A méreginjekció támogatói úgy vélik, hogy a halálos ítéletek végrehajtásának ez a „legemberségesebb" és legbiztonságosabb módja. Az amerikai Clayton D. Lockett nemrég történt botrányos kivégzése óta – amelynek során egy új, vitatott összetételű méregkeverék hallatlan kínokat okozott az elítéltnek – azonban sokan megkérdőjelezik ezt az álláspontot.
2014. május 19., 15:132014. május 19., 15:13
A GlobalPost amerikai online hírügynökség körképet készített arról a néhány országról, ahol elvben használatban van ez a kivégzési módszer.
Egyesült Államok: bárki lehet hóhér
Az észak-amerikai ország volt az első állam, ahol bevezették a méreginjekció használatát a halálbüntetés végrehajtására. Jelenleg még harminckét szövetségi államban alkalmazzák. A lakosság ötvenöt százaléka támogatja a halálos ítéletet a gyilkosságért elítélt bűnözők esetében.
Az április 29-én történt, balul végződött ítélet-végrehajtás óta azonban súlyos dilemmák merültek fel a mérgek alkalmazásával kapcsolatosan. Clayton D. Lockettnek egy új, háromkomponensű mérget adtak be egy Oklahoma állambeli büntetés-végrehajtó intézetben, miután a férfi heves zihálásba kezdett, vonaglott, csikorgatta a fogait. Feltehetőleg szétrepedt a vénája, és az orvos leállíttatta a kivégzést. Negyven perccel később a férfi szívrohamban halt meg.
Ezután május 8-án egy oklahomai bíróság hat hónappal elhalasztotta egy másik halálraítélt kivégzését, akit ugyanazon az éjszakán kellett volna kivégezni, mint Lockettet. Az Egyesült Államokban egyébként bárkiből meglepően egyszerűen lehet ítéletvégrehajtó. A kiképzés átlagosan két és fél napot vesz igénybe, és Tennessee államban csupán annyit várnak el a jelentkezőktől, hogy „olvassák el a méreginjekciókról szóló kézikönyvet, és vegyenek részt egy, a kézikönyvet magyarázó tanórán\".
Florida államban már 18 éves kortól kezdve bárki jelentkezhet hóhérnak – vagyis 21 év alattiként alkoholt nem ihat a szabálykövető állampolgár, egy elítélt halálbüntetését viszont „megfelelő\" tréning után végrehajthatja.
Kína: olcsóbb az injekció
A halálbüntetések világrekordját tartó Kínában 2010-ben döntöttek arról, hogy kivégzőosztagok helyett méreginjekciót használnak a halálos ítéletek végrehajtására. A lépésre egyrészt azért szánta el magát az ázsiai ország, mivel emberségesebbnek vélték ezt a módszert, másrészt olcsóbbnak bizonyult a hagyományos kivégzéseknél. A kivégzőosztagos kivégzés ára 112 dollárba került, míg a méreginjekció költsége csupán 50 dollár.
Korábban, a kivégzőosztagos időszakban a halálos ítéletek végrehajtása után a bűnözők családtagjainak lövedékenként 50 centet számoltak fel. A méreginjekció bevezetése azonban okozott néhány „emberiességi problémát\". A halálos ítéleteket ugyanis a nácik elgázosító járműveihez hasonlító „kivégző-buszokban\" kezdték végrehajtani. Ezekben a szokványosnak tűnő rendőrségi kocsikban villamosszéket helyeztek el, és az elítéltek abba ülve kapták meg a halálos injekciót. A kínai hatóságok ugyanezekben a buszokban szabadították meg a kivégzetteket bizonyos szerveiktől, de ez már egy másik történet – jegyezte meg a Global Post.
Tajvanban nem használják
Az Egyesült Államok után Tajvan volt a világon a második ország, ahol bevezették a méreginjekció használatát. Az Egyesült Államokkal ellentétben ott azonban sohasem alkalmazták, továbbra is kivégzőosztagokat alkalmaznak. Az elítélteket a hatóságok illetékesei matracokra fektetik, hogy az orvosok keresztet rajzolhassanak a szívük fölé. Amennyiben az elítéltek szervdonorok, nem a szívükre, hanem tarkójukra céloz a kivégzőosztag.
Guatemalában és Thaiföldön leálltak
A dél-amerikai országban a kivégzések végrehajtására kizárólag méreginjekciót alkalmaznak, erre azonban 2000 óta nem került sor. Abban az évben ugyanis balul végződött egy halálos ítélet végrehajtása, amelyet ráadásul közvetített az állami televízió. Az elítélt perceken keresztül görcsösen rángatózott, az eset pedig közfelháborodást okozott az országban. A dél-amerikai országban egyébként nőket nem ítélhetnek halálra.
A kivégzőosztagok helyett a méreginjekciók használatára tért át 2003 októberében Thaiföld is. Egészen 1932-ig lefejezéssel végezték ki a halálraítélteket a délkelet-ázsiai országban, akkor tértek át a golyó általi halálbüntetésre. A királyi család tagjait és más arisztokratákat, akikről úgy gondolták, hogy magasabb rangot képviselnek annál, minthogy egyszerűen lelőjék őket, illatos fából készített bottal verték agyon. Jelenleg 112 elítélt van a halálsoron Thaiföldön, 2009 óta azonban senkit sem végeztek ki.
Vietnam a tavaly tért át
A délkelet-ázsiai országban először 2013-ban hajtottak végre méreginjekciós kivégzést, és ezzel Vietnam a hatodik lett azon országok sorában, amelyek elfogadták e módszer használatát. A vietnami rendőrség már 2006-ban sürgette ezt az átállást a kivégzőosztagok tagjainak mentális egészségére hivatkozva.
Miután azonban az Európai Unió betiltotta a halálos ítéletekhez használt vegyi anyagok exportját, és mivel Vietnam nem gyárt ilyen anyagokat, a kormány azt fontolgatja, hogy visszatérnek a kivégzőosztagos kivégzéshez, vagy pedig törvényt módosítanak, hogy hazai mérgeket is lehessen alkalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!