A chatkontroll nem a magánbeszélgetések ellenőrzéséről szól, hanem a bűnözői mintázatok kiszűréséről. Képünk illusztráció
Fotó: Deák Szidónia
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők többsége támogatta az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályoktól való eltérést lehetővé tevő módosítást, mely biztosítaná az elektronikus kommunikációs szolgáltatók számára a gyermekek online szexuális bántalmazásának önkéntes felderítését és bejelentését. A chatkontroll néven elhíresült szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselőhöz fordultunk: oszlassa el azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a hatóságok a polgárok magánbeszélgetéseit, internetes üzenetváltásait.
2026. július 17., 08:012026. július 17., 08:01
– Több cikk és vélemény szerint a chatkontroll meghosszabbításával bárkinek a magánbeszélgetésébe belenézhetnek majd a hatóságok. Így van ez?
– A jogszabály elsődleges célja a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online anyagok (CSAM) terjedésének megállítása, valamint az áldozatok azonosítása és megmentése. A gyakorlatban az Európai Parlament által most meghosszabbított ideiglenes rendelet azt teszi lehetővé, hogy a nagy platformok (mint a Google, a Meta vagy a Microsoft) továbbra is önkéntes alapon működtethessenek olyan automatizált szűrőket a szervereiken, amelyek felismerik a már ismert bántalmazások digitális ujjlenyomatait.
Ezeket a szűrőket nem a hatóságok működtetik, és a hatóságuknak nem lesz lehetőségük betekinteni magánemberek beszélgetéseibe. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a most jóváhagyott önkéntes szűrés nem érinti a végpontok közötti titkosítást:
Az Európai Parlament korábban már határozottan elutasította és blokkolta azokat a radikális javaslatokat (az úgynevezett Chat Control 2.0-t), amelyek kötelezővé tették volna a telefonok és a titkosított csevegések tömeges, gyanú nélküli szkennelését. A jelenlegi, korlátozott és önkéntes felderítés esetében tehát a tömeges állami kémkedéstől való félelmek alaptalanok.
– Láttunk olyan véleményeket, miszerint ez politikai visszaélésekre adhat okot a jövőben...
– Ezek a reakciók túlzottak! A félelmek alapja egy félreértés, amit egyes politikai erők tudatosan ki is használnak a közvélemény manipulálására. Az ellenzők attól tartanak, hogy ez a technológia a totális digitális megfigyelés (egyfajta globális „Big Brother”) előszobája, és azt állítják, hogy a magánlevelezések gépi átvizsgálása sérti a levéltitkot és a magánszférához való jogot.
Az RMDSZ és az Európai Néppárt képviselőcsoportja számára egyértelmű álláspont, hogy a kiskorúak védelme a közösségi médiában tapasztalható szexuális zaklatással, zsarolással és bullyinggal szemben nem lehet alku tárgya. Képviselőként én is támogattam és ezentúl is határozottan támogatom az önkéntes alapú felderítést, mert a bűnüldöző szervek statisztikái szerint a pedofil hálózatok felszámolásához szükséges rendőrségi nyomravezetések és információk mintegy 85 százaléka éppen ezekből az automatizált iparági szűrésekből származik.
Ha az Európai Parlament nem biztosította volna a jogi kereteket ezen szűrők további működéséhez, akkor a tech cégeknek az európai adatvédelmi szabályok miatt le kellett volna kapcsolniuk ezeket a rendszereket. Ez azt jelentette volna, hogy az európai internet hirtelen a bűnözők biztonságos menedékévé vált volna. A gyermekek védelme nem lehet pártpolitikai csatározások vagy populista kampányok áldozata.
– Igaz-e, hogy a képviselők „kaotikus körülmények között” szavazták meg a szabályozás meghosszabbítását?
