svéd kormányfő a svédországi Linköpingben az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, amelyről az Interfax-Ukrajina hírügynökség számolt be.
Kristersson hozzátette, hogy az aláírt szándéknyilatkozat „nem új adományokra irányul, hanem hosszú távú együttműködésről van szó”.
„Ez lehetőséget teremt egy nagyszabású megállapodás megkötésére a két ország között, valószínűleg 100-150 darab, jelenleg gyártás alatt álló vagy gyártásra váró Gripen E típusú repülőgépről. Mindez pedig azt célozza, hogy Ukrajna hatékony és erős légierővel rendelkezzen” – jelentette ki a miniszterelnök. Szavai szerint ez a megállapodás „egy hosszú, 10-15 éves út kezdete”.
„Nagyon szerettük volna, ha politikai döntés születik arról, hogy Ukrajna vásárolhat Gripeneket, és modern légiflottát építhet. Ma ez a lehetőség megnyílt” – jelentette ki Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Közölte, hogy
Az ukrán elnök közölte, Ukrajna és Svédország meg fogja vitatni annak lehetőségét is, hogy Ukrajna más, nem a legmodernebbek közé tartozó repülőgépeket is kaphasson. „Léteznek újgenerációs Gripenek, nagyon számítunk arra a mennyiségre, amiről beszéltünk, legalább száz gépre vagy annál többre” – mondta.
Az államfő leszögezte, hogy
Hangsúlyozta, hogy nem pusztán földterületekről van szó, hanem „ukrán emberekről, a házaikról, a történelmükről és az identitásukról”.
Az ukrán elnök szerint a svéd miniszterelnökkel megvitatták Ukrajna energetikai létesítményeinek helyreállítási lehetőségeit és az Oroszország elleni szankciókat is. „Tájékoztattam a legfontosabb szükségleteinkről az orosz támadások után. Beszéltünk a helyreállítás lehetőségeiről, valamint további finanszírozási források kereséséről. Különösen arról, hogy elegendő mennyiségű gáz álljon rendelkezésünkre erre a télre. Az oroszok célzottan pusztítják a gázkitermelésünket, ezért az import most különösen fontos számunkra” – mondta Zelenszkij.
Szergej Rjabkov: a NATO politikája kompenzáló haditechnikai intézkedésekre kényszeríti Oroszországot
A NATO-országok „agresszív” politikája kompenzáló haditechnikai intézkedések meghozatalára kényszeríti Oroszországot – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes egy szerdai moszkvai biztonságpolitikai fórumon.
Arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ellenséges politikája „a nukleáris hatalmak frontális ütközéséhez” vezethet. Kifogásolta a szövetség úgynevezett közös nukleáris misszióinak terveit és eszközeit, „beleértve az Egyesült Államok nukleáris jelenlétének kiterjesztését Európában és azon országok körét, amelyeknek az amerikai speciális harci eszközök célba juttatását delegálják” - mondta.
A Moszkva által veszélyforrásnak tekintett tényezők között említette meg az Egyesült Államok globális és többrétegű rakétavédelmi rendszerének kiépítését és más nyugati országok ehhez kapcsolódó rakétavédelmi kupoláit, azt, hogy a Nyugat precíziós, nagy hatótávolságú potenciált épít ki az úgynevezett megelőző csapásokhoz, beleértve a közepes és kisebb hatótávolságú földi rakéták előrehozott telepítését, valamint a fegyvereknek a világűrbe telepítésének terveit.
„Az elmondottak nemcsak komoly akadályokat gördítenek a nukleáris leszerelésről és a fegyverzet-ellenőrzésről szóló konstruktív párbeszéd elé, de más államokat, köztük Oroszországot is kompenzáló haditechnikai intézkedések meghozatalára kényszerítik” – hangoztatta.
Rjabkov szerint Oroszország minden erre irányuló kísérlet ellenére nem fogja hagyni, hogy belerángassák egy nagyon költséges fegyverkezési versenybe. Mint fogalmazott, Oroszország „megtanulta a történelem leckéit”.
„Nem lesz többé ilyen csapda. Egy dolgot biztosan tudunk: rendelkezünk a lehetőségekkel és erőforrásokkal, hogy megvédjük magunkat és hogy minden időben előmozdítsuk érdekeinket” nyilatkozott.
Mint mondta, Oroszország a fegyverzetellenőrzés területén „nyitva hagyja az ajtót a politikai-diplomáciai megoldások előtt”. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 22-én Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezte a status quo fenntartását Oroszország és az Egyesült Államok között stratégiai támadó fegyverzetek terén és javasolta, hogy az Új START-szerződés 2026 februárjában történő lejárta után mindkét fél legalább egy évig továbbra is tartsa be annak központi mennyiségi korlátozásait.
Rjabkov szerint az Új START-ra vonatkozó orosz kezdeményezés csak akkor lesz életképes, ha az amerikai fél a kölcsönösség alapján fog eljárni és nem tesz olyan lépéseket „amelyek aláássák a meglévő visszatartó erőviszonyokat”.
Álláspontja értelmében Moszkvának meg kell győződnie arról, hogy Washington tartósan elutasítja a korábbi amerikai kormányzat ellenséges, Oroszország-ellenes politikáját, „valamint arról, hogy hajlandó dolgozni a jelenlegi válság alapvető okainak megszüntetésén”.
Úgy vélekedett, hogy ha Washington elutasítja az Új START-ra vonatkozó kezdeményezést, a nukleáris fenyegetés növekedni fog, de Oroszország minden esetben garantálni fogja saját biztonságát.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Moszkva nem lát lehetőséget az Új START-tal kapcsolatos információcsere újraindítására, és rámutatott, hogy a hadászati fegyverekre vonatkozó mennyiségi korlátozások betartására irányuló javaslat korlátozott időtartamra szól.
