Több NATO-tagállam – köztük Románia – küld több tucatnyi légvédelmi rendszert Ukrajnának

A légvédelmi rendszerek biztosítását a NATO-csúcstalálkozót megnyitó Joe Biden amerikai elnök jelentette be.

„Ma bejelentem a légvédelmi eszközök történelmi jelentőségű adományát Ukrajna számára” – mondta Biden. „Az Egyesült Államok gondoskodni fog arról, hogy amikor kritikus fontosságú légvédelmi elfogórendszereket exportálunk, Ukrajna az első helyre kerüljön” – tette hozzá.

Arról, hogy Ukrajna milyen gyorsan számíthat a légvédelmi rendszerek átvételére, nem közöltek végleges menetrendet. A megállapodásban megjegyezték, hogy „még ebben az évben további stratégiai légvédelmi rendszerek bejelentésére kerül sor Ukrajna számára”.

A hónap elején Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna a csúcstalálkozón várhatóan „további híreket” kap a légvédelemmel kapcsolatban.

Ukrajna ragaszkodott a koalíció légvédelmi nyilatkozatához és további 10 Patriot rendszer bejelentéséhez az év végéig,

A további légvédelmi rendszerek átadásának bejelentése egy nappal azután történt, hogy Oroszország az egyik leghalálosabb támadást intézte Kijev városa ellen, amelyben több mint 30 civil meghalt és több mint 100 megsebesült.

Lakóépületek és egészségügyi létesítmények szenvedtek károkat, az egyik orosz rakéta az ország legnagyobb gyermekorvosi központját találta el.

A bejelentést követően Volodimir Zelenszkij elnök elismerően nyilatkozott az Egyesült Államok vezette erőfeszítésekről, amelyek további légvédelmi rendszerek szállítására irányulnak.

„Ez egy újabb jelentős lépés az Egyesült Államok azon döntését követően, hogy Ukrajna prioritást élvez a légvédelmi rakétaszállítások terén” – írta Zelenszkij a közösségi médiában. „Hálás vagyok Biden elnök úrnak a vezető szerepéért, és minden partnerországnak az elkötelezettségéért, hogy a lehető leggyorsabban légvédelmi képességekkel látnak el minket” – tette hpzzá.

Zeéenszkij egyébként a washingtoni Ronald Reagan Intézetben tartott beszédében arról beszélt:

Zelenszkij beszédét a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján mondta el, amely a szövetség 75. évfordulóját ünneplő háromnapos konferencia, és amely nagy hangsúlyt fektet Oroszország Ukrajna elleni háborújára.

„Képzeljék el, mennyi mindent elérhetünk, ha minden korlátozást feloldunk” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai politika jelenleg megakadályozza, hogy az ukrán csapatok az ATACMS és más, az Egyesült Államokból származó nagy hatótávolságú fegyvereket használhassanak mélyen orosz területen lévő célpontok elleni csapásmérésre.

Amikor Oroszország májusban megindította fokozott offenzíváját a Harkivi terület ellen, az Egyesült Államok ideiglenes engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen a régió határához közeli orosz célpontokra.

Zelenszkij beszédében méltatta a döntést, mondván, hogy az lehetővé tette az ukrán erők számára, hogy visszaverjék az orosz offenzívát, és hatékonyabban megvédjék a Harkivi terület városait a könyörtelen légitámadásoktól.

– mondta.

Az elnök szerint egy ilyen döntés „azonnali eredményt” hozna.

Zelenszkij azzal folytatta, hogy

„És jelentősen korlátozhatjuk az orosz akciókat Dél-Ukrajnában, és kiszoríthatjuk onnan a megszállót, ha az amerikai vezetés a szükséges mélycsapás-képességekkel segít bennünket az orosz hadsereg és logisztika ellen az ukrajnai Krímben” – mondta.

Mint arról beszámoltunk, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a héten megerősítette, hogy az Egyesült Államok a támadás fényében nem változtat az Oroszországon belüli ukrajnai csapásokkal kapcsolatos politikáján.

Zelenszkij egyébként

Zelenszkij szerint „mindenki novemberre vár”, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztás és egy második Donald Trump-elnökség lehetősége továbbra kiemelten foglalkoztatja a Washingtonban a NATO nagy tétekkel járó csúcstalálkozójára összegyűlt nemzetközi vezetőket.