Tízezren tüntettek Budapesten a magyar médiatörvény ellen

A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, „az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések” eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték péntek este a Parlament előtt annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért.

A közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezők – rendőrségi becslésre alapozott – közlése szerint nagyjából tízezren voltak.

A követelések között elhangzott: a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédő szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását. A tüntetést szervező Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoporthoz péntek délutánig több mint 71 ezren csatlakoztak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács három pontban egyetért a tüntetőkkel, így kiáll a szólás, a vélemény és a sajtó szabadsága mellett, ugyanakkor a kiáltvány három pontját cáfolja – közölte a két szervezet.

A közlemény szerint a tüntetők kiáltványának az oknyomozó újságírásra, a büntetésekre és a Közszolgálati Kódexre vonatkozó része félreértés.

Az oknyomozó újságírás kapcsán kifejtették: a médiatanács tiszteletben tartja a magántitkot és az újságírók bizalmas forrásait. Ily módon nem is kötelezhetik az újságírót, hogy fedje fel forrását. Mivel erre nincs semmilyen jogosítványa, így értelemszerűen bírságot sem szabhat ki emiatt.

Bécsben jogvédők, újságíró-szervezetek és felsőoktatási hallgatók tüntettek a magyar médiatörvény ellen a magyar nagykövetség előtt, és támogatásukat fejezték ki az ugyanaznap Budapesten zajló tüntetés mellett. A rendőrség mintegy 150 főre, a szervezők mintegy 250 főre becsülték a résztvevők számát.

A tüntetést kilenc szervezet, köztük az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet bécsi irodája, a bécsi Concordia Sajtóklub és más ausztriai újságíró-szervezetek, valamint az osztrák felsőoktatási hallgatók érdekvédelmi szervezete támogatta.

Aggodalmának adott hangot a magyar médiatörvény miatt az Osztrák Újságok Szövetsége. Az osztrák lapokat, lapkiadókat és a sajtóban dolgozókat tömörítő VÖZ úgy látja, a törvény alkalmas lehet a sajtószabadság korlátozására.

„Habár az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a sajtószabadságnak mentesnek kell lennie a hatósági beavatkozástól, a törvény állami kontrollnak veti alá a nyomtatott sajtót, ami ilyen formában más európai demokráciákban idegen” – írták.

Budapesten a kormányfő szóvivője szerint azzal, hogy a médiatörvényt lefordították angol nyelvre, és egyre több embernek nyílt módja megismerni a jogszabályt, az arról szóló vita „visszakerült a normális észérvek medrébe”.

Szijjártó Péter szerint azonban az is látszik, hogy vannak bizonyos körök, amelyek egyértelműen politikai alapú támadást indítottak Magyarország ellen, és ezt nem is akarják feladni. Az ilyen pártpolitikai motivációjú támadások esetén pedig teljesen mindegy, hogy mi van a médiatörvényben vagy más jogszabályban – fűzte hozzá.

A Professzorok Batthyány Köre elítéli és álszentnek tartja a „Magyarországot megbélyegző” nemzetközi sajtóvisszhangot, amelyet szerintük egy elfogult „értelmiségi” csoport szít itthonról. Közleményük szerint olyan törvények miatt védik Magyarországtól az európai értékeket, és illetik „igaztalan, sértő jelzőkkel hazánkat”, amelyeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadott el, és amelyeket a bírálók részben még nem is olvashattak.

Kim Jorgensen dán EU-ügyi államtitkár az MTI-nek pénteken az unió informális tanácsülése után Gödöllőn elmondta: a médiatörvény körüli polémia kedvezőtlen hatással lehetett a magyar EU-elnökség kezdetére, de megnyugtatóan hatott Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata arról, hogy a kormány szükség esetén változtat a törvényen. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a sajtószabadság biztosítása, egyben elmondta, a dán kormány álláspontja szerint ebben a kérdésben rendkívül körültekintően kell eljárni.

A lengyelországi Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) felszólította pénteken Donald Tusk lengyel kormányfőt, hogy ítélje el a magyar médiatörvényt. A törvény – áll az alapítvány közleményében – „aggályokat kelt a szólásszabadság normáit” illetően.

Levelet intézett Orbán Viktorhoz az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU), és ebben egyebek között azt kérte: a miniszterelnök tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a magyarországi médiareform fenntartja a médiapluralizmusnak az Európai Unió Amszterdami Szerződésében is kimondott elvét. Genfi címzésű levelében – az arról szóló közlemény szerint – a 75 európai közszolgálati televíziót és rádiót képviselő szervezet azt kérte, hogy a kormányfő vegye figyelembe a sajtó szabadságára, függetlenségére és sokféleségére vonatkozó aggodalmakat, amelyeket az új médiatörvény támasztott.

Kérték, hogy a kormány fordítson külön figyelmet a közszolgálati média reformjára, biztosítva a közszolgálati értékek tiszteletben tartását, beleértve a szerkesztői függetlenséget és a pluralista irányítást.