– Ebben van némi igazság, ugyanis az Európai Parlament korábban nem támogatta az ideiglenes rendelet meghosszabbítását, és most újra napirendre kellett tűzni ahhoz, hogy ne álljon elő az a helyzet, amelyet fentebb említettem. Ezért az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és az EPP-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy legyen őrjárat-szavazás a kérdésről, amire a házszabály egyébként lehetőséget adott. Gondoljunk csak bele, milyen következményei lennének, ha a feltárt pedofil ügyek száma egyik napról a másikra 85 százalékkal csökkenne. Nem tudom, más hogy van vele, de az én lelkiismeretem nem engedné meg, hogy lemondjak a gyerekeink védelméről, csak azért, mert a közvélemény egy része ezt várná el.
– Meddig lesz érvényben a chatkontroll, kik és mikor „nézhetnek bele” a magánbeszélgetésekbe, van-e garancia arra, hogy nem fognak visszaélni vele?
– A most elfogadott átmeneti mentesség és szabályozás 2028. április 3-ig marad érvényben. A hatás folyamatos, hiszen nem egy új, a semmiből induló rendszerről van szó, hanem egy már működő technológia fenntartásáról.
Vincze Loránt: nem törik fel az állampolgárok telefonjait
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
A rendszer működésének lényege, hogy a szolgáltatók már ismert mintázatokat keresnek. Ez nem azt jelenti, hogy
Ha egyezés van, akkor jut el ez a hatóságokhoz, akik mérlegelni tudják, történt-e bűncselekmény. A júliusi parlamenti döntésnek köszönhetően a hatóságoknak nem kellett lekapcsolniuk a lámpát az online térben: a rendőrség és az Europol továbbra is valós időben kapja a jelzéseket az internetes szolgáltatóktól, így a romániai és az európai nyomozó szervek megszakítás nélkül folytathatják a küzdelmet a hálózatok felszámolásáért és a bajba jutott kiskorúak kimentéséért.
Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan tovább tárgyal az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal egy olyan állandó, hosszú távú jogi keretrendszerről, amely a jövőben is garantálja a gyermekek hatékony védelmét, de szigorú biztosítékokkal megvédi a tisztességes állampolgárok digitális magánszféráját is.
Romániában is felmerült a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozása. Utánajártunk, valóban a tiltás jelenti-e a megoldást: szakértővel, pedagógussal és diákkal jártuk körbe az előnyöket, hátrányokat, lehetséges következményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagyrészt békés menetek végén Európa-szerte halloweeni jelmezes álarcos rendbontók támadtak a rendőrökre, többek között Molotov-koktélokkal.
Németországi újságírók riportja a német szociális segélyekből származó pénzek útját követi nyomon „a nagy házakkal és drága autókkal teli” romániai falvakig.
Románia tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, milyen költségeket vállalhat át az amerikai csapatok jelenlétének biztosítása érdekében, és ajánlatot tett az amerikai félnek – jelentette be Dan Neculăescu külügyminiszter.
Több orosz tartályhajó is elindult az Egyesült Államok felé a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti dízelmegállapodás nyomán – közölte a Greenpeace Ukrajna.
Oroszország eddig mintegy 700 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra, miközben jelentős ember- és hadianyag-veszteséget szenvedett – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara egy szerdán közzétett videóban.
Gázt, gyúlékony folyadékokat, valamint egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó konténerek sodródnak a Fekete-tengeren, amelyek egy szerdán dróntámadást szenvedett hajóról zuhantak a hullámok közé.
Az ENSZ nem egy bűnszervezet, ezért nem egy maffiafőnöknek kellene vezetnie – kommentálta Magyar Péter csütörtökön Prágában, a cseh–magyar kormányülést követő sajtótájékoztatón azt, hogy az Egyesült Államok Orbán Viktort ajánlhatja az ENSZ főtitkárának.
Miközben Izraelben a választás végeredményére várnak, és lázas gondolkodás zajlik arról, milyen kormány alakulhat, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud azt állítja: az arab pártok törvénytelenségeknek köszönhetik váratlan sikerüket.
Őrizetbe vették Lengyelországban azt az ukrán állampolgárságú férfit, akit a román hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy részt vett a brassói Carfil fegyvergyár elleni szeptemberi szabotázsakcióban.
Egy román állampolgár is megsérült a spanyolországi Toledo tartományban szerdán történt vonatbalesetben – közölte csütörtökön a román külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!