Rjabkov szerint jelenleg nem látszanak a feltételei annak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok professzionális, reális és eredményorientált párbeszédet folytasson a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
Washingtont tette felelőssé azért, hogy az átfogó atomcsend-egyezmény (CTBT) nem léphet hatályba, emlékeztetve rá, hogy az Egyesült Államok „közel 30 év alatt sem vette a fáradságot, hogy ratifikálja ezt az egyezményt”.
„Figyelembe véve a jelenlegi állapotokat, elfogadhatatlannak ítéltük meg, hogy továbbra is fennmaradjon ez az egyensúlytalanság az Egyesült Államokkal a CTBT-hez való hozzáállásunkban, és 2023-ban visszavontuk a ratifikációnkat” – mondta.
Rjabkov úgy ítélte meg, hogy a Nyugat „átgázolt” a nemzetközi jogon Irán ügyében, és óvott az Iszlám Köztársasággal szembeni erőszak alkalmazásától.
„Az iráni nukleáris programmal kapcsolatos rendezés, csakúgy, mint a Közel-Kelet egyéb válságainak megoldása, csak diplomáciával és tárgyalásokkal érhető el. Ennek nincs ésszerű alternatívája” – hangsúlyozta.
Folytatódtak az Ukrajna elleni orosz támadások
Szerdán késő este egy orosz dróntámadás négy embert megsebesített Kijevben, épületeket rongált meg és tűzvészt okozott az egész városban.
A robbanásokról először helyi idő szerint körülbelül este tizenegykor számoltak be.
A dróntámadásra közvetlenül azután került sor, hogy szerdára virradóra éjjel hat ember meghalt és legalább 44 megsebesült egy ukrajnai energiainfrastruktúrát célzó nagyszabású rakétás és dróntámadásban.
A helyszínen tartózkodó újságírók szerint egy lakóépület tetejét találta el a támadás, más épületek ablakai pedig betörtek.
A törmelék az utcán hevert a Podil negyedben található Kijevi Nagy Kórus Zsinagóga előtt, szemben egy orosz drón által eltalált lakóépülettel.
„Ha Putyin nácítlanítási kampányáról akarunk beszélni, akkor ő most éppen egy zsinagógát vett célba” – mondta egy helyi lakó.
A támadásban egy óvoda is megsérült – mondta Timur Tkacsenko, Kijev városi katonai adminisztrációjának vezetője, hozzátéve, hogy öt autó is megrongálódott a környéken.
Szerdán Oroszország drónokkal támadta meg Harkivot is, megrongálva egy óvodát, megölve egy embert és kilencet megsebesítve – jelentették a helyi hatóságok.
Eközben szerdán késő este robbanásokról számoltak be egy katonai bázis közelében, az oroszországi Sztavropol városától nem messze, és további robbanások rázkódtatták meg a központi Kopejszk város lőszergyárát – jelentette a helyi média.
Sztavropolban egy nő állítólag meghalt, miután a robbanás során repeszsérüléseket szenvedett.
Névtelen források szerint a katonai bázis közelében egy babakocsit helyeztek el, amelyben robbanószerkezet volt elrejtve.
A helyi média szerint a robbanás egy buszmegállóban történt, az orosz 247. gárda légideszant-rohamezred támaszpontja közelében.
Az orosz média szerint egy gyanúsítottat őrizetbe vettek és a közeli katonai bázisra vitték kihallgatásra.
Kopejszkban a Plasztmassz gyár közelében számoltak be robbanásokról, a mentőszolgálat pedig reagált az eseményre.
A gyár lőszert gyárt az orosz hadsereg számára, és nyílt forrásokból származó adatok szerint az Ukrajna szövetségesei által bevezetett szankciók hatálya alá tartozik.
Románia nem fog katonailag beavatkozni a Moldovai Köztársaság támogatása érdekében, ha az országot Oroszország megtámadja – jelentette ki a katonai hírszerzés terén 20 éves tapasztalattal rendelkező Sandu Valentin Mateiu parancsnok.
A Hamász által a 2023. október 7-i támadások után fogva tartott legidősebb túsz holtteste is ott volt azon két elhunyt maradványai között, amelyeket a Hamász kedden átadott Izraelnek.
Donald Trump elnök reményei egy gyors találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel meghiúsultak, egy kormányzati tisztviselő kedden a CNN-nek azt mondta, hogy „nincs terv” a két vezető közötti csúcstalálkozóra „a közeljövőben”.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a generációs megújulás támogatására a mezőgazdaságban Európa élelmezésének, mezőgazdaságának és a vidék jobb jövőjének biztosítása érdekében – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta az uniós jogosítványszabályok reformját, amely új előírásokat vezetne be a kezdő vezetőkre, a digitális jogosítványra és a vezetéstől való eltiltásra a közlekedésbiztonság javítása érdekében.
Terrorista támadás elkövetésében találta bűnösnek a Robert Fico szlovák kormányfő ellen tavaly májusban elkövetett merénylet elkövetőjét a besztercebányai Különleges Büntetőbíróság (STS), és első fokon 21 év szabadságvesztés büntetésre ítélte kedden.
Ukrajna, az Európai Unió több tagállama és az Egyesült Királyság vezetői bejelentették kedden, hogy támogatják Donald Trump álláspontját, miszerint a háborúnak azonnal véget kell vetni, és a tárgyalásokat a jelenlegi frontvonalak alapján kell megkezdeni.
Donald Trump hétfőn kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút Oroszország ellen.
Tal Haimi izraeli-román kettős állampolgárságú őrmesterként azonosították az izraeli törvényszéki szakértők a hétfőn átadott elhunyt izraeli túsz maradványait – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
szóljon hozzá!