A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé május 9-től november 22-ig tart
Fotó: Pexels
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
2026. március 11., 12:592026. március 11., 12:59
Az Európai Unió húsz országa, valamint Norvégia és Ukrajna külügy- és kulturális miniszterei írták alá a levelet, amely felszólította a Biennálé vezetőségét, gondolja újra Oroszország részvételét, amelyet az aláírók „a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlannak tartanak”.
A levelet Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter ugyan nem írta alá, de a Pietrangelo Buttafuocóval kedden tartott találkozón hangsúlyozta, hogy a Biennálé döntése nincsen összhangban a római kormány álláspontjával.
Az író, újságíró Buttafuoco 2024 tavasza óta vezeti a Velencei Biennálé Alapítványt.
A modern képzőművészeti fesztivál idei 61. kiadása május 8-án kezdődik, és a résztvevők listáján Oroszország is szerepel. Oroszország amúgy 2022 februárja óta nem használja a Biennálé területén található pavilonját, miután az ukrajnai háború kezdetén Kirill Szavcsenkov és Alexandra Szuhareva orosz művészek, valamint Raimundas Malasauskas litván kurátor visszaadta a pavilon kulcsait.
A Velencei Biennálé döntését Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke és Marija Gabriel kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztos kedden közös nyilatkozatban ítélte el.
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki a közös közleményben Henna Virkkunen és Glenn Micallef.
Az uniós biztosok kijelentették, az Európai Bizottság egyértelműen foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával kapcsolatban.
„A kultúra előmozdítja és védi a demokratikus értékeket, előmozdítja a nyílt párbeszédet, a sokszínűséget és a véleménynyilvánítás szabadságát, és soha nem szabad a propaganda platformjaként használni” – fogalmaztak.
– húzták alá, leszögezve: a Fondazione Biennale döntése nem egyeztethető össze az Oroszország brutális agressziójára adott kollektív uniós válasszal.
Amennyiben a Fondazione Biennale fenntartja az Oroszország részvételét engedélyező döntését, az Európai Bizottság megvizsgálja, tegyen-e a további intézkedéseket, beleértve a számára nyújtott uniós támogatás felfüggesztését vagy megszüntetését is – jelentették ki.
Az ukrán kormány hivatalosan is tiltakozott a szervezőknél az orosz részvétel újraengedélyezése miatt.
Andrij Szibiha külügyminiszter és Tetjana Berezsna kulturális miniszter vasárnap közös nyilatkozatban kérte a szervezőket, hogy másítsák meg döntésüket, amely szerintük „az agresszió támogatásának, az orosz háborús bűnök eltűrésének és a megszállók népirtó politikája normálisként való elfogadásának veszélyes jelzése” lenne.
A miniszterek szerint érhetetlen a pálfordulás, mert „Oroszország továbbra sem áll le a háborúval, elutasítja a békére és párbeszédre irányuló erőfeszítéseket, ehelyett továbbra is terrorizál és kegyetlenkedik”.
Az Oroszország által indított háború 2022 óta 346 művésznek, az ukrán és a külföldi média 132 munkatársának életét követelte, az orosz hadsereg kulturális helyszínek ezreit rombolta le – emlékeztettek.
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé, amely május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása. A teljes körű háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt minden olyan személynek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Moszkva 2024-ben sem vehetett részt, az idei kiadást azonban már egy 2024-ben kinevezett új igazgató vezetése alatt tartják.
Az olasz kulturális minisztérium közölte, hogy a biennálét rendező alapítvány teljesen önállóan, az olasz kormány ellenzése dacára engedte meg az orosz kiállítók visszatérést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.
Az Egyesült Államok még nem határozott arról, hova küldi a korábban Lengyelországba szánt több ezer fős katonai kontingensét – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök kedden Washingtonban.
A román légierő NATO-erők kötelékében szolgáló vadászgépe lőtt le egy drónt kedden Észtország légterében – közölte a balti ország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
Veszélyes bűnözőt adott ki Oroszország Romániának: a Vasile Rodideal nevű férfit a rendőrség közleménye szerint hétfőn este, légi úton szállították Moszkvából Bukarestbe.
Két támadó tüzet nyitott a kaliforniai San Diegóban egy mecsettel egybeépült iszlám központnál az ott tartózkodókra; a támadásban legkevesebb három ember meghalt – közölték helyi hatóságok hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a – szavai szerint – keddre tervezett újabb katonai támadást Irán ellen.
Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!