A chatkontroll nem a magánbeszélgetések ellenőrzéséről szól, hanem a bűnözői mintázatok kiszűréséről. Képünk illusztráció
Fotó: Deák Szidónia
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők többsége támogatta az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályoktól való eltérést lehetővé tevő módosítást, mely biztosítaná az elektronikus kommunikációs szolgáltatók számára a gyermekek online szexuális bántalmazásának önkéntes felderítését és bejelentését. A chatkontroll néven elhíresült szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselőhöz fordultunk: oszlassa el azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a hatóságok a polgárok magánbeszélgetéseit, internetes üzenetváltásait.
2026. július 17., 08:012026. július 17., 08:01
– Több cikk és vélemény szerint a chatkontroll meghosszabbításával bárkinek a magánbeszélgetésébe belenézhetnek majd a hatóságok. Így van ez?
– A jogszabály elsődleges célja a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online anyagok (CSAM) terjedésének megállítása, valamint az áldozatok azonosítása és megmentése. A gyakorlatban az Európai Parlament által most meghosszabbított ideiglenes rendelet azt teszi lehetővé, hogy a nagy platformok (mint a Google, a Meta vagy a Microsoft) továbbra is önkéntes alapon működtethessenek olyan automatizált szűrőket a szervereiken, amelyek felismerik a már ismert bántalmazások digitális ujjlenyomatait.
Ezeket a szűrőket nem a hatóságok működtetik, és a hatóságuknak nem lesz lehetőségük betekinteni magánemberek beszélgetéseibe. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a most jóváhagyott önkéntes szűrés nem érinti a végpontok közötti titkosítást:
Az Európai Parlament korábban már határozottan elutasította és blokkolta azokat a radikális javaslatokat (az úgynevezett Chat Control 2.0-t), amelyek kötelezővé tették volna a telefonok és a titkosított csevegések tömeges, gyanú nélküli szkennelését. A jelenlegi, korlátozott és önkéntes felderítés esetében tehát a tömeges állami kémkedéstől való félelmek alaptalanok.
– Láttunk olyan véleményeket, miszerint ez politikai visszaélésekre adhat okot a jövőben...
– Ezek a reakciók túlzottak! A félelmek alapja egy félreértés, amit egyes politikai erők tudatosan ki is használnak a közvélemény manipulálására. Az ellenzők attól tartanak, hogy ez a technológia a totális digitális megfigyelés (egyfajta globális „Big Brother”) előszobája, és azt állítják, hogy a magánlevelezések gépi átvizsgálása sérti a levéltitkot és a magánszférához való jogot.
Az RMDSZ és az Európai Néppárt képviselőcsoportja számára egyértelmű álláspont, hogy a kiskorúak védelme a közösségi médiában tapasztalható szexuális zaklatással, zsarolással és bullyinggal szemben nem lehet alku tárgya. Képviselőként én is támogattam és ezentúl is határozottan támogatom az önkéntes alapú felderítést, mert a bűnüldöző szervek statisztikái szerint a pedofil hálózatok felszámolásához szükséges rendőrségi nyomravezetések és információk mintegy 85 százaléka éppen ezekből az automatizált iparági szűrésekből származik.
Ha az Európai Parlament nem biztosította volna a jogi kereteket ezen szűrők további működéséhez, akkor a tech cégeknek az európai adatvédelmi szabályok miatt le kellett volna kapcsolniuk ezeket a rendszereket. Ez azt jelentette volna, hogy az európai internet hirtelen a bűnözők biztonságos menedékévé vált volna. A gyermekek védelme nem lehet pártpolitikai csatározások vagy populista kampányok áldozata.
– Igaz-e, hogy a képviselők „kaotikus körülmények között” szavazták meg a szabályozás meghosszabbítását?
– Ebben van némi igazság, ugyanis az Európai Parlament korábban nem támogatta az ideiglenes rendelet meghosszabbítását, és most újra napirendre kellett tűzni ahhoz, hogy ne álljon elő az a helyzet, amelyet fentebb említettem. Ezért az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és az EPP-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy legyen őrjárat-szavazás a kérdésről, amire a házszabály egyébként lehetőséget adott. Gondoljunk csak bele, milyen következményei lennének, ha a feltárt pedofil ügyek száma egyik napról a másikra 85 százalékkal csökkenne. Nem tudom, más hogy van vele, de az én lelkiismeretem nem engedné meg, hogy lemondjak a gyerekeink védelméről, csak azért, mert a közvélemény egy része ezt várná el.
– Meddig lesz érvényben a chatkontroll, kik és mikor „nézhetnek bele” a magánbeszélgetésekbe, van-e garancia arra, hogy nem fognak visszaélni vele?
– A most elfogadott átmeneti mentesség és szabályozás 2028. április 3-ig marad érvényben. A hatás folyamatos, hiszen nem egy új, a semmiből induló rendszerről van szó, hanem egy már működő technológia fenntartásáról.
Vincze Loránt: nem törik fel az állampolgárok telefonjait
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
A rendszer működésének lényege, hogy a szolgáltatók már ismert mintázatokat keresnek. Ez nem azt jelenti, hogy
Ha egyezés van, akkor jut el ez a hatóságokhoz, akik mérlegelni tudják, történt-e bűncselekmény. A júliusi parlamenti döntésnek köszönhetően a hatóságoknak nem kellett lekapcsolniuk a lámpát az online térben: a rendőrség és az Europol továbbra is valós időben kapja a jelzéseket az internetes szolgáltatóktól, így a romániai és az európai nyomozó szervek megszakítás nélkül folytathatják a küzdelmet a hálózatok felszámolásáért és a bajba jutott kiskorúak kimentéséért.
Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan tovább tárgyal az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal egy olyan állandó, hosszú távú jogi keretrendszerről, amely a jövőben is garantálja a gyermekek hatékony védelmét, de szigorú biztosítékokkal megvédi a tisztességes állampolgárok digitális magánszféráját is.
Romániában is felmerült a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozása. Utánajártunk, valóban a tiltás jelenti-e a megoldást: szakértővel, pedagógussal és diákkal jártuk körbe az előnyöket, hátrányokat, lehetséges következményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!